Tetszett a cikk?

Lázasan számolgatnak a világ nagy energiafogyasztói: saját szén-dioxid-kibocsátásukat csökkentsék-e, vagy más cégektől vásároljanak kvótát, hogy fenntarthassák a jelenlegi légszennyezési szintet. A nemzetközi kvótakereskedelembe már több magyar cég bekapcsolódott.

Az Európai Unió jövő évtől hatályos szabályozása mintegy 100 milliárd forintos piacot teremt Magyarország számára a "felesleges" légszennyezési jogok eladhatósága révén. Ehhez azonban el kell készíteni az úgynevezett nemzeti kiosztási tervet (nkt), amely a nagy kibocsátó cégek szén-dioxid-kvótáit rögzíti. Brüsszel az 1997-es kiotói konferencia jegyzőkönyvében az égéskor felszabaduló üvegházhatású gázok 8 százalékos csökkentését vállalta, a kibocsátási jogokat pedig jövő évtől piacosítja (lásd A levegőbe beszélnek című írásunkat a 111. oldalon). A kvótákat meghatározó nkt-k 2005-től 2007-ig érvényesek, 2008 és 2012 között aztán még ezeknél is szigorúbb elosztás következik. Az új tagállamoknak május 1-jéig, tagságuk időpontjára kellett volna elkészíteniük az nkt-ket. A magyar kormány - bár nem egyedül - késésben van, csak őszre készül el vele.

A kvótakereskedelem Magyarország számára előnyös: számos régi tagországnak ugyanis már a 2007-ig tartó periódusban óriási erőfeszítéseket kell tennie, hogy beleférjen a számára kiosztott "kiotói" keretbe. Az EU környezetvédelmi ügynökségének (EEA) a jelentése szerint 2001 végéig a tizenötök együttesen csak 2,3 százalékos csökkentést tudtak elérni, s 2012-ig csupán 0,5 százalékos visszafogásra lennének képesek, ha az eddigi irányzat folytatódnék. Magyarország viszont - ismertette az új nemzetközi számbavételi módszerek szerinti adatokat Feiler József, a környezetvédelmi tárca osztályvezetője - 2000-ben 73,3 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, a bázisidőszaki 105 millió tonnánál 30 százalékkal kevesebbet.

"Hiú ábránd, hogy a kormány a kiotói szerződés keretében magára vállalt 6 százalékos csökkentési kötelezettségen felüli »maradékot« szétoszthatná a kvótakereskedelemre feljogosított cégek között" - szögezte le Feiler. Az EU-direktíva szerint ugyanis akkora kvóta jár, amekkora a múltbeli adatokkal, valamint a prognózisokkal és az alkalmazott technológiával igazolható. A kiosztási tervet a tagországok is megkapják, véleményezik, s a brüsszeli Európai Bizottságnak vétójoga van. Ez azt vetíti előre, hogy a kihasználatlan magyar csökkentési potenciál az unió 2012 utáni, újabb "kiotói vállalásába" épül majd be. A környezetvédelmi és a gazdasági tárca által egyeztetett ideiglenes listán szereplő 145 kiemelt vállalat így is kedvező helyzetbe kerül. Együttes kibocsátásuk ugyanis mintegy 30 millió tonna, amelynek piaci értéke tonnánként legalább 4-5 euró. A kvótát pedig várhatóan ingyen kapják meg - jelezte Bart István, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője egy múlt heti konferencián. Ez annál is valószínűbb, mert a többi tagállam sem szed pénzt érte.

Hatalmas vagyont, pontosabban vagyoni értékű jogot kapnak tehát a klímakereskedelemre feljogosított cégek, amely jog előbb-utóbb bizonyára tőzsdecikké vagy ahhoz hasonló módon viselkedő áruvá válik - állítja Dezső Attila, a témával behatóbban foglalkozó Dezső, Réti és Antall Landwell Ügyvédi Iroda partnere. Az eddig ismertetett elvek alapján várható, hogy minden magyar cég hozzájut - akár fejlesztési terveit is figyelembe véve - a szükséges kvótához. Mivel a meglévő üzemek egy részének energiahatékonysága elmarad a szorult helyzetben lévő uniós cégekétől, utóbbiaknak megéri, hogy kibocsátás-visszafogás helyett inkább magyar vállalatoktól vegyenek felesleges kvótát.

Az első ilyen jellegű határidős ügylet a brit tulajdonban lévő Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. közvetítésével a Nitrokémia 2000 Rt. és - mint Baráth Barna, a Vertis ügyvezetője mondta - "egy multinacionális cég" között máris létrejött. A Nitrokémia 2006-ra és 2007-re 10-10 ezer tonna kibocsátási jogot adott el 12,30, illetve 12,50 eurós tonnánkénti áron. A vevő a vételár "jelentős részét" - Baráth szerint jelenértéken - már ki is fizette. Ennek felhasználásával a Nitrokémia nekiláthat földgázerőműve fatüzelésessé alakításához, s mivel a táplálásához termesztett élő fa "nyeli" a levegő szén-dioxidját - pontosabban annak széntartalmát -, ezért eltüzelése nem számít bele a kvótába.

Ugyanígy cserélt fűtőanyagot az AES Borsodi Energetikai Kft. is. A 90 megawattos széntüzelésű erőművi egységet jövőre a környezetvédelmi előírások miatt mindenképpen le kellett volna állítania, s az új, 27 megawattos blokk a 2008-2012-es időszakban 710 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást "takarít meg", amit tonnánként 4,40 euróért vett meg a holland Senter kormányügynökség. Ez az üzlet azonban még nem az uniós irányelv, hanem a kiotói jegyzőkönyvben szereplő, úgynevezett együttes végrehajtás (evh) keretében köttetett. Ezeknek a "karbonkrediteknek" a felhasználása eddig bizonytalanabb volt, minthogy a kiotói szabályok még nem alakultak ki teljesen, s az Egyesült Államok, illetve Oroszország ratifikációjának hiányában az egyezmény sem hatályos.

Mégis megéri a csere, mivel az eladó a nyomottabb ár ellenében máris hozzájut a vevő által esetleg csak 2012-ben felhasználható kibocsátási jog ellenértékének egy részéhez. A vevő kockázatát csökkenti, hogy a napokban az Európai Parlament által szentesítendő újabb irányelv szerint az evh-val szerzett kibocsátási jog beszámítható lesz az uniós kvótába. Más kérdés, hogy az úgynevezett összekapcsolási direktíva következtében az unión kívüli országokkal kötött karbonüzletek lenyomják a kvóták piaci árát.

Az a bökkenő az evh-val - kifogásolta Reiniger Róbert, a Deloitte Rt. környezetvédelmi üzletágának a vezetője -, hogy azt többéves próbálkozások ellenére sem szabályozza Magyarországon nyilvános rendelet. Márpedig - a kiotói jegyzőkönyvben vállalt állami kibocsátáscsökkentési kötelezettség miatt - kormányzati jóváhagyást kell szerezni hozzá. Ez néhány cégnek már sikerült is. "Ez nem piac, hanem a kijárások rendszere" - vélekedik Reiniger. Ráadásul az evh feltételei puhábbak, tényleges kvóták helyett egy elképzelt alapesethez - például a környezetvédelmi szigorítások miatt 2005-től amúgy is bezárásra vagy átalakításra kényszerülő szénerőművek fennmaradásához - képest számítják a "karbonkreditet". Az Energiaklub zöld szervezet munkatársa, Takács Gábor szerint a bőkezűen osztogatott hazai kvóták és az új "játékszabályok" csak látszateredményeket hoznak ahhoz képest, hogy az ENSZ klímaszakértői a kibocsátások 50-60 százalékos csökkentését tartják szükségesnek. "Minden tagállam inkább a saját iparára gondol, semmint az éghajlat jövőjére" - jegyezte meg Bart, s ez alól a jelek szerint Magyarország sem kivétel.

SZABÓ GÁBOR

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Gazdaság

A levegőbe beszélnek

Több mint 12 ezer acélkohót, erőművet, olajfinomítót, papír-, üveg- és cementgyárat érint az EU jelenlegi...

A Tankcsapda miért tarthat autós koncertet, más meg nem?

A Tankcsapda miért tarthat autós koncertet, más meg nem?

Az érettségijét ünnepelte a gyulai késelés gyanúsítottja

Az érettségijét ünnepelte a gyulai késelés gyanúsítottja

Karácsonynak négyest adtak, Orbánt inkább gyanakvással figyelték a hvg.hu olvasói

Karácsonynak négyest adtak, Orbánt inkább gyanakvással figyelték a hvg.hu olvasói