Hiába állapodott meg az agrárminiszter a szlovákokkal a tokaji név használatáról, kormánydöntés híján ez még nem hatályos. A tokaji borászok tiltakoznak, mivel Szlovákia a történelmileg Hegyaljához tartozó és szőlőtermesztésre alkalmas területnél nagyobbra kapna jogosítványt.

Egy burgundi szőlősgazdát idézgetnek mostanában Tokaj-Hegyalján, aki miután azt állította, hogy az ő borvidékükön teljesen fölösleges a víz, arra a kérdésre, miben fürdik akkor, azt válaszolta: "egy könnyű Beaujolais-ban". A citált anekdota Ambrózy Ágoston 1932-es "Tokaj-Hegyalja és néhány szellemtörténeti vonatkozása" című tanulmányából való, amelyben a szerző ezzel hasonlítja a szlovákiai Szőllőske és Hegyalja kapcsolatát a "nem egészen burgundi zamatú" Beaujolais és a burgundi borvidék viszonyához. Ambrózyt akkor kapták elő a tokaji borászok, amikor Németh Imre földművelésügyi miniszter bejelentette, megállapodott a szlovákokkal a tokaji bor névhasználatáról. Az egyezség szerint a Szlovákia három határközeli települése - Szőllőske, Kistoronya és Szlovákújhely - határában összesen 565 hektáron termelt szőlőből készült bort lehetne tokaji néven forgalomba hozni, cserébe a szlovákoknak a magyar borjoghoz kellene illeszteniük szabályozásukat (HVG, 2004. május 8.).

A tokajiról már régóta vitázik Szlovákia és Magyarország, előbbi ugyanis arra hivatkozva palackozza a saját területein termelt tokajit, hogy a trianoni békeszerződés előtti magyar bortörvény az említett településeket a tokaji borvidékhez sorolta. Igaz, a szlovákok időközben hét helység határára - több mint 900 hektárra - terjesztették ki a "tokaji" termőterületet, amit el is akartak ismertetni a magyarokkal. Az 1993-ban az EU-val a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről aláírt megállapodás Magyarországnak ítélte a tokaji nevet, Szlovákia ilyen megjelöléssel nem szállíthatott bort az EU-ba (ez az egyezmény rendelkezik egyébként arról is, hogy 2007-től tilos az olasz Tocai és a francia Tokay elnevezést használni, bár az olaszok továbbra is tiltakoznak ez ellen). Ezért többen úgy vélik, nem is kellett volna megegyezni, a szlovákok, ha akarnak, pereljenek - Magyarországnak bármilyen bíróságon jó esélyei lennének. Az agrártárca az 1990-es évek közepén nem is foglalkozott az esetleges megállapodás gondolatával, az előző kormány pedig csupán az 1908-as bortörvényben nevesített 178 hektáros területről volt hajlandó tárgyalni 2001-től.

A magyar álláspont felpuhulását borászberkekben a Brüsszelnek való megfelelés kényszerének tulajdonítják, az EU ugyanis korábban jelezte, egymás között kellene megállapodniuk a vitázó feleknek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) ugyanakkor azzal érvel, hogy az 1993-as "bormegnevezési" megállapodás az EU és Magyarország között született, ráadásul a csatlakozással hatályát is vesztette. Jogászok szerint ennek ellenére védhető lenne a magyar álláspont, hiszen az egyezmény tartalma a lényeg, ami Magyarországnak kedvez. Annál is inkább, mert az EU-nak Szlovákiával is létezett egy hasonló szerződése, amiben viszont, noha a szlovákok harcoltak érte, nem szerepelt, hogy használhatják a tokaji nevet. Az FVM-nek ugyanakkor az volt a végső érve a mielőbbi kompromisszum elérésére, hogy az EU-ban 2002 óta hatályos az a rendelet, amely alapján Brüsszel a tízéves forgalmazási múlttal rendelkező borászati termékeket elismeri. Ha pedig most nem sikerül megállapodni, akkor a szlovákok több olyan borral hivatalosan színre léphetnének, ami valóban rontaná a tokaji hírnevét. Erre hétfőn a parlamentben Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára Hörcsik Richárd fideszes képviselő interpellációjára válaszolva a kétputtonyos aszút említette példaként, amit a szlovákok az államtitkár által csupán részmegállapodásnak, illetve elvi egyezségnek minősített megegyezés szerint kivonnak a forgalomból. Ráadásul Szlovákia a 2002-es koppenhágai megállapodásban kiharcolta, hogy a magyarokhoz hasonlóan az ő bortermő területeik is a C1A zónába tartozzanak, mindennek a tetejébe pedig borvidékeik listáján szerepel a Tokaj név. Akkor kellett volna éberebbnek lenni - vélik a borászok, hiszen az 1993-as megállapodás akkor még formailag is érvényben volt.

Ha Szlovákia joga nem vitatható a tokaji névhez, akkor csak abban kell megegyezni, mekkora területről szüretelhetnek tokaji bor alapanyagául szolgáló szőlőt a szlovák oldalon. A miniszter által bejelentett 565 hektár - amiről azóta az FVM-ben azt állították a HVG-nek, hogy nem végleges - mindazonáltal érthetetlen kompromisszumnak tűnik. A ma Szlovákiához tartozó egykori tokaji borvidéki területek 178 hektárjának növekedését indokolva mondhatják ugyan a szlovákok, hogy a magyarországi borvidék is nőtt 1908-hoz képest, de annak tükrében már nehéz megmagyarázni az 565 hektárt, hogy tavaly ősszel a három szlovákiai település határát felmérő magyar szakértői delegáció csupán 330 hektárt talált szőlőtelepítésre alkalmasnak.

A közvetlenül az EU-csatlakozás előtt, április 28-án bejelentett magyar-szlovák miniszteri alkut egyik országban sem nyelik le könnyen - itthon elsősorban a borászok, Szlovákiában pedig az ellenzék. Utóbbi a magyar borjoghoz való alkalmazkodást kifogásolja, ami nélkül azonban a magyar kormány sem járul hozzá az egyezség életbeléptetéséhez. A magyar borászok bírálják az alku születésének körülményeit is. "Számunkra nemcsak a megállapodás tartalma elfogadhatatlan, hanem az is, hogy bár a földművelésügyi minisztertől ígéretet kaptunk rá, hogy a tudtunk nélkül nem kötnek egyezséget, arról mégis csak az újságból értesültünk" - dohogott a HVG-nek Egyedi András, a legnevesebb tokaji termelőket tömörítő Tokaj Renaissance Egyesület ügyvivője. "Szó sem lehet harmonizációról, minden szlovákiai szabálynak egyeznie kell a magyarral" - ütött meg a miniszteri megállapodásban foglaltaknál keményebb hangot a HVG kérdésére Árvay János, a tavaly az év borásza címet elnyert neves hegyaljai termelő. Hasonlóan vélekedik Marczinkó Ferenc, a Tokaj-hegyaljai Hegyközségi Tanács elnöke, aki szerint csak akkor szabad megállapodni a területről és véglegesíteni az egyezséget, ha Szlovákia már módosította borjogát. "A közös borvidék addig elképzelhetetlen, amíg Szlovákiában nem kötelező a hegyközségi tagság, így nem is vezették be például a származási bizonyítványt" - mondta a HVG-nek Marczinkó. A jogi feltételek esetleges teljesülése is felvet egy sor kérdést, például azt, mi történik, ha mondjuk néhány év múlva a magyar törvényhozás úgy dönt, módosít a tokajira vonatkozó szabályokon, a szlovák parlament viszont elzárkózik ettől.

A tokaji borászok azt tartják elképzelhetőnek a teljes jogszabályi alkalmazkodás esetén, hogy a szlovák oldal képviselői területarányosan, azaz egytizednyi szavazattal kaphatnának helyet a terméket minősítő borvidéki borszakértő bizottságokban. Ez viszont túl sok jóval nem kecsegteti őket, mivel - Árvay szerint - az onnan származó borok "ritkán vannak köszönő viszonyban a tokaji minőséggel". A tavaly ősszel a szlovák oldalon járt magyar borszakértő bizottság egyik tagja kevésbé vehemensen "vékonyabbnak", egysíkúabbnak nevezte a szlovák oldalon érlelt tokaji aszúkat. A hazainál gyengébb minőség az utóbbi évtizedekben sem volt ismeretlen a magyar hatóságok előtt: tokaji borászok még jól emlékeznek arra, hogy Magyarország a transzferábilis rubel korszakában is dollárért vásárolta a szlovák tokajit, amit évjárattól függően lepároltak vagy házasítottak, a maiak szerint azért, hogy az a piacon ne ronthassa a márkanevet. "A Sátoraljaújhely utáni völgyet ökológiai szakadéknak is tekinthetjük, amögött a szőlő két-három hetes késéssel érik" - magyarázta a HVG-nek az eltérő minőség természeti adottságokból adódó hátterét Botos Ernő Péter, az FVM Szőlészeti, Borászati Kutatóintézetének igazgatója. A völgy utáni szlovák területek ugyanis - bár jó talajadottságúak a hegyek - kevésbé védettek az északi hideg szelektől, valamint a Bodrog és a Tisza hatása is kevésbé érződik. A hibát tehát őseink követték el, akik odavitték a szőlőt - utal az alku történelmi hátterére Botos.

Miközben a tokaji borászok a szlovákiai gyengébb borok esetleges presztízsromboló hatásától tartanak, a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. meghirdette eladásra a Tokaj Kereskedőház Rt. (TK) részvényeit. A menedzsment biztosan pályázik. Helyben ennek tulajdonítják, hogy a szlovákokkal kötött alkuról az FVM által a borvidékről egyedüliként megkérdezett Kiss László, a TK vezérigazgatója nem ment szembe a kormányzati széllel, így nem tiltakozott a megállapodás ellen. "Az volt az információ, hogy megállapodtak az eredetvédelmi és a jogszabályi kérdésekről, amire azt mondtam, hogy akkor érdemes a területről kompromisszumot kötni" - mondta a HVG-nek Kiss.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Harmadszorra sem sikerült Hidvéghinek, elvérzett a néppárti jelölése

Harmadszorra sem sikerült Hidvéghinek, elvérzett a néppárti jelölése

Törölje le a telefonjáról ezt az alkalmazást, különben pórul járhat

Törölje le a telefonjáról ezt az alkalmazást, különben pórul járhat

Demóna ledöntötte Jokert: a film folytatása jól debütált az észak-amerikai mozikban

Demóna ledöntötte Jokert: a film folytatása jól debütált az észak-amerikai mozikban

Orosz hackerek iráni álcába bújva támadták 20 ország szervezeteit

Orosz hackerek iráni álcába bújva támadták 20 ország szervezeteit

A brunei szultán mindenben az egyedit szerette: mint ez a 6 méteres Range Rover limuzin

A brunei szultán mindenben az egyedit szerette: mint ez a 6 méteres Range Rover limuzin

Nyolc halálos balesetet hozott a hétvége

Nyolc halálos balesetet hozott a hétvége