Tetszett a cikk?

Nem őrültség, ám nincs is benne rendszer - így foglalható össze a vidéki repülőterek "fejlesztési politikája".

Nem őrültség, ám nincs is benne rendszer - így foglalható össze a vidéki repülőterek "fejlesztési politikája". Merthogy ilyen voltaképpen nincs is. "Ha bárki bárhol egy nagy repülőteret akar csinálni, akkor ezt megteheti", függetlenül attól, hogy az országos területrendezési tervben szerepel-e mint regionális jelentőségűvé fejleszthető légikikötő - magyarázta például az idegenforgalmi bizottság egyik ülésén Simon Attila, a közlekedési tárca tanácsosa. A szakminisztérium csak a légiközlekedés szabályainak meghatározásában illetékes, a fejlesztési támogatásokat azonban - decentralizált rendszerben - a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok osztják el. Jellemző az egykori közép-európai szovjet légibázisként használt, 2,5 kilométer hosszú, 70 méter széles betonkifutóval rendelkező kunmadarasi reptér hányattatása: miután az állam több légikikötőt térítésmentesen adott át az önkormányzatoknak, a kistelepülés polgármestere éhségsztrájkkal nyomatékosította hasonló követelését. A siker után tőke híján egyelőre ipari, logisztikai, üdülési célra kívánják hasznosítani az öt településsel közös vállalkozási övezet részeként működő, 768 hektáros területet.

A tőkeerősebb Debrecen reptere a sármellékivel azonos - nemzetközi kereskedelmi repülőtér - besorolást kapott. A kettő közötti aprócska különbség közel 4 milliárd forint: a Boeingek fogadására is alkalmas, 408 hektáros, a sármellékinél keskenyebb, de ugyanúgy 2,5 kilométer hosszú betonpályával rendelkező volt szovjet bázist nem ingyen kapta, hanem 1994-ben 430 millió forintnyi kárpótlási jegyért, részletre (folyó áron mintegy 1 milliárd forintért) vette meg az államtól a város, majd önerőből fejlesztette. Legutóbb tavaly 780 millió forintért a nemzetközi előírásoknak megfelelő kivilágítással és radarberendezéssel látta el, miközben maga állta az üzemeltetési veszteség és a határnyitás évi 30-40 millió forintos költségét is. Közben elszállt egy nagyívű beruházási ígéret: az úgynevezett déli autópálya és a reptéri ingatlan fejlesztésére jelentkezett török Begendik cég elállt a már aláírt üzlettől. A légiutasok száma az előző évi 6 ezerről 2003-ban 6500 körülire nőtt, elsősorban üzletemberek és a Hajdúszoboszlóra, Hortobágyra továbbutazók éltek ezzel a lehetőséggel.

Szerényebb eszközökkel, de talán hatékonyabban fejlesztette ezerméteres keskeny betonpályás repterét a szomszédvár Nyíregyháza. A szabolcsi megyeszékhely sem kapta, hanem 1998-ban 80 millió forintért megvette az államtól a korábban a hazai kereskedelmipilóta-képzés bázisául szolgáló létesítményt. Azóta 70 millió forintért korszerűsítette a navigációs rendszert, 80 millióért az éjszakai világítást, 50 millióért pedig nemzetközi forgalomra is alkalmassá tette az utasépületet, igaz, a biztonsági kapu beszerzése még hátravan. A 200 milliós költség felét a megyei területfejlesztési tanács állta. A városra hárul továbbá az évi 20-30 millió forintos üzemeltetési veszteség finanszírozása. "Ha a multik (a Flextronics, az idén letelepedő Electrolux vagy a Michelin) beszállnak a 300-400 millió forintos költségbe, meghosszabbítanánk a kifutót, hogy kisebb sugárhajtású gépek is biztonságosan leszállhassanak. Debrecennel továbbra sem kívánunk versenyezni, kisgépek fogadására rendezkedünk be" - mondta a HVG-nek Csabai Lászlóné polgármester.

Egyenletesebben részesült támogatásban a dél-dunántúli régiót alkotó három megye: a pécsi füves reptér 1,3 milliárd forint értékű, tavaly elkészült, 1500 méteres beton kifutópályájához 2001-2002-ben 649 millió forint támogatást adott a regionális, 37 milliót a Baranya megyei fejlesztési tanács, a másik felét a város állta. A Kaposvár polgári reptereként is működő taszári légikikötő utasterminálja, gurulóútja és három, 140 személyes gép parkolására alkalmas előtere 565 milliós költségéhez 410 millió forinttal járult hozzá a regionális, 23 millióval a Somogy megyei fejlesztési tanács, 5 milliót Taszár vállalt, Kaposvár 120 millió forintot áldozott e célra. A két párhuzamos, 2,5 kilométer hosszú kifutópályát a katonai üzemeltetés keretében gondozzák, nyitott kérdés azonban, hogy miből fedezné a város a teljes üzemeltetési költséget, ha 2005 után netán megszűnne a NATO tartalék reptéri státus. Egy fillérrel sem vett részt viszont a szomszédos őcsényi reptér fejlesztésében a megyeszékhely Szekszárd, a 302 millió forintos régiós támogatáson felül a kis falura jutó 30 millió forintos önrészt a repteret üzemeltető kht 49 százalékos tulajdonosa, az Őcsény Airport Kft. állta, ez utóbbi a szekszárdi és dunaföldvári Opel-márkakereskedő Süveges család közvetett többségi tulajdonában van. "Felújítottuk a füves pályát, éttermet, nyolc kétágyas szállodaszobát, oktatási termeket alakítottunk ki. Tavaly több mint négyszáz kisgépet fogadtunk, főleg a közeli repülőterekről. Pár kilométer a gemenci rezervátum, mikrobuszunkkal visszük a többnyire saját masinájukon érkező családokat, üzletembereket. A pilóták az itteni, kis forgalmú légtérben nyugodtan gyakorlatozhatnak, a mezőgazdasági repülőknek hangáras tárolási lehetőséget adunk" - ad képet a kínálatról a kht és a kft ügyvezetője, Wieszner György, aki a Dél-dunántúli Turizmusfejlesztő Kft. révén ez utóbbi közvetett tulajdonosa.

Részben vállalkozói érdekeltség lendítette át a holtponton a győri fejlesztést is. A füves reptérre tavaly 1,5 kilométer hosszú betonkifutót, új gurulóutakat, térbetont varázsolt a tulajdonos megyei és Pér községi önkormányzat, valamint a bekötőutat is feljavíttatta. A közel 1 milliárd forintos kiadásból 550 milliónyit PHARE-segélyből finanszíroztak, az Audi Hungaria Kft. 230 millióval járult hozzá a költségekhez. "A helyi politikusok pártállástól függetlenül a fejlesztés mellé álltak" - ad további magyarázatot a sikerre Vadász László, a légikikötőt üzemeltető P-Air Kft. ügyvezetője. Meglehet, a megyei közgyűlésben erős pozíciókkal rendelkező kistérségek és a város közötti széthúzás miatt nem sikerült hasonlóképpen fejleszteni Szeged máig füves repterét.

SZABÓ GÁBOR

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gazdaság

Szárnyaszegettek

Elhibázott döntésnek bizonyult a sármelléki repülőtér önkormányzati tulajdonba adása, miután Sármellék és Zalavár önerőből nem képes annak milliárdos fejlesztésére. A kormány a jelek szerint csak a reptér újraállamosítása fejében hajlandó a központi költségvetésbe foglalt állami támogatás folyósítására.

RTL: Tömegek voltak a plázákban szombaton

RTL: Tömegek voltak a plázákban szombaton

Nagyon jó, hogy készülnek a vakcinák, de hogyan fognak mindenhova eljutni?

Nagyon jó, hogy készülnek a vakcinák, de hogyan fognak mindenhova eljutni?

Tokió 2020: 1,9 milliárd dollárba kerülhet az olimpia halasztása

Tokió 2020: 1,9 milliárd dollárba kerülhet az olimpia halasztása