Riba István
Riba István

Új külpolitikai doktrínát hirdetett a külügyminiszter a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatokban. A szlovák–magyar viszony elmérgesedése a „ne bántsd a magyart” jelszó jegyében fogant politika buktatóit is jelzi.

„Az elmúlt húsz év egyre fokozódó feszültsége vezetett a mostani hiszterizált szlovák–magyar viszonyhoz” – értelmezte a mélyhűtött állapotba került kapcsolatokat a HVG kérdésére Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének korábbi vezetője, a révkomáromi Selye János Egyetem tanára. A viszony attól függetlenül mindig feszült volt, hogy a magyar kormány éppen jószomszédi kapcsolatra törekedett Szlovákiával, vagy a magyar kisebbségek védelmét helyezte előtérbe. A szlovák politikusok bizalmatlanságát az elmúlt nyolc év megegyezésre törekvő kormányai sem tudták csillapítani, s a gyanakvás mára oda vezetett, hogy Robert Fico miniszterelnök szerint a szlovák kormány nemzetbiztonsági kockázatként tekint az ott élő félmilliós magyarságra.

Népzenei fesztivál Kisudvarnokon
©

 A múlt héten ennek jeleként roppant gyors és kemény választ adott Szlovákia a magyar állampolgársági törvény módosítására, amelynek alapján könnyített eljárással, magyarországi lakhely nélkül is állampolgárságot szerezhetnek a szomszédos országokban élő magyarok. A magyar regula megszavazása után néhány órával a szlovák parlament olyan törvénymódosítást fogadott el, amely megfosztja szlovák állampolgárságától azt, aki felveszi a magyart; ez az 1945 utáni „hontalanság” éveit, az állampolgárságtól és tulajdontól való megfosztásuk emlékét idézheti fel a felvidéki magyarokban. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a szlovák alkotmánybírósághoz fordul, mert szerintük az új törvény ellentétes az alkotmánnyal, ám – mint azt kérdésünkre Öllős László, a nyitrai Konstantin Egyetemen oktató politológus mondta – a szlovákiai politikai viszonyokat ismerve nem kizárt, hogy alkotmányosnak találják majd a szöveget.

A honosítást lehetővé tevő új törvényt a Fidesz annak ellenére fogadtatta el, hogy azt mind az MKP, mind a másik szlovákiai magyar párt, a Most-Híd ellenezte. Nem a tartalma, hanem az időzítése miatt. A rosszallás nem volt alaptalan, a magyar törvény igencsak áthangolta a jövő heti szlovákiai parlamenti választások előtti kampányt. Az előrejelzések szerint ugyanis megnyílt a lehetőség Fico leváltására, az ellenzéki pártok, köztük a magyarok képesnek tűntek a parlamenti mandátumok többségének megszerzésére. Erre még most is van ugyan esély, de az már szinte biztosnak látszik, hogy a magyarellenes hisztéria éppen Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének jött jól, megnövekedtek az esélyei pártja parlamenti részvételének.

A Fidesz azt szerette volna demonstrálni, hogy határozottabb külpolitikát folytat elődjénél. Az alkalom kedvező volt erre, hiszen Szlovákián kívül egyetlen szomszédos ország sem emelt nyilvánosan kifogást a magyar törvény ellen. Ezzel elkerülhetővé vált a magyar állam számára az egyik legrosszabb konstelláció, hogy az egykori kisantant országok újra blokkot alakítsanak ki ellene. Az akkor még csak kijelölt magyar külügyminiszter, Martonyi János még a törvény elfogadása előtt minden szomszédos ország külpolitikai vezetőit tájékoztatta a tervekről, s hangsúlyozottan nem ment bele annak megvitatásába, joga van-e Magyarországnak ilyen törvényt meghozni.

Csáky Pál és Orbán Viktor
©

 A szomszédos országok vezetői közül persze többen egy szót sem szólhattak, hiszen maguk is engedélyezik a kettős állampolgárságot, sőt néhol szavazati jogot is adnak a határaikon kívül élő állampolgáraiknak. A másfél milliós magyar kisebbséggel rendelkező Románia az EU-n kívüli Moldova állampolgárainak adott román passzust, egyes információk szerint már több százezret. Persze ezt részben azért, mert Moldova nem román eredetű lakosságának jó része orosz állampolgár is, s így a román állampolgárság üzenet Moszkvának, hogy Bukarest rajta tartja a szemét az egykor részben Romániához tartozó területen.

A szlovák politikai gondolkodás hasonló szerepet tulajdonít a magyar állampolgárság kiterjesztésének is, a szlovák területi szuverenitás megsértését látva benne. Szlovákia mindig is nagy figyelemmel kísérte a kisebbségek és az állam viszonyának alakulását Európában. Mindmáig azért nem ismerte el például Koszovó függetlenségét, mert precedenst lát benne arra, hogy egy kisebbség által lakott területet nemzetközi döntéssel el lehet szakítani államától. Ugyancsak nagy visszhangot kapott Szlovákiában Oroszország támadása Grúzia ellen azon az alapon, hogy megvédik a Dél-Oszétiában élő orosz állampolgárokat; ezt szlovák politikusok gyakran hozzák fel példaként a magyar kisebbség kettős állampolgársága kapcsán.

A Fidesz úgy döntött, nem veszi figyelembe a szlovák averziókat, s ezt a hozzáállást lehetővé teszik a megváltozott külpolitikai körülmények is. Korábban ugyanis az Egyesült Államokban és az EU-ban valóban éltek azok a mai szlovák kormány által még mindig reálisnak tekintett félelmek, hogy ez a térség instabil, és ennek részben Magyarország az oka. Ez a helyzet azonban a NATO- és EU-csatlakozással alapvetően megváltozott. A Fidesz azt is jól mérte fel, hogy az EU képtelen a tagországai közötti vitákat kezelni, szívesebben fordít hátat a problémáknak, s a nemzetközi szervezetek sem tudnak megoldást kínálni. Különösen jól látszott ez éppen Szlovákia esetében, amely a nyelvtörvény és Sólyom László köztársasági elnök kitiltása miatt még egy ejnyebejnyét sem kapott az EU-tól. Így tehát a magyar kettős állampolgárság ügyének rendezése az érintett országokra marad, s a magyar kormánynak ebben az esetben erős legitimációt garantál, hogy csak Szlovákia viszonyul kritikusan a törvényhez.

Ján Slota
©

 A kesztyű felvétele a szlovákokkal szemben fordulatot jelez Budapest szomszéd- és nemzetpolitikájában. „Az új magyar nemzetpolitika alapja csak annyi: ne bántsd a magyart” – mondta a parlament külügyi bizottsági meghallgatásán Martonyi János külügyminiszter. Ez azt jelentené, hogy a kisebbségi magyarok normalizált helyzete lesz a jószomszédi viszony előfeltétele. Az önmagában legitimnek mondható elképzelés persze rengeteg buktatót rejt magában. Például a határon túli szervezetek vagy a magyar kormány állapítja-e meg, hogy az adott kisebbség helyzete rendezett vagy sem? 1998 után például a magyar kormány elfogadta, hogy az MKP a Dzurinda-kormányba való belépés érdekében hivatalosan is lemondott a Benes-dekrétumok kérdésének feszegetéséről, illetve az autonómiáról, amelyek pedig az Orbán-kabinet nemzetpolitikájának részét képezték. Egyébként a Fideszen belül most is hallatszanak olyan érvek, melyek szerint azért sem volt értelme a kettős állampolgárság ügyét a szlovák választások utánra halasztani, mert könnyen elképzelhető, hogy a magyar pártok kormányba kerülésének feltétele lett volna ennek a kezdeményezésnek a hivatalos elutasítása, tehát a feszültség úgy is megmaradt volna. Az is kérdés, hogy a politikailag tagolt magyar kisebbség versengő szervezetei közül melyiknek a véleményét veszi figyelembe a budapesti vezetés.

A határon túli magyar vezetők véleményének figyelmen kívül hagyása – mint ahogy az most az MKP-val megtörtént – viszont gyengítheti a magyar külpolitika érdekérvényesítő képességét is, hiszen ők azok, akik a többségi társadalommal el tudják fogadtatni a kisebbségek érdekében tett lépéseket. Mindenesetre süket fülekre találtak az Országházban a – Fidesz-ellenességgel nem vádolható – Duray Miklós MKP-alelnök szavai: „akinek van nemzetstratégiája, és konkrét célokat követ, nem elég, ha világgá kiált egy jelszót. Le kell ülnie az asztalhoz, s megfontoltan, minden körülményt mérlegelve kell kidolgoznia a stratégiát, hogy ne ártson azoknak, akikért a jó szándék megfogalmazódott, mert a célokat nem lehet úgy elérni, hogy közben szétrombolom a hozzájuk vezető utakat.”

RIBA ISTVÁN

HVG Fókuszban

Állampolgársági körkép

- Románia: az országhatáron kívül élő románok is kaphatnak állampolgárságot és választójogot, ha ők vagy a felmenőik a...

Tuba Lajos Fókuszban

Kampányfogások

A gőzerővel folyó szlovák választási kampányban a magyar kettős állampolgársági törvény jótékonyan elterelte a...

Ön is nézte? Kiderült, melyik sorozatról beszéltek a legtöbben a Twitteren

Ön is nézte? Kiderült, melyik sorozatról beszéltek a legtöbben a Twitteren

Öntudatlanul fetrengő emberek Miskolcon

Öntudatlanul fetrengő emberek Miskolcon

Porszem a gépezetben: ingyenes, korlátlan fotótárolás iPhone-osoknak a Google-től?

Porszem a gépezetben: ingyenes, korlátlan fotótárolás iPhone-osoknak a Google-től?

Jöhetnek az okosfegyverek az amerikai hadseregben

Jöhetnek az okosfegyverek az amerikai hadseregben

Donald Trump „nőügyei” megérkeztek Magyarországra

Donald Trump „nőügyei” megérkeztek Magyarországra

Átlagosan másfél hónapnyi túlórája volt egy rendőrnek tavaly

Átlagosan másfél hónapnyi túlórája volt egy rendőrnek tavaly