Tetszett a cikk?

Régészeti pihenőpark épül Polgár térségében az M3-as sztráda mentén. A 2 milliárd forintos beruházás egyúttal példája is lehet az autópálya-építések nyomán napjainkban kialakult ásatási konjunktúrának.

Előreláthatólag augusztus 20-án adják át, Polgár mellett, Magyarország első régészeti pihenőparkját, amelynek építési munkáit április közepén kezdték el. A Hortobágyi Nemzeti Park szélén a több ezer kiállított őskori lelet mellett mesterséges tó, étterem és kemping várja a letűnt korok kultúrája iránt érdeklődőket. A 2 milliárd forintos beruházásból 900 milliót a Nemzeti Autópálya Rt. (NA) ad, a többit pályázatokból kívánja előteremteni az üzemeltető, az M3-as Kulturális, Információs és Rendezvényszervező Kht. Ezzel minden bizonnyal precedenst teremt, mivel Balatonszárszó térségében is hasonló parkot tervez az NA.

Felszálló ágban vannak a magyarországi régészeti kutatások, és ez leginkább az autópálya-építéseknek köszönhető. A kulturális örökség védelméről 2001-ben elfogadott törvény előírja ugyanis, hogy a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A beruházó, ha egy adott területen megbolygatja a régészeti emlékeket, a projekt teljes költségének minimum 9 ezrelékét köteles e célra szánni. Vagyis a 2008-ig megépíteni tervezett 800 kilométer gyorsforgalmi út után - amely program megvalósíthatóságával kapcsolatban azonban szakmai kétségek merülnek fel - kilométerenként 1-1,5 milliárd forinttal számolva nagyjából 7,2-11 milliárd forintot költhetnek el, legalábbis elvileg, a régészeti munkát koordináló megyei múzeumok.

A pontos összegek közlésétől - szerződési titokra hivatkozva - az NA elzárkózott, ám a Zala Megyei Múzeumok igazgatójától, Vándor Lászlótól a HVG megtudta, hogy például Zala megyében a múzeum és az NA között tavaly létrejött szerződés szerint 31 kilométer 12 lelőhelyének feltárására 980 millió forinttal gazdálkodhat a megyei szervezet. Még ennél is jobb arányt sikerült kiharcolnia Simon Lászlónak, a Pest Megyei Múzeumok igazgatójának, aki az M0-s mintegy 31 kilométeres szakaszára még a 2001-es és 2002-es tárgyalások során 1,7 milliárd forintot alkudott ki az NA-val, amit megfelelő raktárhelyiségek fejlesztésére még 195 millióval meg is fejelt - igaz, ebből a pénzből 51 lelőhelyet kell feltárniuk Simonéknak.

Az egyes megyei múzeumok maguk harcolhatnak a szerintük a feltáráshoz szükséges összegért, nincs ugyanis olyan központi intézmény, amely a tárgyalásokat irányítaná. Így adott esetben a megyei igazgató fellépésén múlik, végül mennyit fordíthatnak a leletek megmentésére. Ez a gyakorlatban, a leletek sűrűségétől függően, általában feltárt négyzetméterenként 1 ezer és 20 ezer forint között mozog. A már említett 9 ezrelék azért is csupán afféle elméleti sorvezető, mert az NA többnyire nem köti a megyei igazgatók orrára, pontosan mennyibe kerül egy-egy autópálya-szakasz megépítése.

"A magyarországi régészeti feltárások több mint 90 százalékát az autópályák nyomvonalain végzett ásatások adják" - állítja Raczky Pál, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) régészprofesszora, aki szerint a szakma azért örül a sztrádaprogramnak, mert így a földben rejlő magyarországi kulturális örökséget keletről nyugatra és északról délre egy 60-90 méter széles sávban fel lehet tárni, ami reprezentatív képet adhat a Kárpát-medence múltjáról. Bármennyire ideálisnak tűnik is a helyzet, így sem megy minden simán, a beruházó ugyanis csak a nyomvonalon talált lelőhelyek feltárását köteles finanszírozni. Balatonszárszónál például az az abszurd helyzet állt elő, hogy mivel csupán egy középkori temető sarkát érintette a majdani autópálya, a néhány méterrel odébb fekvő templomot, pénz híján, már nem tárhatták volna fel a régészek. Végül azonban a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Pro Archeologica Alapítvány beszállt a projektbe, és több százezer forinttal támogatta a lelőhely átkutatását.

Az esetleges visszaélések kiszűrése érdekében a régészeknek tételesen el kell számolniuk az első hallásra csillagászati összegekkel. A szakemberek a teljes summa 10 százalékát fordíthatják rezsiköltségekre, maximum 30 százalékát pedig tárgyi eszközök beszerzésére, így számos megyei múzeum az autópálya-építésekből kialkudott pénzből vásárolt a terepmunkához szükséges gépkocsiparkot vagy éppen a dokumentációhoz elengedhetetlen informatikai eszközöket. A fennmaradó 60 százalékból fedezik a szaknyelven szondázásnak nevezett próbaásatásokat, a gyakorta százfős kisegítő személyzettel végzett földmunkákat, az esetleges talajvíz-elvezetést, a városok környékén akár nyolc-tíz különböző korból származó leletek szakszerű megtisztítását, raktári elhelyezését és elsődleges dokumentációját.

Egy-egy gazdag lelőhely feltárása tucatnyi régész foglalkoztatása esetén is hosszú hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhat. A Vecsés melletti római kori szarmata fazekasfalu kiásásakor például 300 ezer négyzetmétert kellett a szakembereknek akkurátusan átkutatniuk, és az aprólékos munka nyomán 8 ezer "objektumot" azonosítottak. Hasonlóan gazdag anyagot találtak a régészek Polgár mellett is: a kőkori lelőhelyen eddig 5 millió cserépdarabra bukkantak.

A csontok nem késleltethetik az autópálya-építést - jellemezték régészek a HVG-nek az ipari lobbi képviselőinek tipikus hozzáállását a földben rejlő kulturális örökséghez. A fő bonyodalmat ugyanis gyakran az okozza, hogy a szakértőknek be kell tartaniuk a beruházók által megszabott, néhány hónap és két év között mozgó, szerintük szűkös határidőket. A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy minden egyes nyomvonal-módosításnál elölről kell kezdeni a többszöri légi fotózással, évszakonként megismételt terepbejárással, talajradarozással akár egy évig is elhúzódó előkészítő munkát.

A 9 ezrelékes "régészeti adó" nem csupán az autópálya építőjét terheli: a törvény szerint minden építési engedély kiadása előtt az engedélyező hivatal (egyszerű családiház-építés esetében például a települési önkormányzat) a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól (KÖH) szakhatósági állásfoglalást kér, amely részletezi a majdani építmény alatti terület esetleges régészeti "érintettségét" és a szükséges tennivalókat. Ezek után már a beruházó pénztárcáját terheli az alapásáskor felbukkanó leletek feltárása.

Van azonban kivétel a beruházót terhelő finanszírozási szabály alól. A törvény ugyanis csak azt tekinti hivatalos lelőhelynek, amely már ismert a KÖH előtt. Ha tehát az építési engedély nem jelzi a terület régészeti értékeit, a véletlenszerűen talált leletek kiásási költségét a megyei múzeumnak kell fedeznie. Ilyen esetben a múzeum az illetékes jegyző segítségével akár harminc napra is leállíttathatja az építkezést - igaz, a kisebb alapterületű építményeket a szakemberek többnyire néhány óra vagy nap alatt átkutatják. A kivitelezők azonban az építési munkák hátráltatásától, csúszástól tartva így sem mindig vallják be, ha régészeti tárgyra bukkantak. Ezért - mint Wollák Katalin, a KÖH régészeti és műtárgyfőfelügyelője a HVG-nek elmondta - a KÖH minden évben néhány millió forintos, az idén például 3 milliós keretösszegből százezer forintos nagyságrendű pénzjutalommal köszöni meg a becsületes bejelentőknek az általuk talált s végül szakmai zsűri által jelentősnek ítélt leleteket.

IZSÁK NORBERT

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Negyvenen meghaltak egy buszbalesetben Brazíliában

Negyvenen meghaltak egy buszbalesetben Brazíliában

Kína szerint mindenhol be kellene vezetni a QR-kódos személyellenőrzést, hogy újra lehessen utazgatni

Kína szerint mindenhol be kellene vezetni a QR-kódos személyellenőrzést, hogy újra lehessen utazgatni

Meglepő, micsoda élet zajlik egy autópálya feletti vadátjárón – videó

Meglepő, micsoda élet zajlik egy autópálya feletti vadátjárón – videó