Régebben a látogató egyértelműen tudta, melyik bécsi múzeumban mit talál: ha Schielére vágyott, a Leopoldot kereste...

Régebben a látogató egyértelműen tudta, melyik bécsi múzeumban mit talál: ha Schielére vágyott, a Leopoldot kereste fel, ha régi, klasszikus festők műveire, akkor a Kunsthistorisches Museum (KM) épületét. A Belvedere-palotában francia impresszionistákat, a Bank Austria 1989-ben megnyitott Kunstforumában klasszikus moderneket nézett. Mára viszont a szigorú rend felborult, a szövetségi múzeumok, kiállítótermek önállóvá váltak, részben állami költségvetésből, részben - állami nyomásra - saját bevételükből tartják el magukat. Mivel az utóbbi fontossága megnőtt, sikerre ítéltettek; valamennyien igyekeznek olyan népszerű anyaggal előállni, amely vonzza a nézőközönséget - függetlenül az eredeti profiltól.

A Kunstforum, amely az elmúlt 13 esztendő alatt negyven, sikertől hangos kiállítást rendezett és 3,4 millió látogatót fogadott, most éppen a popart-mester Roy Liechtenstein 45 festményét és néhány tucat rajzát kínálja. Ingried Brugger igazgató elégedetlen, szerinte kannibalizmus folyik a múzeumok között, egymás "kompetenciáját" fogyasztják. A tavaly tavasszal tízéves átalakítás után újra megnyílt Albertina vezetője, Klaus Albrecht Schröder - aki korábban a Kunstforumot tette naggyá - például mindent kínál: kortárs művészt (Robert Longo), klasszikus modernet (Munch), régi mestert (Rembrandt, Dürer), pop-artot, építészetet, fotográfiát. Az Albertina fél év alatt több mint 600 ezer látogatót fogadott, csak a Dürer-kiállítást 400 ezren látták. Az állami dotáció 5,7 millió eurós összegét 6 milliós saját bevétellel sikerült kiegészíteni. Tavaly októbertől ez év március 7-éig a Gustav Klimttől Paul Kleeig címet viselő kiállítás fut itt egy svájci gyűjtő műveiből. Az "ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit" kiállítás nem csupán a 19. század fordulóján élt osztrák és külföldi festők művészetét illusztrálja, hanem azt is, hogy Gustav Klimt, Oskar Kokoschka és Egon Schiele az osztrák múzeumok állandó sztárjaivá lettek. A Belvedere-palotában 2000 őszén Klimt és a nők címmel szerveztek nagy sikerű kiállítást, két esztendővel később pedig Klimt tájképeiből. Eközben a Museumsquartier Leopold múzeumában március 8-áig még látható a Moa, a táncosnő című, a Jugendstiltől az expresszionizmusig alcímet viselő tárlat - zömmel az említett három szerző műveiből. Az orvosból lett magángyűjtő, majd Schiele-szakértő Rudolf Leopold - aki egyben saját gyűjteményének állami alkalmazású igazgatója - zseniálisan marketingolja 220 darabos Schiele-gyűjteményét, amelynek gyakran csak a híre van otthon, a képek cserebere alapon járják a világot.

A tavaly az 50 millió euró értékű Saliera sótartó ellopásától (HVG, 2003. május 31.) búskomorrá vált Wilfried Seipel, a KM igazgatója ez év nyarán szuper Goya-kiállításra készül, ebből akarja fedezni az önállósodásból fakadó anyagi nehézségeket. Amelyek akkorák, hogy a múzeum az év végén megválik a Harrach-palotától, ahol 1995 óta vagy száz bemutatót tartottak. Itt került sor egy évvel ezelőtt - a most Budapestre induló - Az áttörés kora című, szintén viharos sikerű kiállításra a KM és a Collegium Hungaricum közös rendezésében, amely 1873-tól mutatja be Bécs és Budapest fejlődését a képző- és iparművészet eszközeivel.

A sorban állás művészete - ebben gyakorolhatták magukat azok a berliniek, akik egy-két órás ácsorgás után az elsők között nézték meg a Neue Nationalgalerie épületében a New York-i Museum of Modern Art, azaz a MoMa vendégtárlatát, amelyre a pénteki nyitás után, az első három napon 17 ezren voltak kíváncsiak. Az idő- és pénzáldozat megéri - a 12 eurós belépő éppen a duplája a szokásos berlini múzeumi tarifának -, hiszen a 212 darabos gyűjtemény a 20. század képzőművészetének eddig itt nem látott keresztmetszetét adja. Az európai modernek közül Picasso, Matisse, Monet, van Gogh, az amerikai pop-art képviselői közül Roy Lichtenstein, Philip Guston csak néhány kiragadott példa a hatalmas vonzerő magyarázatára. Becslések szerint a műalkotások összértéke 2,4 milliárd euró, s ha ennek a biztosítását is ki kellett volna fizetni, valószínűleg még drágábbak lettek volna a jegyek. A német állam azonban kezességet vállalt a gyűjteményért. A szeptemberig nyitva tartó tárlatot így is legalább 700 ezer embernek kell megnéznie, hogy megtérüljenek a költségek, állítják a szervezők. Aki nem szeret várni, megvásárolhatja az időt: 27 euróért VIP-belépő jár, amihez nem kell semmiféle listán szerepelni, csupán időben kell jelentkezni: naponta hatszáz darab ilyen, feláras jegyet adnak el, amellyel a látogató soron kívül adhatja át magát a műélvezetnek.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS, WEYER BÉLA / BERLIN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Ikersiker

A képzőművészeti kiállítások sorában alighanem minden eddigi rekordot megdönt a Szépművészeti Múzeumban a Monet és barátai, amely nem árnyékolta be a Magyar Nemzeti Galéria vele rivalizáló Mednyánszky-tárlatát. A két kiállítás komoly szakmai sikert jelent, de csupán gyér nyereséget hoz.

Smith ügynök nem tér vissza a Mátrix 4-ben

Smith ügynök nem tér vissza a Mátrix 4-ben

Van egy ember, aki kettévágja a könyveket, és jó oka van rá

Van egy ember, aki kettévágja a könyveket, és jó oka van rá

Új Tisza-híd épül hamarosan

Új Tisza-híd épül hamarosan

Felfoghatatlan összeg ment el tavaly mobilappokra

Felfoghatatlan összeg ment el tavaly mobilappokra

A szaúdi koronaherceg hekkelhette meg a világ egyik leggazdagabb emberének a telefonját

A szaúdi koronaherceg hekkelhette meg a világ egyik leggazdagabb emberének a telefonját

„Kettőnek annyi, hátra van négy” – Terry Jonesra emlékeznek a Monty Python tagjai

„Kettőnek annyi, hátra van négy” – Terry Jonesra emlékeznek a Monty Python tagjai