Pezsgővel és tortával ünnepelte Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP-ED) frakcióvezetője vasárnap éjjel a minden idők...

Pezsgővel és tortával ünnepelte Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP-ED) frakcióvezetője vasárnap éjjel a minden idők legalacsonyabb – átlagosan nem egészen 43 százalékos – részvétele mellett megrendezett EP-választások eredményét. Az EPP-ED – elsősorban a francia, az olasz, a lengyel tagpártok, illetve kisebb mértékben a Fidesz sikerének köszönhetően – megőrizte pozícióját a nizzai szerződés alapján 785-ről 736 tagúra áramvonalasított EP-ben. A külön euroszkeptikus konzervatív frakciót gründolni készülő brit toryk, a cseh polgári demokraták és a Kaczynski-féle lengyel jobboldaliak nélkül is több mint 260 főt számlálnak majd.

HVG
A szocialisták hiába próbálták meglovagolni a gazdasági recessziót – ráadásul a tagállamok túlnyomó többségében elvileg előnyösnek látszó ellenzéki szerepben –, a PES mandátumainak negyedét elveszítve csupán 161 helyet szereztek. Igaz, elképzelhető, hogy a legnagyobb olasz baloldali tömörülés, a Demokrata Párt 22 képviselője is csatlakozik hozzájuk, ám a szocialisták akkor sem lesznek annyian, mint az előző ciklusban. A legnagyobb kudarcot az ellenzéki francia, valamint a kormányzó magyar és holland szocialisták könyvelték el. EP-képviselőik száma több mint a felével csökkent, de 40 százalékkal kevesebben lesznek a portugál szocialisták és csaknem harmadával a brit munkáspártiak is, akiknek értelemszerűen a PES-en belüli lobbierejük is jócskán megcsappan. Noha a liberálisok is 20 százalékot veszítettek, 80 fős frakciójuk továbbra is a mérleg nyelve lehet a konzervatívok és a szocialisták között.

A voksolás legnagyobb nyertesei a zöldek. Egyedül ők tudták növelni – méghozzá 20 százalékkal – képviselőik számát, amiben oroszlánrészük volt a 68-as diáklázadások legendás vezéralakja, Daniel Cohn-Bendit vezette és az antiglobalista José Bovéval is megerősített francia környezetvédőknek. Az előrejelzésekre rácáfolva a főként Németországban és Franciaországban mozgolódó baloldali radikálisok nem törtek át, annál nyugtalanítóbb viszont a szélsőjobboldali pártok térnyerése. Az ír Declan Ganley nagy garral beharangozott euroszkeptikus pártja, a Libertas és a lengyel ultranacionalista Önvédelem levitézlett ugyan, ám Kelet-Európában visszatért a Nagy-Románia Párt, megjelent a magyar Jobbik, és tartja magát a bolgár és a szlovák szélsőjobboldal is. Akárcsak Nyugat-Európában az olasz Északi Liga, a francia Nemzeti Front, az osztrák Szabadságpárt, no meg a flamand nacionalisták, és meglepetésre egyszerre 4 jelöltet juttatott az EP-be az iszlámellenes programmal fellépő holland Geert Wilders pártja is. Ugyancsak 4 mandátumra tett szert az osztrák Hans-Peter Martin független uniós képviselő által alapított, önmagáról elnevezett párt, amely populistább, unióellenesebb volt a szélsőjobbnál, a baloldali értékekkel és a szegénység elleni jelszavakkal a voksok 17,6 százalékát szerezte meg. Más kérdés, hogy az összesen 80-90 főnyi frissen megválasztott euroszkeptikus és/vagy szélsőjobboldali EP-képviselő képes-e megegyezni egymással önálló frakció vagy frakciók létrehozásáról, ami nélkül az EP-ben minimális befolyásuk sem lehet.

A szálakat változatlanul az EPP-ED és a PES fogja mozgatni az EP-ben. Graham Watson leköszönő liberális frakcióvezető hiába ajánlott szövetséget hétfői sajtóértekezletén a néppártnak, nagyobb az esélye annak, hogy ez utóbbi végül a szocialistákkal köt üzletet. A bonyolult alkufolyamatban az EPP-ED rögtön meg is tette a tétjét: Wilfred Martens pártelnök és Daul hétfőn közölte, javasolják a tagállamoknak, hogy a hatályos nizzai szerződés szerint a június 18–19-ei EU-csúcson hivatalosan is jelöljék az Európai Bizottság (EB) élére annak jelenlegi elnökét, a portugál José Manuel Barrosót, aki kedden az elnökséget ellátó Csehország kormányfőjével, Ján Fischerrel találkozva egyébként formálisan el is fogadta a néppárti felkérést.

Július közepi alakuló ülésén az EP szavazhatna is Barrosóról, az EB tagjait viszont csak azután hagynák jóvá, hogy feltehetően októberben megismétlik az írországi referendumot, és tisztázódik a lisszaboni szerződés sorsa. Néhány kormány, köztük a francia és a német mégsem siettetné az eseményeket, és megelégedne azzal, ha az EU-csúcs csak jelzést adna az EB-elnök személyére vonatkozóan, és a végső döntéssel megvárnák a lisszaboni szerződés ratifikálását. Intézményi szempontból is logikus volna, ha a három uniós vezetőről, az EB elnökéről, az Európai Tanács állandó elnökéről és a kül- és biztonságpolitikai főképviselőről „egy csomagban” születne politikai megállapodás a tagállamok és az EP között, ám felülkerekedhet az a nézet, hogy a gazdasági válság közepette az EU végrehajtó testületét nem szabad hónapokig bizonytalan helyzetben hagyni.

Az EP tisztségeiért, mindenekelőtt a házelnöki székért persze a frakciók szervezésével párhuzamosan máris megindult a verseny. Watson értésre adta, hogy a liberálisok támogatnák Barrosót, ha cserébe ők és a szocialisták adhatnák – a szokásjog szerint fél-fél ciklus erejéig – az EP elnökét. A választási vereségből nehezen ocsúdó PES eddig sem tudott konstruktív ellenjelöltet állítani Barrosóval szemben, aki mögött látványosan felsorakoztak a brit, a spanyol, a portugál, sőt legutóbb a német szocialisták is.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Varju László: "Ez koncepciós eljárás"

Varju László: "Ez koncepciós eljárás"

Tíz éven át csicskáztatta, megnyomorította áldozatát, öt évet kapott

Tíz éven át csicskáztatta, megnyomorította áldozatát, öt évet kapott

Tucatnyi készült csak ebből a régi AMG-ből, meg is kérik az árát

Tucatnyi készült csak ebből a régi AMG-ből, meg is kérik az árát

Merészet lépett Emmanuel Macron, Orbán Viktor is megihatja a levét

Merészet lépett Emmanuel Macron, Orbán Viktor is megihatja a levét

A parkban indult meg a szülés, szerencsére épp arra járt egy mentős

A parkban indult meg a szülés, szerencsére épp arra járt egy mentős

Olasz rendszámú bérautókkal építik a BMW debreceni gyárát

Olasz rendszámú bérautókkal építik a BMW debreceni gyárát