Tetszett a cikk?

Jottányit sem változott Szlovákia álláspontja a bős-nagymarosi vízlépcsőről folytatott - a magyar kormány által két éve halogatott - tárgyalások múlt heti újrafelvételén. A belpolitikai vitákat kerülendő, a magyar delegáció nem rukkolt elő konkrét javaslattal.

Nincs jó állapotban a Duna a Szigetközben. A folyó 1992-es - a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptemberi ítélete szerint jogellenes - elterelése óta több állat- és növényfaj eltűnt, a talajvíz szintje métereket süllyedt, megszűnt az egykori halbőség, romlottak a mező- és erdőgazdasági hozamok. A helyzet javítására szeptember közepéig kell kidolgoznia javaslatát az erre kijelölt nyolc miniszternek, s azt "a magyar-szlovák tárgyalásokon is képviselni szükséges", a magyar kormány tavaly decemberi határozata szerint. Csakhogy a tárgyalások a múlt héten Pozsonyban elkezdődtek, így Erdey György kormánymeghatalmazottnak nem állt módjában konkrét megoldási javaslatokkal bombázni partnerét. De korai is lett volna belemenni a részletekbe, amikor a két fél még a hágai ítéletet is eltérően értelmezi. Dominik Kocinger szlovák kormánybiztos ismételten fölvetette: célszerűbb a nagymarosi vízlépcső felépítése, mint a Duna hagyományos módszerekkel való szabályozása.

Nem puhul a szlovák álláspont az uniós csatlakozás után sem. "Az Európai Unió prioritásként kezeli a hajózást, emiatt sem zárható ki egy újabb vízlépcső" - fejtegette például Kocinger az ülést követő sajtótájékoztatón. A magyar delegáció viszont az EU vízzel foglalkozó keretirányelvére hivatkozott, amely szerint az élővizeket minden tagországnak "jó állapotban" kell tartania. Nyitó beszédében Kocinger ismét felidézte a korábbi magyar kormánybiztos, a szocialista Nemcsók János által kidolgozott megállapodástervezetet, amelyben - mint ismeretes - a nagymarosi, vagy helyette egy pilismaróti vízlépcső építése is szerepelt, noha a hágai ítéletből világosan kitűnt: ezekre nincs szükség. A kiszáradóban levő Szigetköz vízellátását e terv szerint duzzasztással javították volna, a Dunán felfújható, árvízkor leereszthető gumitömlős gátakat helyeztek volna el. Az 1995-ben megkötött ideiglenes vízmegosztási megállapodásban szereplő, másodpercenként 250-600 köbméter víz helyett mindössze 150-300 köbméter érkezett volna a szlovák területen épült dunacsúni duzzasztóból a Duna medrébe.

Az Orbán-kabinetnek két évébe telt, mire sikerült levetetni a tárgyalások napirendjéről a Nemcsók-tervezetet az "alsó vízlépcsővel" együtt. A Székely László kormánybiztos által a Szigetközben javasolt fenékküszöbök visszaduzzasztó hatására alapozva összekötötték volna a mellékágakat, melyeken át így kishajókkal végig lehetne hajózni (lásd térképünket). Jelenleg az eltereléssel érintett 40 kilométeres szakasz nem járható végig, s a jachtok csak kockázatosan jutnak át a bősi nagyhajózsilipen, Magyarországon emiatt visszaesett a vízi turizmus. A javaslat érdemi megvitatása épp csak elkezdődött, amikor - beiktatása után néhány nappal, 2002. június 8-án - a jelenlegi kormánykoalíció május 31-ei visszamenőleges hatállyal kirúgta Székelyt, s a megszüntetett kormánybiztosság helyett csak 2003. decemberben hozott létre egy tárcaközi bizottságot (tkb). Ennek vezetője, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter idén január közepén bízta meg Erdeyt a tárgyalódelegáció vezetésével. Ilyen előzmények után már az is eredmény, hogy a magyar kormány ezúttal nem változtatott elődje álláspontján, s így legalább ott tartanak a tárgyalások, mint két éve.

A magyar álláspont hitelét aláásta a hosszú semmittevés. A hágai perben a magyar képviselő még valamiféle "ökológiai szükséghelyzettel" próbálta igazolni az 1977-ben kötött vízlépcsőszerződés 1992. évi felmondását, de egy újabb perben már nehéz lenne elhitetni, hogy valóban szorított az idő. A kormány tanácstalansága annyiban érthető, hogy még a Magyar Tudományos Akadémia e témával foglalkozó szigetközi munkacsoportjának 2000-ben készült döntés-előkészítő elemzése is elismeri, hogy "nem állnak rendelkezésünkre olyan, szakmailag megalapozott tanulmányok, amelyeket a kétoldalú tárgyalásokon a hatékony érvelés érdekében közvetlenül fel lehetne használni". A magyar álláspont véglegesítésére előirányzott szeptemberi időpontig sem lehet ugyan pótolni az ismerethiányt - ehhez mintegy másfél éves környezetihatás-vizsgálati eljárás szükséges -, arra viszont alkalmasnak látszik a "lebegtetés", hogy a Duna ügye ne váljék az európai parlamenti választási kampány részévé. Eddig mindenesetre a Fidesz-MPSZ perifériájára került Illés Zoltánon, a parlament környezetvédelmi bizottságának előző ciklusbeli elnökén kívül egyetlen politikus sem kommentálta a múlt heti tárgyalásokat.

Ilyen értelemben politikamentessé vált az egykor a rendszerváltás szimbólumának számító vízlépcsőügy. A zöld mozgalmak nagy része sem háborog, mi több, a Székely-féle kompromisszumos javaslat egyik kidolgozója az egykor Vargha János nevével fémjelzett Duna Kör volt. Ugyanakkor a zöldek március végi debreceni országos találkozóján a Duna-szekció nem éppen tárgyilagos állásfoglalása szerint elölről kellene kezdeni a tárgyalásokat, mivel a magyar javaslatok "6-10 méter magas gátakkal emelnék meg a vízszintet, és lényegesen kisebb vízhozamot irányoznak elő, mint amennyi jelenleg érkezik" a Szigetközbe. A zöld testület a szekció vezetőjét, Jánossy Andrást "delegálta" a Persányi vezette tkb-ba, pedig az nem is kínált fel ilyen pozíciót a civileknek.

A zöld fórum szerint a kormány tárgyalási pozícióit előzetesen véleményeztetni kellene az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, ezzel viszont a testület elnöke, Láng István akadémikus nem ért egyet. Jánossy a legfőbb ügyész intézkedését szándékozik kérni, mivel szerinte Persányi "közjogilag érvényes felhatalmazás nélkül kezdte meg tárgyalásait". Hasonló húrokat penget az 1992-es elterelés előkészületeit lekicsinylő Hajóssy Adrienne nevével fémjelzett Duna Charta, amely (a Védegylettel közös) múlt heti nyilatkozatában azt állította: a Duna Kör-javaslattal szemben "nem kell új medret szabni a folyónak. A szabad lefolyás útjában álló akadályok elhárításával helyreállítható a természetes összeköttetés a főmeder és a mellékágak között."

A Duna szintje azonban már évtizedek óta csak árvízkor érte el a mellékágakat, amelyek vízellátása létkérdés a Szigetköz számára. Ezen a helyzeten még a jogellenesen épült dunacsúni duzzasztó elbontása sem segítene. A Duna - egyébként több mint száz éve mesterségesen kialakított - főmedrében elhelyezendő fenékküszöbökkel a folyó szintje a mellékágakéra emelhető. Ezt javasolta - a Székely-féle javaslattal összhangban - a Szlovák Tudományos Akadémia zoológiai intézetének kutatója, Mikulás Lisicky is egy mintegy harmincfős tudóscsoport véleményét ismertetve egy múlt heti, a Duna Kör, a német Friedrich Ebert Stiftung és más szervezetek által rendezett konferencián. "Ezt a kanyargós változatot 2000 óta ismerjük, én azóta támogatom. Nemcsak a vízmennyiség a lényeg, hanem a Duna szintjének s ezáltal a talajvíznek a megemelése is. Ez lehetne a megegyezés alapja" - fejtegette a találkozón Miklós László szlovák környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

A konszenzus szakmai körökben már olyannyira kialakult, hogy a magyar-szlovák határvízi bizottság dunai albizottságában február végén sikerült megegyezni: április 20-a után a szlovák fél két héten át 200-400 köbméterrel több vizet enged át Dunacsúnnál a jelenlegi másodpercenként legfeljebb 600 köbméternél. Ennek az a feltétele, hogy a víz 10 foknál melegebb legyen, a hozam pedig - ami jelenleg 2300 köbméter körüli - haladja meg a 2500 köbmétert. Ezzel akkor is el lehet árasztani a szigetközi hullámteret - évente akár többször is -, amikor valójában nincs is árvíz. Az elöntéssel a természeteshez közeli állapotokat lehet előidézni, a vízszintingadozást tűrő, a tájra jellemző fajok ismét életre kelthetők, a tájidegenek pedig visszaszoríthatók. A határvízi egyezség szerint 3500 köbméteres dunai hozam fölött ezer köbméternél is nagyobb mennyiséggel a Duna "elhagyott" medrét is átöblítenék.

A "nagypolitika" árnyékában kötött alkuból azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a majdani államközi megállapodásról. Azt ugyanis már egyik országban sem csak a helyi érdekeltek alakítják. Ráadásul a szereposztás Pozsonyban más, mint Budapesten. Magyar részről Persányi megbízottja vezeti a tárgyalódelegációt, szlovák oldalon viszont nem a megegyezésre hajló Miklós László jelöli ki a kompromisszum határait: a tárgyalási kompetencia kizárólag a Duna 1992-es elterelésekor is kormánybiztos Kocingeré.

SZABÓ GÁBOR

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
A drogbáró Pablo Escobar testvére 823 milliárd forintnyi dollárra perli az Apple-t

A drogbáró Pablo Escobar testvére 823 milliárd forintnyi dollárra perli az Apple-t

Brenner Koloman válthatja Sneider Tamást a parlament alelnöki székében

Brenner Koloman válthatja Sneider Tamást a parlament alelnöki székében

Ezt állítsa be, hálás lesz a telefonja: mostantól blokkolhatja a Chrome-ban a túlpörgő hirdetéseket

Ezt állítsa be, hálás lesz a telefonja: mostantól blokkolhatja a Chrome-ban a túlpörgő hirdetéseket