A miniszter félrenéz

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BfNP) igazgatósága korszerűsített balatonmagyaród-kápolnapusztai bemutatóhelyén a...

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BfNP) igazgatósága korszerűsített balatonmagyaród-kápolnapusztai bemutatóhelyén a bivalyoknál hosszan időző Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert nem vezették be magába a fogadóépületbe. Aligha figyelmetlenségből: a múlt heti avatáskor kiderült ugyanis, a jámbor négylábúak életét csak elvileg kísérhette volna figyelemmel az épületben elhelyezett képernyőn, és hasonlóképpen csalódott volna a szigorúan védett területen költő csérekről adott élő közvetítésben is. A gyakorlatban nem teljesül ugyanis a BfNP tavaly májusi közbeszerzési pályázatának célja: csupán életlen színes, vagy jobb minőségű fekete-fehér képet mutatnak a tízszeres nagyítás ellenére hangyányinak látszó madarakról a monitorok. Egy másik készüléken a kamera hatókörén kívül tartózkodó bivalyok híján a frissen avatott látogatóösvény néptelen pallóit vehette volna szemügyre a miniszter, a harmadikon pedig egy mozdulatlanul csüngő denevért, amelyet az odúba helyezett kamera közvetít.

A három kamerából álló élővilág-megfigyelő rendszer célja a kiírás szerint "a természetjáró turisták által sohasem megfigyelhető jelenetek" tanulmányozása, "további ismeretanyagok megszerzésére serkentve" őket. E speciális feladathoz képest a nemzeti park nem várt el természetvédelmi szakismeretet a pályázóktól, a műszaki alkalmassághoz elegendőnek tartotta, ha az ajánlattevő legalább 3 kamerarendszert telepített az utóbbi 3 évben bruttó 5 millió forintért. Így lehetett győztes egy - madármegfigyelésben járatlan, ipari kamerákkal foglalkozó alvállalkozóval, a Multi-Alarm Kft.-vel induló - ajkai cég, a Kivszer Kft., amelynek nettó 12 millió forintos ajánlata 1,3 millióval olcsóbb volt a BfNP szerint érvénytelen pályázatot benyújtó, pénzügyileg is alkalmatlannak nyilvánított Ex-Solar Kft.-énél. Az alkalmatlanságot azzal indokolták, hogy a kiírással ellentétben a cég előző kétévi forgalma nem érte el a tender összegét. A múlt héten az ügyben hozott ítéletének indokló részében a Fővárosi Bíróság megállapította viszont, hogy ez az állítás valótlan. Az érvénytelenséget pedig lényegtelen formai kifogások miatt mondták ki, amelyekről érdemben azért nem döntött a bíróság, mert úgy ítélte meg, hogy a kft beadványa megkésett.

Az Ex-Solar egyébként 1999 óta három helyen - a Hortobágyon, Tiszaladányban és a biharugrai halastavakon - telepített madármegfigyelő kamerákat, amelyek képeit a Magyar Televízió hónapokig sugározta. A cégnek a formai hibák mellett alighanem épp a szakértelme lett a veszte. Nem érte be ugyanis a részletes kiírásból és a személyes konzultációból összeszedhető adatokkal, pályázatának beadása előtt a BfNP szakembereivel folytatott pótlólagos telefonbeszélgetéssel kiderítette, hogy a csértelep a kamera jelének továbbítására megadott 3 kilométeres hatótávolságon kívül van. Ezért is lett drágább az ajánlata, mivel 6 kilométeres jeltovábbítási távolsággal, s egy átjátszóállomás költségeivel is számolt. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban a cég beadványára úgy foglalt állást, hogy ezeket a közléseket nem kellett volna hivatalosnak tekintenie. A kft további pereinek kimenetelétől függetlenül "a természetjáró turista" nem figyelhet meg olyan jeleneteket, amelyeket a kiírás ígért. Talán épp ez a hiány serkenti majd "további ismeretanyagok megszerzésére". A közbeszerzés félresikeredettsége abból is kiderül, hogy a BfNP kénytelen volt utólag módosítani a feltételeket, így az eredeti két távirányítható és egy fix kamera helyett két fix és egy mozgatható untatja a közönséget.

SZABÓ GÁBOR