Tetszett a cikk?

Tulajdonosi viták közepette egyre romosabb állapotba kerül a pesthidegkúti Klebelsberg-kastély, miközben a fővárosi II. kerületi önkormányzat az egykori kultuszminiszter nevével zsonglőrködve több mint 300 millió forint állami támogatást szerzett -a szomszédos kúria átalakítására.

Grandiózus beruházási tervbe kezdett a II. kerületi önkormányzat Pesthidegkúton. A megkopott, 800 négyzetméteres Petőfi Művelődési Ház helyett mintegy 500 millió forintra taksált ráfordítással 3 ezer négyzetméteres új kulturális és művészeti központ építését célozta meg, amihez méltó helyszínt, egy romos állapotú pesthidegkúti kastélyt szemelt ki. A beruházáshoz az önkormányzat 2000 decemberében címzett támogatásként 330 millió forintot kapott az Orbán-kormánytól. Ezt Porkoláb Mátyás, az önkormányzat Fidesz-MDF-es alpolgármestere a következőképpen nyugtázta a Budai Polgár című önkormányzati lapban: "A kormánydöntéssel két probléma oldódik meg. Színvonalas körülmények közé kerül a művelődési központ, és ezzel együtt a Klebelsberg-kastély épületegyüttes állagmegóvása és műemléki megújítása is megvalósul." Csakhogy a dolognak akad némi szépséghibája. Az állami hozzájárulással 2003-ra felújított kastély nem a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Klebelsberg Kunó egykori pesthidegkúti kúriája, hanem egy másik, az épület közvetlen szomszédságában lévő Forgách-Walla-kastély, amit az önkormányzati lap más számaiban önhatalmúlag a Klebelsberg család nyári kúriájának neveztek ki.

Az alpolgármester - tendenciózus - nyelvbotlását némiképp érthetőbbé teszi a két kastély helyzete. A Forgách-Walla-kúria önkormányzati tulajdonban van ugyan, de nincs műemléki státusa és nem szerepel egyetlen államilag támogatott műemlékvédelmi programban sem. Nem úgy, mint a Klebelsberg-kastély, amely 2000-től műemléki védettséget élvez. Noha az önkormányzat trükközésére, miszerint a patinás műemlék Klebelsberg-kastély felújítására vállalkoztak, már a pályáztatás idején fény derülhetett (a Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány elnöke, Klebelsberg Éva, a néhai miniszter unokahúga tiltakozó beadványokkal bombázta a tárcákat és az érintett hatóságokat), de egyedül az akkor Grespik László vezette Fővárosi Közigazgatási Hivatal figyelmeztetett arra, hogy az önkormányzat változtassa meg a pályázat tartalmát. Csakhogy a döntéshozók a kastélyügyben alighanem végképp elvesztették a fonalat. Legalábbis erre utal az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnak a HVG birtokába került belső jelentése is: "Az örömteli dolog, hogy a (...) kulturális minisztérium támogatásával Klebelsberg Művelődési Központ alakul Pesthidegkúton. Az sem baj, hogy a Forgách-Walla-kúriát újítják fel erre a célra (...), az azonban már baj, hogy mindenki azt hiszi, Klebelsberg Kunó kastélyáról van szó. Szerintem a minisztérium is azt hitte, amikor a pénzekről döntöttek (...) ha a döntés előtt megkérdeznek bennünket, másképpen alakulhat az értékes épületegyüttes sorsa."

Voltak tárgyi tévedések mind a pályázatban, mind a nyilatkozatokban, ami valóban félreértésekre adhatott okot - ismerte el Porkoláb Mátyás a HVG-nek, de az alpolgármester szerint a lényeg, hogy elkészült a kulturális centrum, amellyel ápolni kívánják Klebelsberg Kunó emlékét, olyannyira, hogy az intézmény az ő nevét fogja viselni. Feltéve persze, ha ehhez a legközelebbi rokon hozzájárul. Aminek nem sok esélye látszik, miután Klebelsberg Éva a HVG-nek megjegyezte, hogy az alapítvány jogi útra kívánja terelni a névhasználattal kapcsolatos vitát.

Az önkormányzatnak a helyi adottságokhoz képest monumentálisra sikeredett kulturális centrummal sincs szerencséje: az 500 millió forint kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a központot befejezhessék, és átadhassák a pesthidegkúti polgároknak, ehhez még hozzávetőleg 200 millió forintra volna szükség. Az is váratlanul derült ki, hogy az évi mintegy 150 millió forintra taksált működési költségnek csupán a felét tudja az önkormányzat előteremteni. Ezért a képviselő-testület hosszas vívódás után - miszerint el- vagy bérbe adja-e az épületet - úgy határozott, hogy pályázattal mégis inkább olyan bérlőt keres, amelyik nemcsak befejezi az építkezést, hanem működteti is a centrumot. De ebből is botrány lett. A három pályázó egyike a Polgárok Pesthidegkútért Egyesület volt, márpedig annak alapító elnökségi tagja nem más, mint Porkoláb Mátyás alpolgármester. Bár Porkoláb a képviselő-testület nyomására februárban kilépett az egyesületből, a tendert múlt héten végül eredménytelennek minősítették, és az önkormányzat egyelőre elállt a további bérlőkereséstől. Arról viszont továbbra sem tett le - mint azt a HVG-nek Porkoláb kifejtette -, hogy a mostani centrumot a második ütemben nemzetközi kulturális központtá bővítsék, amelyhez már bekapcsolnák az "igazi" Klebelsberg-kastélyt is.

Az igazi Klebelsberg-kastély állaga mindeközben folyamatosan romlik, holott az elmúlt években a helyi önkormányzaton kívül több gazdajelöltje is volt - legalábbis papíron. Az 1945 után államosított kastély a mára megszűnt Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) tulajdonába került, majd 1958-tól az akkori egészségügyi minisztérium kapott kezelői jogot, és a Rókus-kórház pszichiátriai klinikáját működtette benne. A mai jogutódok, az 1990-ben kimúlt SZOT után a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a hat szakszervezeti konföderáció, valamint a pszichiátriai klinikát megöröklő Pest Megyei Önkormányzat a kilencvenes évek közepe óta pereskedett - jó üzletet szimatolva - a kastélyért. 2001-ben Pest megyének állt a zászló, miután az elsőfokú, nem jogerős bírósági ítélet neki kedvezett: ennek örömére a megye azonnal árverésre bocsátotta a kastélyt. A kudarcba fulladt felhívás szerint a kikiáltási ár 456 millió forint volt. A szakszervezetek még ennyi önmérsékletet sem tanúsítottak a jogi eljárás végkimenetelét illetően: a parkkal együtt több mint 9 ezer négyzetméteres - akkor még lakott és perrel terhelt - ingatlant 1999 márciusában 31,7 millió forintért eladták a 33 millió forint jegyzett tőkéjű, akkor Kuller József pécsi vállalkozó, ingatlanberuházó érdekeltségébe tartozott Immobilia Gold Kft.-nek (Kuller főként sportkörökben volt ismert: 1997-ben - az Országgyűlés szocialista frakciójának javaslatára is - az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökjelöltje volt, valamint külső szakértője az MSZP parlamenti sportmunkacsoportjának). A kft helyét 2002-ben a földhivatali bejegyzések szerint a magánszemélyek birtokába tartozó, 175 millió forint jegyzett tőkéjű, Kuller által vezetett Ingatlanbank Nemzetközi Ingatlanhasznosító és Forgalmazó Rt. vette át (a kft beolvadt az Ingatlanbank Rt.-be), amely idén februárban a Fővárosi Ítélőtábla jogerős, a szakszervezetek számára pozitív ítélete alapján immár az egyetlen tulajdonossá avanzsált a kastélyban.

Csakhogy az új tulajdonos öröme sem felhőtlen. A Klebelsberg Alapítvány - amelynek tiszteletbeli elnöke Kosáry Domokos akadémikus - 1998 őszén a kastély műemléki védettségét kezdeményezte, s ezt 2000-re el is érték. Aztán 2001-ben - a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása során - a Klebelsberg-kastély felkerült a kizárólagosan állami tulajdonban tartandó műemlékek listájára. Kuller szerint ezzel befellegzett a cég eredeti ingatlanhasznosítási koncepciójának: amikor 1999-ben az Ingatlanbank Rt. jogelődje megszerezte a Klebelsberg-kastélyt, elegáns, 150-200 négyzetméteres házakból álló luxuslakóparkot tervezett az ingatlan területén, ám ennek megvalósítása a műemléki kötöttségek és a valószínűsíthető állami tulajdonlás miatt már nem lehetséges. A cég ezért annak sem látja értelmét, hogy százmilliókat költsön a felújításra.

Az állam ki is nyilvánította kivásárlási szándékát: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) tavaly arról tájékoztatta az alapítványt, hogy a jogszabálynak megfelelően szorgalmazza a kastély megvásárlását, amire a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2003-ban közel 600 millió forintot különített el költségvetésében. Az összeget azonban benyelte a tavalyi kormányzati takarékossági program. A Klebelsberg-kastély megvásárlására azóta sincs pénze a KVI-nek, ám a szervezet lépéskényszerbe került: az Ingatlanbank Rt. 500 millió forintért vételre ajánlotta fel neki az együttest, mégpedig az állam elővásárlási jogára hivatkozva. Kuller ráadásul azt állította a HVG-nek, hogy az NKÖM elmulasztotta az állami elővásárlási jog földhivatali bejegyeztetését megtenni a műemléki védettséggel párhuzamosan, így ha nem tud megállapodni a KVI-vel, a cég döntheti el, kinek adja el a kastélyt. A KVI vitatja ezt az érvelést, de a mielőbbi megoldás érdekében tárgyalásokat kezdeményezett a vásárlásról a céggel. A HVG értesülése szerint a felek jelenleg is alkudoznak a vételárról - a KVI 100-110 millió forintnál többet nem tud e célra előteremteni -, a szóba jöhető megoldások sorában az ingatlancsere lehetősége is felvetődött.

MINK MÁRIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Kincstári manőverek

Nem annyira kastélyok vásárlására, mint inkább eladásokra készül az idén a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI): az...

Révész: Rab gyereknek rab a tanárja

Révész: Rab gyereknek rab a tanárja

Itt a 2020-as nagy nyárigumi-teszt

Itt a 2020-as nagy nyárigumi-teszt

Már Grúziában is megjelent a koronavírus

Már Grúziában is megjelent a koronavírus