Kevesen fektetik pénzüket Magyarországon műtárgyakba, egy adótörvény-módosítás azonban erre ösztönözheti majd az egyéni vállalkozókat.

Megindult a karácsonyi műtárgyaukciók sora. A befektetői réteg viszont eltűnt az aukciókról - panaszkodik Polgár Árpád, a budapesti Polgár Galéria tulajdonosa. Szerinte ennek az az oka, hogy manapság kevésbé éri meg befektetési célra műtárgyat vásárolni, mint a kilencvenes évek második felében. A gyengébb tőzsdeévekben ugyanis a festményárak a mostaninál 30-40 százalékkal gyorsabban nőttek. A galériatulajdonosok által az idén 5-6 milliárd forintosra becsült magyar műtárgypiac két-három évvel ezelőtt lassult le, de továbbra is egészségesen fejlődik, az eddig lezajlott téli árverési mérlegek szerint is nőtt a forgalom, bár az uniós csatlakozás jótékony hatása csak lassan mutatkozik - véli Vikor György, az Abigail Galéria társtulajdonosa. Az árverések látogatói a művészetkedvelő gyűjtők maradtak, akik a festményekre, szobrokra elsősorban a szépségük és csak másodsorban az általuk remélt hozam miatt licitálnak.

Pedig jó érzékkel választott műtárgyakba közép- és hosszabb távon is megéri pénzt fektetni - tartják sokan, sőt próbálják is mérni a festmények értéknövekedését. Vikor György a magyar aukciós indexek alapján, amelyekben az eladás dátumával együtt szerepelnek az árveréseken elkelt festmények, Magyarországon az elmúlt negyedszázadban évi 20-30 százalékos áremelkedésről beszél. Ez persze összefügg a műtárgypiac szocializmusbeli vegetálásával, majd a kilencvenes évekbeli fellendülésével, a jövőre nézve tehát aligha lehet mérvadó. A Mei/Moses Fine Art Index, amely az aukciókon legalább kétszer szereplő műtárgyak értéknövekedését mutatja a világban, az elmúlt 25 esztendőben évente 11 százalék körüli áremelkedésről számol be (a referenciaként megadott S & P 500 tőzsdeindex ugyanezen idő alatt 13,8 százalékot teljesített évente). Tőlünk nyugatabbra műtárgy-befektetési alapok is léteznek, ilyen például a brit Fine Art Fund vagy a New York-i Fernwood Art Investments. Az egyik angol nyugdíjpénztár, a British Rail Pension Fund a hetvenes években műtárgyakba fektette tőkéje egy részét, és évi 13,1 százalékot keresett rajtuk. Igaz, a befektetési tanácsadók a műtárgyalapokról mindig megjegyzik, hogy portfóliójuk nem likvid, a tranzakciós költségeik pedig rendkívül magasak, az árverőházak ugyanis sikeres adásvétel esetén összesen 30-40 százalékot is legombolhatnak a két félről.

Ez Magyarországon is így van, az aukciósházak mind az eladótól, mind a vevőtől 10-15 százalékos jutalékot kérnek. Ebből fizetik ki az árverés és a fényképes, könyvszerű katalógus költségeit. Az adó is apaszthatja a műtárgy hozamát: az eladó az adóév során ingóság értékesítéséből szerzett, 200 ezer (jövőre 160 ezer) forint nyereséget meghaladó haszonrész után 20 (jövőre 25) százalékos személyi jövedelemadót fizet. Ha a műtárgy eredeti ára nem ismert, a bevétel 25 százalékát tekintik jövedelemnek, vagyis az eladási ár 800 ezer (jövőre 640 ezer) forintot meghaladó része után kell adózni.

Közterhek sújtják a másik oldalt is: a vevőnek 5 százalék követői jogdíjat kell leperkálnia minden egyedi műtárgyért, valamint 1 százalékos kulturális járulékot bármely műtárgyért (HVG, 2003. október 4.). Egyes magyarországi bankok privátbanki szolgáltatásai közé bekerült ugyan a műtárgy-befektetési tanácsadás, ám egyelőre ritkán vásárolnak az emberek pénzintézet közreműködésével - állítja a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. sajtóosztálya, és ezt a megállapítást az OTP Bank Rt.-vel szerződésben álló Mű-Terem Galériában is megerősítették.

A műgyűjtők alig néhány száz fősre taksált körének bővülését adókedvezményekkel is lehetne gyorsítani. Ezért lobbizott Kovács Gábor, az ország legnagyobb képzőművészeti mecénásaként számon tartott Bankár Holding Rt. tulajdonosa, aki tavaly ősszel 3 milliárd forinttal hozta létre a Kovács Gábor Művészeti Alapítványt (Kogart), majd ez év tavaszán az Andrássy úti Kogart Házat. Kovács a László Csaba egykori pénzügyminiszter által vezetett KPMG Tanácsadó Kft.-t bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki javaslatokat a kortárs magyar művészet támogatására. Eredmény is született - igaz, egyelőre soványka. A törvénymódosítás jövő évtől az egyéni vállalkozóknak megengedi, hogy ha élő magyar képzőművész alkotását vásárolják meg, a számlán szereplő összeget öt évre vagy annál hosszabb időre elosztva értékcsökkenésként könyveljék el, "megfaragva" ezzel az adózandó nyereség összegét. Jó volna magánszemélyekre is kiterjeszteni a kedvezményt - mondja Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója. Pusztán az adókedvezmény miatt persze nem válik jó befektetéssé a műtárgy a vállalkozók számára, de Horváth Béla, az Aviva Életbiztosító Rt. vezérigazgatója és a Horváth Művészeti Alapítvány létrehozója egyébként is az árak emelkedését jósolja.

Megfelelő szakértelem nélkül azonban nehéz eldönteni, mit - és mennyiért - érdemes megvenni, ha nem csupán a gyönyörködtetésére, hanem befektetésként vásárol valaki műtárgyat. Széles sávban, 15 ezer és 5 millió forint között mozognak például az árak a múlt héten nyílt és december 23-áig tartó Kogart Szalon 2004 képzőművészeti vásáron, ahol 265 művész 480, az utóbbi három-négy évben készült alkotása mutatkozik be. Fodor János festőművész szerint az árak nem annyira az alkotás minőségétől, mint inkább a művész ismertségétől vagy divatosságától függnek. Révész Napsugár képzőművész is úgy látja, egy-két művészt leszámítva alacsony áron lehet tetszetős kortárs műveket venni. A galériák azonban 50-200 százalékot tesznek rá a képek árára - különösen a kisebb forgalmúak, ahol a műtárgykereskedést nem tartják el az aukciók -, így a magánbefektető jobban járhat, ha nem árverésen vagy galériában, hanem magától a művésztől veszi meg a tárgyat.

Régebbi alkotókra is igaz, legalábbis a magyar piacon, hogy jobban megfizetik a nevet, mint a minőséget - állítja Nagyházi Csaba, a Nagyházi Galéria tulajdonosa. A közepesnek tartott festők remekművei általában jóval alacsonyabb áron kelnek el, mint a felkapott múltbeli alkotók kritikusok által csak "műteremszemétnek" titulált képei. Jelenleg Magyarországon a legjobb nevű hazai festők legkiemelkedőbb alkotásaival lehet elérni hosszú távon a legmagasabb hozamot - vallja Törő István, a Mű-Terem társtulajdonosa.

A legfelkapottabbak most az 1900-1945 közé eső korszak piktorai, a nagybányai iskola, a Gresham-kör, a Nyolcak, a római iskola, a szentendrei iskola és az aktivisták mesterei. Külföldön azonban a hazai nagyok közül még kevésnek van olyan jó neve, mint Munkácsy Mihálynak, akinek egyik - 1 négyzetméteres - vásznáért a Sotheby'snél csaknem 600 ezer fontot fizettek az idén. Épp ezért a nyugat-európai árveréseken szereplő magyar képeket olykor az itthoni ár 10-20 százalékáért is meg lehet venni, s a befektető vagy műkereskedő jókora haszonnal azonnal túl is adhat rajtuk Magyarországon, anélkül hogy éveket kellene várnia. Kieselbach Tamás galériatulajdonos szerint gyakori, hogy külföldön vásárolt képet idehaza a vételár sokszorosáért adnak el. Egy júniusban a Sotheby'snél 6600 fonton (2,3 millió forint) leütött Kádár Béla-festmény például - Polgár szerint - idehaza már most is akár 8-10 millióért kelhetne el.

HERMAN BERNADETT, G. TÓTH ILDA

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Itt a tavasz, és még napokig marad is

Itt a tavasz, és még napokig marad is

Rákbetegségéről vallott Grecsó Krisztián

Rákbetegségéről vallott Grecsó Krisztián

Már jobban van a pénteken meglőtt szökött rab

Már jobban van a pénteken meglőtt szökött rab

A Rubik-kocka gyártója szerint nem szűnt meg az oltalom

A Rubik-kocka gyártója szerint nem szűnt meg az oltalom

Eurovízió: A Dal legfiatalabb versenyzője csak szeretné jól érezni magát

Eurovízió: A Dal legfiatalabb versenyzője csak szeretné jól érezni magát

Egyre több munkahelyen kínálnak készpénzt cafeteriaként

Egyre több munkahelyen kínálnak készpénzt cafeteriaként