A főváros szárnyashajóval megközelíthető fapadosrepterévé alakítaná át az elhagyott tököli szovjet légibázist az ingatlanra pályázó TriGránit-csoport. A várható zajártalmak és a megnövekedő forgalom miatt a környék lakói már előre tiltakoznak.

Kapós lett az egykori tököli katonai reptér. Míg tavaly kétszer is eredménytelenül hirdette meg eladásra az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV), az idei márciusi tárgyalásos eljárásra már hat ajánlat érkezett. Rástartolt az ingatlanra Demján Sándor nagyvállalkozó egyik érdekeltsége is. Az általa irányított, befektetési ötletekben nem szűkölködő TriGránit-csoport - amely egyebek között benevezett az M6-os sztráda építésébe, de nem mondott le a ferihegyi gyorsvasút tervéről sem - érdeklődését Nyúl Sándor, a TriGránit Rt. vezérigazgatója szerint a fapados légitársaságok számának és forgalmának lendületes növekedése keltette fel.

Tökölről a főváros megközelítésére több lehetőség is adódik: a településtől mintegy 3 kilométerre húzódik az M0-s sztráda, amelyre a befektetők elképzelése szerint egy gyorsforgalmi úttal lehetne rácsatlakozni. Szóba jöhet a HÉV is, miután a reptérig még a szovjet használat éveiben kiépítettek egy vasúti sínpárt; speciális sínbusszal a mostani 55 perces menetidő lényegesen lerövidíthető lenne. A TriGránit-csoport legattraktívabb ötlete azonban a HVG információi szerint az, hogy szárnyashajók szállítanák az utasokat a fővárosi Vigadó térre. A menetidő a kalkulációk szerint nem lenne több 40-45 percnél.

A fapados cégek kinőtték a tavaly májusban számukra részlegesen megnyitott Ferihegy 1-es terminált: idén áprilisig hozzávetőleg 150 ezer utast szállítottak (a teljes ferihegyi utasforgalom tavaly meghaladta az 5 millió főt). Így például a járataival június közepén startoló, a korábbi Malév-vezér, Váradi József vezette WizzAir gépei már csak a 30-40 százalékkal magasabb tarifát felszámító 2-es terminálon kaptak helyet, hasonlóan a SkyEurope-hoz. Az 1-es terminál korábbi érkező oldalán ugyanis kétóránként az ott landoló gépek maximum 150 utasát tudják fogadni. Márpedig optimista szakmai becslések szerint az sem kizárt, hogy a budapesti fapados járatok utasforgalma a következő években akár megtízszereződhet, ami indokolttá teheti az újabb bővítést. Az 1-es terminál teljes megnyitását 2005-ben tervezi a ferihegyi repülőteret működtető, állami kézben lévő Budapest Airport Rt., de indokolt lehet egy másik, kifejezetten a fapadosok számára kialakítandó leszállóhely fejlesztése is. A légitársaságok költségeik csökkentése érdekében szívesebben választják az adott főváros közelében lévő leszállóhelyeket - ismeri el Váradi -, miután az ott fizetendő tarifák a központi repterekénél lényegesen, átlagosan 60-80 százalékkal alacsonyabbak.

Tököl elvben betölthetné a fővárosi fapadosreptér szerepét - állapítja meg az áprilisban vitára bocsátott nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM): "Hosszabb távon elengedhetetlen egy, a fapados légitársaságok járatait fogadni képes vidéki, Budapesttől legfeljebb 70 km-re lévő, jelenleg már működő reptér kijelölése." Csakhogy az állam anyagi szerepvállalásával megvalósuló repülőtér-fejlesztési elképzelések között a tököli jelenleg nem szerepel - hűti le a kedélyeket Székely Zoltán, a GKM légiközlekedési főosztályvezető-helyettese. Pedig Tököl adottságai nem rosszak: a Csepel-sziget déli csücskén található, több mint 400 hektáros volt katonai bázis 60 méter széles, 2500 méter hosszú beton kifutópályája ma is használható, hasonlóképpen az 1100 méteres füves felszállópályához.

A bökkenő csak az, hogy a környező települések lakói nem lelkesednek a befektetők fantáziáját felcsigázó fapados-koncepcióért. Az egykori szovjet légibázis környezete néhány száz méteres körben beépült, a reptér valójában mintegy 50 ezer fős lakóterület kellős közepén található. Az ott élők megkönnyebbüléssel fogadták, amikor 1991-ben a szovjet csapatok elhagyták a légibázist, aminek üzemeltetése addig szinte elviselhetetlen zajjal járt. A Szigethalmi Híradó című helyi lapban egy idén áprilisban megjelent olvasói levél szerint még az is előfordult, hogy a repülőgépek okozta légörvények lesodorták a közeli házak tetőcserepeit. A lakossági indulatokat jelzi, hogy a fapadosreptér fejlesztése kapcsán már Medgyessy Péter miniszterelnök is kapott tiltakozó levelet - mondta a HVG-nek Fáki László, Szigethalom polgármestere. Hozzá hasonlóan Hoffman Pál, Tököl polgármestere is méltatlankodott a HVG-nek, amiért az ÁPV többszöri kérésük ellenére sem egyeztetett a településekkel a pályázat kiírása előtt. Holott - állította a polgármester - az önkormányzatok megkerülhetetlenek, hiszen a reptéri hasznosításhoz a leendő befektetőnek több mint két tucat szakhatósági engedélyt kell beszereznie, amelyek közül például az építési engedélyek kiadása (köztük a gyorsforgalmi úté) Tököl, illetve Szigethalom kompetenciája. Hoffman a HVG-nek megjegyezte, ha a beruházás zavarná az ott élők nyugalmát- ha például évi százezres forgalmú fapadosrepteret tervez a befektető -, számíthat rá, hogy Tököl megtorpedózza a tervet.

A környék napi maximum 10-15 nagygép érkezését viselné el - véli a repteret 2005 áprilisáig bérlő Master Sky Kft. ügyvezető igazgatója, Talabos Gábor, aki szerint így is a tűréshatáron van az az évi 5700 fel- és leszállás, amit jelenleg 2-6 személyes kisgépek, sportrepülők hajtanak végre. A tököli reptér hozzávetőleg 5-6 milliárd forintos fejlesztése azonban ilyen kis forgalom mellett aligha volna kifizetődő - állítják légügyi szakemberek -, nem szólva arról, hogy azzal csupán egy-két fapados cég igényeit elégítenék ki, holott csak a WizzAir már az idei év végén napi 15 járatot indítana.

A tökölieket talán elgondolkodtatja, hogy váratlan konkurense támadt a még el sem kezdődött ottani fejlesztésnek. "Logisztikai, légi teherfuvarozási központtá fejlesztenénk a szovjet csapatok által elhagyott, 500 hektáros kiskunlacházai repteret, amelynek önkormányzati tulajdonba vételéről a 78 hektárral társtulajdonos Apaj önkormányzatával együtt előrehaladott tárgyalásokat folytatunk az ÁPV-vel" - mondta a HVG-nek Kiss Imre, Kiskunlacháza polgármestere. A tökölitől légvonalban alig 15 kilométerre fekvő légibázis az 1990-es évek elején még Ferihegy tartalék repülőtereként szerepelt a területfejlesztési és a légügyi tervekben, a természetvédelmi szakhatóságok azonban megtagadták a szükséges engedélyek kiadását, mivel a repülési útvonal a vándormadarak vonulási útjába esik. A természetvédelmi jogszabályok szigorodásával számottevő, rendszeres, menetrend szerinti járatok indíthatósága erősen kétségesnek látszik a jelenleg még működési engedéllyel sem rendelkező, 2600 méteres betonkifutójú légibázison. Pedig magánbefektetők már érdeklődtek a fejlesztés iránt - állítja a polgármester, aki a Csepel Szigeti Önkormányzatok Szövetségének (CSÖSZ) segítségével pályázati úton próbálna állami pénzt is szerezni a tervekre. A CSÖSZ-ön belüli legszilárdabb támaszának egyébként épp a tököli reptérberuházást ellenző Szigethalom polgármestere ígérkezik.

Nyilvános, nemzetközi kereskedelmi repülőtéri státusa ma csupán a ferihegyi, illetve két regionális - a debreceni és a sármelléki - reptérnek van, bővítést pedig egyelőre nem tervez a kormány. De ha a fejlődés valóban látványos lesz, egyedi kormánydöntéssel Tököl is megkaphatja az engedélyt - csakhogy a jelek szerint állami forrás nélkül. Sármellék és Debrecen fejlesztésére sincs ugyanis az államnak elég pénze. A kormány az idén eredetileg 670 millió forintot (HVG, 2004. január 17.) ítélt meg a sármelléki navigációs rendszer és fénytechnika fejlesztésére, amit végül a csak az utóbbira elegendő 300 millióra nyirbált meg. A döntés igencsak felgyorsította a befektetővadászatot: a sármelléki repteret eddig az üzemeltetői joggal rendelkező önkormányzatok megbízásából a Zalavár-Sármellék Airport Kft. (ZSA) működtette, amely a két település 38-38 és a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Rt. 24 százalékos tulajdona. Ezt a jogot egy ír befektetőcsoportnak adnák át az önkormányzatok - erősítette meg a kiszivárgott híreket Szabó Vendel, Sármellék polgármestere. A várhatóan lapzártánk után megnevezendő ír társaság tulajdonosai között van a British Airways egyik korábbi igazgatója is.

"A reptéri ingatlanok hasznosításából keletkező, mintegy 10 millió forintos bevételt eddig a kft-nek juttattuk, hogy finanszírozza az üzemelési veszteséget. Az idén viszont, a reptér nemzetközivé minősítésével, megugranak a költségek. Márpedig azt sosem ígérte a kormány, hogy az üzemelési veszteséget is megtéríti" - indokolta a döntést a polgármester. A további beruházásokra - forgalomnövekedés esetén új gurulóútra, új fogadóépületre van szükség - külön befektetői rt-t tervez a majdani üzemeltető társaság. "A Danubius tulajdonosai egyelőre nem döntöttek, beszállnak-e ebbe, bár tény, hogy a ZSA funkció nélkül marad" - válaszolta a HVG kérdésére Fekete György, a szállodacég balatoni területi igazgatója.

MINK MÁRIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Pozsony bevétele

Pátoszmentes egyszerűséggel nyitotta meg a Malév új, május 5-étől Budapest és Bécs között naponta kétszer közlekedő...

Kigyulladt egy személyvonat mozdonya Nyírbátornál

Kigyulladt egy személyvonat mozdonya Nyírbátornál

Magyar művészek képei lógtak egy római utca falain

Magyar művészek képei lógtak egy római utca falain

Kabrió dizájnterv készült a vadonatúj BMW X6 M-ből

Kabrió dizájnterv készült a vadonatúj BMW X6 M-ből

Varga Judit: Elfogadhatatlan az uniós költségvetés tervezete

Varga Judit: Elfogadhatatlan az uniós költségvetés tervezete

Orbán kirohaszthatja a tömegközlekedést Karácsony alól, ő viszont ledobhatja az atombombát

Orbán kirohaszthatja a tömegközlekedést Karácsony alól, ő viszont ledobhatja az atombombát

Halottá nyilvánították, nem tud hazatérni egy magyar férfi Amerikából

Halottá nyilvánították, nem tud hazatérni egy magyar férfi Amerikából