Nem őrültség, ám nincs is benne rendszer - így foglalható össze a vidéki repülőterek "fejlesztési politikája".

Nem őrültség, ám nincs is benne rendszer - így foglalható össze a vidéki repülőterek "fejlesztési politikája". Merthogy ilyen voltaképpen nincs is. "Ha bárki bárhol egy nagy repülőteret akar csinálni, akkor ezt megteheti", függetlenül attól, hogy az országos területrendezési tervben szerepel-e mint regionális jelentőségűvé fejleszthető légikikötő - magyarázta például az idegenforgalmi bizottság egyik ülésén Simon Attila, a közlekedési tárca tanácsosa. A szakminisztérium csak a légiközlekedés szabályainak meghatározásában illetékes, a fejlesztési támogatásokat azonban - decentralizált rendszerben - a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok osztják el. Jellemző az egykori közép-európai szovjet légibázisként használt, 2,5 kilométer hosszú, 70 méter széles betonkifutóval rendelkező kunmadarasi reptér hányattatása: miután az állam több légikikötőt térítésmentesen adott át az önkormányzatoknak, a kistelepülés polgármestere éhségsztrájkkal nyomatékosította hasonló követelését. A siker után tőke híján egyelőre ipari, logisztikai, üdülési célra kívánják hasznosítani az öt településsel közös vállalkozási övezet részeként működő, 768 hektáros területet.

A tőkeerősebb Debrecen reptere a sármellékivel azonos - nemzetközi kereskedelmi repülőtér - besorolást kapott. A kettő közötti aprócska különbség közel 4 milliárd forint: a Boeingek fogadására is alkalmas, 408 hektáros, a sármellékinél keskenyebb, de ugyanúgy 2,5 kilométer hosszú betonpályával rendelkező volt szovjet bázist nem ingyen kapta, hanem 1994-ben 430 millió forintnyi kárpótlási jegyért, részletre (folyó áron mintegy 1 milliárd forintért) vette meg az államtól a város, majd önerőből fejlesztette. Legutóbb tavaly 780 millió forintért a nemzetközi előírásoknak megfelelő kivilágítással és radarberendezéssel látta el, miközben maga állta az üzemeltetési veszteség és a határnyitás évi 30-40 millió forintos költségét is. Közben elszállt egy nagyívű beruházási ígéret: az úgynevezett déli autópálya és a reptéri ingatlan fejlesztésére jelentkezett török Begendik cég elállt a már aláírt üzlettől. A légiutasok száma az előző évi 6 ezerről 2003-ban 6500 körülire nőtt, elsősorban üzletemberek és a Hajdúszoboszlóra, Hortobágyra továbbutazók éltek ezzel a lehetőséggel.

Szerényebb eszközökkel, de talán hatékonyabban fejlesztette ezerméteres keskeny betonpályás repterét a szomszédvár Nyíregyháza. A szabolcsi megyeszékhely sem kapta, hanem 1998-ban 80 millió forintért megvette az államtól a korábban a hazai kereskedelmipilóta-képzés bázisául szolgáló létesítményt. Azóta 70 millió forintért korszerűsítette a navigációs rendszert, 80 millióért az éjszakai világítást, 50 millióért pedig nemzetközi forgalomra is alkalmassá tette az utasépületet, igaz, a biztonsági kapu beszerzése még hátravan. A 200 milliós költség felét a megyei területfejlesztési tanács állta. A városra hárul továbbá az évi 20-30 millió forintos üzemeltetési veszteség finanszírozása. "Ha a multik (a Flextronics, az idén letelepedő Electrolux vagy a Michelin) beszállnak a 300-400 millió forintos költségbe, meghosszabbítanánk a kifutót, hogy kisebb sugárhajtású gépek is biztonságosan leszállhassanak. Debrecennel továbbra sem kívánunk versenyezni, kisgépek fogadására rendezkedünk be" - mondta a HVG-nek Csabai Lászlóné polgármester.

Egyenletesebben részesült támogatásban a dél-dunántúli régiót alkotó három megye: a pécsi füves reptér 1,3 milliárd forint értékű, tavaly elkészült, 1500 méteres beton kifutópályájához 2001-2002-ben 649 millió forint támogatást adott a regionális, 37 milliót a Baranya megyei fejlesztési tanács, a másik felét a város állta. A Kaposvár polgári reptereként is működő taszári légikikötő utasterminálja, gurulóútja és három, 140 személyes gép parkolására alkalmas előtere 565 milliós költségéhez 410 millió forinttal járult hozzá a regionális, 23 millióval a Somogy megyei fejlesztési tanács, 5 milliót Taszár vállalt, Kaposvár 120 millió forintot áldozott e célra. A két párhuzamos, 2,5 kilométer hosszú kifutópályát a katonai üzemeltetés keretében gondozzák, nyitott kérdés azonban, hogy miből fedezné a város a teljes üzemeltetési költséget, ha 2005 után netán megszűnne a NATO tartalék reptéri státus. Egy fillérrel sem vett részt viszont a szomszédos őcsényi reptér fejlesztésében a megyeszékhely Szekszárd, a 302 millió forintos régiós támogatáson felül a kis falura jutó 30 millió forintos önrészt a repteret üzemeltető kht 49 százalékos tulajdonosa, az Őcsény Airport Kft. állta, ez utóbbi a szekszárdi és dunaföldvári Opel-márkakereskedő Süveges család közvetett többségi tulajdonában van. "Felújítottuk a füves pályát, éttermet, nyolc kétágyas szállodaszobát, oktatási termeket alakítottunk ki. Tavaly több mint négyszáz kisgépet fogadtunk, főleg a közeli repülőterekről. Pár kilométer a gemenci rezervátum, mikrobuszunkkal visszük a többnyire saját masinájukon érkező családokat, üzletembereket. A pilóták az itteni, kis forgalmú légtérben nyugodtan gyakorlatozhatnak, a mezőgazdasági repülőknek hangáras tárolási lehetőséget adunk" - ad képet a kínálatról a kht és a kft ügyvezetője, Wieszner György, aki a Dél-dunántúli Turizmusfejlesztő Kft. révén ez utóbbi közvetett tulajdonosa.

Részben vállalkozói érdekeltség lendítette át a holtponton a győri fejlesztést is. A füves reptérre tavaly 1,5 kilométer hosszú betonkifutót, új gurulóutakat, térbetont varázsolt a tulajdonos megyei és Pér községi önkormányzat, valamint a bekötőutat is feljavíttatta. A közel 1 milliárd forintos kiadásból 550 milliónyit PHARE-segélyből finanszíroztak, az Audi Hungaria Kft. 230 millióval járult hozzá a költségekhez. "A helyi politikusok pártállástól függetlenül a fejlesztés mellé álltak" - ad további magyarázatot a sikerre Vadász László, a légikikötőt üzemeltető P-Air Kft. ügyvezetője. Meglehet, a megyei közgyűlésben erős pozíciókkal rendelkező kistérségek és a város közötti széthúzás miatt nem sikerült hasonlóképpen fejleszteni Szeged máig füves repterét.

SZABÓ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Szárnyaszegettek

Elhibázott döntésnek bizonyult a sármelléki repülőtér önkormányzati tulajdonba adása, miután Sármellék és Zalavár önerőből nem képes annak milliárdos fejlesztésére. A kormány a jelek szerint csak a reptér újraállamosítása fejében hajlandó a központi költségvetésbe foglalt állami támogatás folyósítására.

Összeszólalkoztak az ellentüntetőkkel a Horthy emlékére felvonulók Budán - videó

Összeszólalkoztak az ellentüntetőkkel a Horthy emlékére felvonulók Budán - videó

A Playboy és a Cosmopolitan is megszűnik a lengyeleknél

A Playboy és a Cosmopolitan is megszűnik a lengyeleknél

Doku360: "Keresek 170 ezret, de egy fillérig odaadom neki"

Doku360: "Keresek 170 ezret, de egy fillérig odaadom neki"

Sokat enyhítene az ápolóhiányon, ha ilyen robotot vetnének be a kórházak

Sokat enyhítene az ápolóhiányon, ha ilyen robotot vetnének be a kórházak

A orvvadászattal gyanúsított fideszes szerint ő csak önvédelemből lőtt a vadkanra

A orvvadászattal gyanúsított fideszes szerint ő csak önvédelemből lőtt a vadkanra

Állami korrupció és erősödő fasizmus: aktuálpolitika a színpadon

Állami korrupció és erősödő fasizmus: aktuálpolitika a színpadon