Ellenállás nélkül

Utolsó frissítés:

HVGMegadta magát a recessziónak a magyar gazdaság: a tavalyi negyedik negyedévben a hazai össztermék (GDP) 2...

HVG
Megadta magát a recessziónak a magyar gazdaság: a tavalyi negyedik negyedévben a hazai össztermék (GDP) 2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben az euróövezetben ennél szerényebb, 1,2 százalékos átlagos csökkenést regisztráltak. Ám minden relatív: Japán például 2007 utolsó három hónapjához viszonyítva 4,6 százalékos GDP-mínusszal borzolta az elemzők és befektetők idegeit, akik hétfőn, a hír hallatán rögvest menekülésbe kezdtek minden kockázatos térségből és valutától, így a forinttól is. Más összevetésben sem kiugróan rossz a magyarországi GDP-adat: a visszaesés az előző negyedévhez viszonyítva 1 százalékos volt, miközben a július–szeptemberi időszakhoz képest Japán 3,3 százalékot veszített, az euróövezet gazdaságai átlagosan 1,5 százalékkal zsugorodtak.

Bármelyik összehasonlítást vesszük is alapul, tény, hogy a magyar gazdaság számára a három egymást követő, egymásra épülő sokk túlontúl erősnek bizonyult. Egyrészt a fő exportpiacok április–május óta egyfolytában szűkülnek, megnehezítve a magyarországi ipar értékesítését. Tavaly az év egészében az ipari termelés 1,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2007-ben. Ennél is aggasztóbb, hogy decemberben az ágazat exportja 22 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Másrészt a nemzetközi pénz- és hitelpiaci válsággal a korábbi tőkebeáramlást tőkekivonás váltotta fel, a forint erősödését pedig annak gyengülése, amit a jegybank drasztikus kamatemeléssel vélt csak megállíthatónak. A monetáris politikával párhuzamosan tovább szigorodott a fiskális politika is, amennyiben az államháztartás finanszírozhatósága érdekében a magyar kormány tavaly októberben az eredetileg tervezettnél kisebb, 3,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt jelölt meg. Ezt aztán a negyedik negyedévben végrehajtott takarékossági intézkedésekkel – legalábbis a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint – sikeresen be is tartotta. Így viszont a külpiaci tényezők és a honi kényszerintézkedések egymással versengve mélyhűtötték a magyar gazdaságot.

A tavalyi negyedik negyedéves GDP-adat ismét változtathat az idei évre tervezett makrópályán, valamint a hozzá párosított költségvetésen – bár mindez csak fikció, mert momentán sem pálya, sem számszakilag hitelesnek tekinthető költségvetési prognózis nincs. A pénzügyi tárca 2008 egészére még tavaly decemberben is 1,3 százalékos növekedést feltételezett, ezzel szemben a GDP tavaly csupán 0,6 százalékkal bővült. Vagyis a gazdaság 2009-ben várható zsugorodását eleve alacsonyabb bázisról kell majd számolni. A decemberben felújított konvergenciaprogram az idei évre 3,1 százalékos inflációt és 0,9 százalékos visszaesést tartalmazott, azaz folyó áron 2,2 százalékkal bővülő GDP-t. Ezzel szemben az elemzők ma már 3–4 százalékos visszaesést is lehetségesnek tartanak, sőt a kormányfő maga is utalt rá, nem elképzelhetetlen a 3,5 százalékos zuhanás sem. Ebből pedig az következik, hogy az idei GDP nominálisan is kisebb lehet, mint a 2008-as volt; reálértékben pedig várhatóan a 2006-os szintre, netán az alá esik vissza a gazdaság teljesítménye.

A háztartások fogyasztása úgyszintén. Vagy akár a 2005-ös szint alá, mert e tekintetben az infláció az év második felében még okozhat kellemetlen meglepetést, amennyiben a tervezettnél jobban is megcsapolhatja a lakossági jövedelmeket. Bár januárban a fogyasztói árak csupán 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, és pillanatnyilag minden jel az infláció további csökkenésére utal, a forint gyengülése azonban előbb-utóbb megjelenhet az importált termékek áremelkedésében. Az általános forgalmi és a jövedéki adó növelése az őszi hónapokban szintén felfelé mozdíthatja el az árszintet. Veres János pénzügyminiszter kedden – az elmúlt négy hét euróárfolyama alapján – már az év egészére 3,7–3,9 százalékos inflációt jövendölt. Elemzői körökben azonban egyelőre úgy vélik, a világban olyan erős dezinfláció tapasztalható, és olyan lanyha a lakossági kereslet, hogy az árak meglódulásától még gyenge forint és mérsékelt áfaemelés mellett sem kell tartani, ám a gazdasági fejlemények nem feltétlenül követik a mégoly ésszerű prognózisokat. Például ha a forint hétről hétre megdönti saját negatív árfolyamrekordjait. A belföldi energia- és üzemanyagárak esését már eddig is tompította (az árak adótartamán kívül) a forint gyengülése a dollárral szemben: 2008 januárja óta a kőolaj világpiaci ára több mint a felével zuhant, ugyanakkor Magyarországon a járműüzemanyagok ára azóta csak az ötödével mérséklődött.

FARKAS ZOLTÁN