Tetszett a cikk?

Megbénította a gabonapiacot az agrártermékek mennyiségi felméréséről és az uniós "norma" szerinti többletek utáni befizetési kötelezettségről szóló jogszabályok lebegtetése. Ennek következtében az is előfordulhat, hogy az állam fizet a közösségi büdzsébe a kereskedők, raktározók helyett.

Piaci zavart okozhat, illetve extraprofitot hozhat birtokosainak, ha az EU új tagállamaiban az átlagosnál nagyobb - azaz a referenciaként megjelölt korábbi időszakot 20 százalékkal meghaladó - készlet halmozódik fel egyes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekből. Így érveltek a brüsszeli döntéshozók, amikor előírták a csatlakozóknak, hogy az általuk meghatározott termékkörben mérjék fel készleteiket, és a többletárura állapítsanak meg befizetési kötelezettséget, amelynek alapja a május 1-jén fennálló behozatali vámtétel.

Nem kis pénzről van szó, a búzánál például 96, míg a cukornál 500 euróval számolnak tonnánként. Az EU ezzel kívánja elejét venni, hogy egyes olcsón beszerzett agrártermékek csatlakozás utáni esetleges drágulása vagy a bővülő unió piacaira való zúdítása, netán a brüsszeli kasszából fedezett exporttámogatásokkal történő kivitele általuk nem kívánt hatásokkal járjon. Mivel az EU az adókivetést a tagállamok hatáskörében hagyja, az új belépők feladata lett az erről szóló jogszabályok meghozatala.

A készletfelmérésről idén március 23-án jelentetett meg közös közleményt a földművelésügyi, a gazdasági, a pénzügyi és a külügyi tárca, amelynek mellékleteiben felsorolták a termékkört - például a gabonaféléket, a cukrot és cukortartalmú termékeket, egyes húsokat -, illetve közölték a két bizottsági rendelet hivatalos magyar fordítását is. Ezzel azonban alaposan elkéstek, ahogyan a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló törvénnyel az Országgyűlés is, amely április 5-én öt ellenzéki képviselő elrévedésének köszönhetően fogadta el a jogszabályt. Az ő szavazásuk kellett ugyanis ahhoz, hogy határozatképes legyen az Országgyűlés. A jogszabályt nyolc nappal később alkotmányos aggályai miatt Mádl Ferenc köztársasági elnök elküldte az Alkotmánybíróságnak (AB), amivel el is dőlt, hogy a május 1-jei EU-csatlakozásig erről nem születhet törvény.

Pedig a közleményt aláíró négy miniszter azt ígérte: "időben tájékoztatjuk a termelőket és kereskedőket", valamint "lehetővé kívánjuk tenni az érintett piaci szereplők számára, hogy elkerüljék a hátrányos következményekkel járó készletfelhalmozást". E nemes indíttatás azután köszönő viszonyba sem került a valósággal, hiszen az AB elé utalt jogszabályban ezzel szemben az szerepel, hogy a 2004. január 1-je után kötött szerződés alapján értékesített árumennyiséget a 2004. május 1-jei többletkészlet megállapításakor be kell számítani, és a díjat a már eladott áru után is be kell fizetni. Azaz - kifogásolja egyebek mellett a köztársasági elnök - a törvény vélelmezi a rosszhiszeműséget, vagyis hogy az árutulajdonos kizárólag a fizetés elkerülése végett adta el terményét. A törvény ezen kívül is több sebből vérzik: rendeleti szintre utalja például annak meghatározását, ki köteles fizetni - holott az adókra és az adójellegű kötelezettségekre vonatkozó alapvető szabályokat törvényben kell előírni -, továbbá hatálybalépését megelőző időpontra állapít meg adó jellegű előírást.

A normakontrollra utalt jogszabály alapját képező, az Európai Bizottság által hozott uniós rendeletek csak a május 1-jei csatlakozás után lesznek hatályosak Magyarországon, hivatalosan csak akkor hirdetik ki azokat magyar nyelven a közösség hivatalos lapjában, így a Magyar Közlöny-béli megjelentetés nem tekinthető jogforrásnak - legalábbis ezt állítják jogász körökben, rákontrázva az agrártárca berkeiből érkező érvekre, melyek szerint az érintettek a közlönyből tájékozódhattak. Mivel a díjat a május 1-jei készletek alapján vetnék ki, most már mindenképpen visszamenőleges lenne a díjfizetési kötelezettség megállapítása, vagyis ez a hajó már elment.

A magyar jogbiztonságot érintő kérdések taglalása mellett Mádl beadványa egy messzebb mutató problémát is feszeget. Jelesül: hogyan illeszthető a közösségi jog a magyar jogrendszerbe? Az külön aggasztó, hogy a közösségi joganyag fordítása nem készül el a csatlakozásig, s utána is csak korlátozott példányszámban lesz elérhető. Így a tagság első heteiben-hónapjaiban újabb komoly bonyodalmak adódhatnak abból, hogy magyarul elérhetetlen, ám közvetlen kötelezettséget megállapító uniós jogszabályokat kellene alkalmazni.

Azért, hogy mégis megfeleljen az EU elvárásainak, a kormány elfogadott - és még május 1-je előtt megjelentet - egy rendeletet, amelyben előírja a készletfelmérést. Ebben azonban egy szóval sem említi a befizetési kötelezettséget. Az eredeti tervek szerint a többletkészletek birtokosai a magyar költségvetésbe fizettek volna be, amit továbbutalva a közösségi költségvetésbe Magyarország teljesítette volna Brüsszellel szembeni vállalásait. Így viszont - ha valóban nem sikerül beszedni az árutulajdonosoktól a díjat - a hazai büdzsének kell állnia a cechet, amelynek nagyságáról még csak becslések sem léteznek. A jogászok aggályai ellenére Németh Imre földművelésügyi miniszter nem tett le az első verzióról. Hétfőn a parlamentben úgy fogalmazott: reméli, hogy az érintettektől be tudják majd hajtani a többletkészlet utáni díjat.

"Megbénította a piacot a bizonytalanság. Azok sem mertek gabonát vásárolni, akiknek szükségük lett volna az árura, mások pedig szabadulni igyekeztek készleteiktől" - jellemezte a helyzetet a HVG-nek Makay György, a kereskedőket és feldolgozókat képviselő Gabonaszövetség főtitkára. A tonnánként 96 eurós befizetési kötelezettség megriasztotta a piaci szereplőket, "normál" évben ugyanis ennyi az áru teljes ellenértéke. Makay szerint az aszály miatt nyilván kevésbé teltek meg a raktárak, a készletekkel kapcsolatos szabályozás lebegtetése, illetve a kormány több, a szövetség tagjait sújtó intézkedése - mint például a tonnánkénti 11 ezer forintos kiegyenlítő befizetés kivetése (HVG, 2004. január 24.), majd annak a külföldi eredetű árukra való kiterjesztése - azonban óvatosságra inti őket.

A cukorra, illetve a cukortartalmú termékekre az EU ősszel maga állapítja meg a készleteket, s határozza meg, mekkora tétel minősül többletmennyiségnek. "Az aszály elvitte azt, amivel gond lehetne, így a cukorgyáraknál csupán a szokásos május 1-jei árumennyiség mintegy 60 százaléka található" - mondta a HVG-nek Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Máshol viszont lehetnek többletek. Erre utal, hogy tavaly a vámszint megemeléséig szinte "ömlött" a cukor az országba, s végül a szokásos import duplája, mintegy 50 ezer tonna érkezett be, amivel a dráguló cukor mellett (HVG, 2004. április 24.) valóban extraprofitot lehet húzni.

KELEMEN ZOLTÁN

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Azerbajdzsánt elmarasztalta az emberi jogi bíróság, Magyarországot nem a baltás gyilkos miatt

Azerbajdzsánt elmarasztalta az emberi jogi bíróság, Magyarországot nem a baltás gyilkos miatt

Vastüdő és vasfüggöny: a járványos gyermekbénulás leküzdésében világelsők voltunk

Vastüdő és vasfüggöny: a járványos gyermekbénulás leküzdésében világelsők voltunk

Előre tudhatták az ausztrál hatóságok, hogy bozóttüzek jönnek

Előre tudhatták az ausztrál hatóságok, hogy bozóttüzek jönnek