Mi jöhet még? Ez a kérdés fogalmazódott meg ellenzéki országgyűlési képviselőkben és az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalán egyaránt annak láttán, hogy a kormány az "egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról" szóló törvényjavaslatba oda nem illő passzusokat is becsempészett, például a céges telefonok után fizetendő személyi jövedelemadó (szja) bevezetését. A hivatalos indoklás szerint az üzleti vonalak magáncélú használata révén az egyén - ha a költséget nem téríti meg - természetbeni juttatásban részesül, ami adó- és járulékköteles. A céges készülékeken vélelmezett magánbeszélgetések után tavaly január óta szed sápot az állam, méghozzá úgy, hogy a vezetékes- és a mobiltelefon-költség általános forgalmi adójának (áfa) csak a 70 százaléka igényelhető vissza. Ezt a mértéket a fideszes Varga Mihály, volt pénzügyminiszter az áfatörvény módosítása során 50 százalékra csökkentette volna; az elképzelésre a kormány is "vevő" volt, de a parlament nem (HVG, 2004. március 6.).

A céges telefon megadóztatásával kapcsolatos elképzelés most sem bizonyult hosszú életűnek, legalábbis eredeti formájában nem. Az Országgyűlés bizottságai ugyanis csak a múlt héten kezdték meg a vitát a törvényjavaslatról, amely szerint júliustól fővonalanként, illetve mobilos SIM-kártyánként egységesen havi 3 ezer forint lenne az szja, de ezzel egyidejűleg az áfát teljes egészében vissza lehetne igényelni. Az ellenzék hadisarcnak titulálta a javaslatot, de a szabaddemokraták is jelezték, hogy "ebben a formájában" nem szavazzák meg. Nem lelkesednek az elképzelésért a szocialisták sem. Mindenesetre Vámosi-Nagy Szabolcs adóhivatali elnökhelyettes - aki március közepétől két és fél hónapig átmenetileg helyettes államtitkárként ismét a Pénzügyminisztérium (PM) színeiben játszik - az OÉT hétfői plenáris ülésén már jelezte: a kormány hajlandó némi engedményre. E szerint csökkenne az eredetileg javasolt adómérték, méghozzá a vezetékes vonalaknál jobban, a mobilkészülékeknél viszont kevésbé.

Az szja mellett a társadalombiztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot is kiváltó új átalányadót nem kellene megfizetniük azoknak a cégeknek és vállalkozóknak, akik elkülönítik az üzleti hívásokat a privát csevegésektől, és az utóbbiakat megtérítik, illetve megtéríttetik a munkavállalókkal. Ilyen megoldás esetén jelenleg is van mód a telefonköltség teljes áfájának visszaigénylésére, de a vállalkozók többsége adatvédelmi aggályok, illetve a túl sok papírmunka miatt berzenkedik az egésztől. "Arról nem is szólva, hogy senki sem érezheti magát biztonságban az adórevizor előtt, mivel utólag lehetetlen bizonyítani, hogy amiatt telefonáltam a feleségemnek, hogy keressen elő egy otthon felejtett céges iratot" - példálózott az OÉT-en Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője. Az átalányadó lényege, hogy nem köthet bele az adóellenőr, ráadásul még adminisztrálni sem kell - kontrázott Vámosi-Nagy.

Sérül a jogbiztonság azáltal, hogy a kormány évközi adóváltoztatásokat igyekszik átpasszírozni a parlamenten - nehezményezte a költségvetési bizottság ülésén Kóródi Mária szabaddemokrata képviselő, aki szerint az eljárás olyan érzetet kelthet a vállalkozókban, hogy a kabinet egyet gondol, és máris újabb terheket ró rájuk. Az utóbbiak mértékéről egyébként megoszlanak a vélemények: a fideszes Mádi László, illetve Rolek - mindketten készülékenként még havi 3 ezer forint adóval számolva - egyaránt évi 50-60 milliárd forintra taksálták a többletkiadásokat. Ez az összeg azonban a PM szerint már magában foglalja a telefonáfa 30 százalékából származó 22-24 milliárd forintot, továbbá a befizetett, illetve az "elsumákolt" szja-t és egyéb terheket is; azaz a mostani virtuális bevételeken felül a büdzsé éves szinten valójában "csak" 8-9 milliárd forint többletre számíthat.

Mindennek nehéz utánaszámolni, a törvényjavaslat ugyanis lehetőséget adna arra, hogy a cégek ne csak júliustól alkalmazzák az új szabályokat, hanem visszamenőleg, már januártól így számoljanak el, ez esetben természetesen visszaigényelve a 30 százalékos áfarészt is. A visszamenőlegesség sokakban rossz érzéseket kelt, mondván, mindez azt sugallja, hogy adóellenőrzésre és bírságra számíthat az, aki nem ezt a megoldást választja. Nehezíti a kalkulációt továbbá, hogy a javaslat alapján a cégek választhatnának: fix összegben, átalányként róják le az adót, vagy az adott hónapra elszámolt költség felét fizessék-e be akként. Az utóbbi csak alacsony havi telefonrezsi mellett kifizetődő, míg például a 3 ezer forintos átalány kizárólag olyan vonalaknál váltaná ki a mostani terhet, amelyekről havonta legalább 50 ezer forintért csevegtek.

Nincsenek pontos adatok arról, hogy a cégek jelenleg összesen hány vezetékes fővonalra és mobiltelefonra fizetnek elő. A Központi Statisztikai Hivatal 2003 utolsó negyedében csaknem 970 ezerre tette a gazdálkodó (ebből mintegy 43 ezerre a tíz főnél többet foglalkoztató) szervezetek számát. Az utóbbi csoportban a Nemzeti Hírközlési Hatóság tájékoztatása szerint nagyjából 765 ezer fölötti lehet az üzleti fővonalak és 438 ezer körüli a cégek által finanszírozott SIM-kártyák száma. Ehhez jönnek még a kisebb társaságok telefonjai; mellesleg gyakran éppen a családi vállalkozásokat jellemzi, hogy a gyerekek és a nagymama mobiljának költségeit is a kft vagy a bt állja.

Telefonadót szervezeti formától és tulajdonostól függetlenül mindenkinek fizetnie kellene, tehát a bt-től az rt-ig, a magáncégtől a minisztériumig. Ugyanakkor mentesülne alóla a rendőrség, a tűzoltóság, a mentőszolgálat, az egészségügyi ügyelet. Nem terhelné ez a kötelezettség azokat, akik az egyszerűsített vállalkozói adót választották, továbbá az átalányadózó egyéni vállalkozókat sem.

Vicinális lett a Sulinet expresszből? - ironizált néhány ellenzéki képviselő a számítógép-vásárláshoz kapcsolódó adókedvezmény javasolt változtatása miatt. Amúgy ez a téma a telefonadóhoz képest nemigen váltott ki indulatokat sem az OÉT-en, sem a parlamenti bizottságban. Talán mert a szigorítás némi enyhítéssel párosul. Ezentúl ugyanis bárki igénybe vehetné számítástechnikai eszköz vásárlása után a kedvezményt, vagyis nem csupán a diákok, azok szülei és a pedagógusok. Ugyanakkor az adókedvezmény (a lakáshiteléhez hasonlóan) jövedelemfüggő lenne: évi 3,4 millió forintig teljes egészében, fölötte 4 millióig csökkenő mértékben lehetne érvényesíteni. További szigorítás, hogy a felnőttképzésre fizetett díj 30 százalékával együtt összesen 60 ezer forintos adókedvezménynél már nem a számítógép teljes árát, hanem csak a felét lehetne számításba venni. Az informatikai eszközök bérleti, illetve lízingdíja után utoljára a 2006. évi jövedelem után lehetne adókedvezményt érvényesíteni, feltéve, hogy az erre vonatkozó szerződést legkésőbb a törvény kihirdetését követő 15 napon belül megkötik. Emellett átmeneti szabályok tennék lehetővé, hogy ne érje adóhátrány azokat, akik a jelenleg hatályos passzusok alapján vásároltak számítógépet.

Maguk a képviselők forszírozták, és a parlament hétfőn máris rábólintott a személyautókat terhelő egyszeri regisztrációs adó mértékének módosítására, holott az csak februártól volt hatályos (HVG, 2004. február 7.). Az eredetileg négypárti támogatással benyújtott javaslat addig "csiszolódott", hogy végül az ellenzék tetszését már nem nyerte el. A május 1-jétől hatályos változtatások környezetterhelési szempontból több, összesen tízsávos adókategóriába sorolják a járgányokat. Az adó-szélsőértékek a mostani 90 ezer és 1,6 millió forintról 120 ezer, illetve 2,7 millió forintra nőnek. Sikertelenül igyekeztek viszont becsempészni javaslataikat az adómódosításokba az OÉT-n a szakszervezetek, bár azokat a munkaadók pártfogolták, a kormány nem mutatott rájuk fogadókészséget.

MOLNÁR PATRÍCIA