Magyarországon 2010-ben lehet bevezetni az eurót, feltéve, hogy megvalósul a kormány legújabb középtávú terve. A program a gazdasági felzárkózást fontosabbnak tartja a közös valuta mielőbbiátvételénél. A megvalósításához szükséges politikai konszenzusra azonban nincs esély.

Lassan járj, tovább érsz - vélhették a Medgyessy-kormány tagjai, akik az euró bevezetésének 2009-es vagy 2010-es dátuma között választhattak. Az ennél korábbi csatlakozás lehetősége a Brüsszelnek tett gazdaságpolitikai ígéreteknek alapvetően a kormányzati túlköltekezésből fakadó rendszeres megszegésével elszállt (lásd A papír mindent kibír című írásunkat a 118. oldalon). A közös valuta bevezetéséhez az államháztartási hiány, illetve az infláció 3 százalék alá szorítása a gazdaságkutatói konszenzus szerint legkorábban 2007-ben, biztonságosan 2008-ra teljesíthető; a kormány a múlt héten az utóbbira voksolt. Ekkor léphet be Magyarország az euró előszobáját jelentő árfolyamrendszerbe, az ERM II-be, amelyben a forintnak két valutaválság-mentes évet kell átvészelnie ahhoz, hogy lecserélhető legyen. A 2010-es céldátumot Jean Lemierre, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke budapesti látogatása során a HVG-nek "ésszerű döntésnek" titulálta.

Az új EU-tag rendszerváltó országok közül a balti államok és Szlovénia a 2007-es euróbevezetést veszi célba, s ez a törekvése Szlovákiának is. Ez utóbbi realitását szakmai körökben - az ország éltanulóvá történt nemzetközi átminősítése ellenére - kétségbe vonják, sikeressége esetén azonban a külföldi befektetésekért folyó harcban növelhetné előnyét a szintén 2010-re voksoló Csehországgal, a politikai válsággal gyötrődő Lengyelországgal és persze Magyarországgal szemben, amelyek a hosszabb átmenettel nemzeti valutáik sérülékenységét is prolongálták.

"Az euró bevezetése nem verseny" - érvelt Draskovics, aki a gyorsaságnál fontosabbnak tartja a gazdaság és az életszínvonal uniós felzárkóztatását. Ami az előbbit illeti: az államháztartás GDP-arányos hiányának néhány hónapja meghirdetett 1 százalékpontos csökkentése helyett a programba emelt 0,5 százalék mai áron évi 85-90 milliárd forint többletkeresletet jelent a gazdaságban a szigorúbb egyensúlyteremtő változathoz képest, a kormány így kevésbé kényszerül a - főleg infrastrukturális - fejlesztések lassítására. A Pénzügyminisztérium (PM) számításai szerint a magyar gazdaság fejlettségi szintje - amit az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított összegével jellemez - az uniós átlag jelenlegi 54 százalékáról 2008-ra 60 százalék közelébe kerülhet. Ugyanakkor a bérek vásárlóereje a feltételezett GDP-bővülésnél nagyjából 2 százalékponttal kisebb mértékben, 2005-ben és 2006-ban évente átlagosan 1,5-2 százalékkal, 2007-2008-ban évi 2-3 százalékkal nőhet, ami a munkavállalói érdekképviseletek által megálmodott és korábban kormányzati hátszéllel is megtámogatott "bérfelzárkóztatásnál" lényegesen szerényebb tempó. Mindazonáltal ebben a lazább programban lehetőség van az adóterhelés 2 százalékpontos csökkentésére is (lásd táblázatunkat). A forgalmi adó mérséklése pedig 2007-2008 körül az infláció 3 százalék alá szorításának eszköze lehet.

A "kisebb államot" és mérséklődő jövedelem-újraelosztást tartalmazó programot a fő munkaadói szervezetek már meghirdetése napján üdvözölték. A Parragh László kamarai elnök és Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke által aláírt nyilatkozat egyenesen "bátorítja a kormányt" a következetes végrehajtásra, ám elengedhetetlennek tartja a célokról gazdasági és társadalmi megállapodás megkötését is; magyar kormányok eddig ilyet legfeljebb egy-egy évre rögzítettek szociális partnereikkel. Egy középtávú ár- és bérmegállapodás "veleje" a teljesítménynövekedéssel összhangba hozott jövedelempolitika volna a nemes cél érdekében.

Politikai konszenzusra, az euró bevezetésének nemzeti programmá emelésére végképp nincs remény, hiába szorgalmazzák azt nyugati minták alapján a gazdaságkutatók. Font Sándor, az MDF országgyűlési képviselője múlt héten nyilatkozatban közölte: a baloldali kormány "botrányos gazdaságpolitikája" miatt kerül egyre távolabb a cél, és az "önkényesen 2010-re változtatott" dátumról "most sem gondoljuk azt, hogy ez egy végleges időpont". Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere a PM felkérésére készített elemzésében a növekedés-központú gazdaságpolitikát - a maastrichti kritériumokon kívül eső, tartósan 3-5 százalék fölötti államháztartási hiánnyal és inflációval, az állam beruházási célú eladósodásával - fontosabbnak tartja, mint az időpont megjelölését. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke szintén e felfogással rokonszenvezik: múlt szombati sajtótájékoztatóján sejtelmesen arra utalt, hogy a kormánynak az euró bevezetése dátumáról szóló bejelentése valójában megszorító csomagot takar, mégpedig akkorát, hogy azt "Bokros Lajos is megirigyelhetné". Az alternatívaként felkínált s 1 millió aláírással megtámogatott nemzeti petíció követelései viszont szakértők szerint nem az euróhoz, inkább valamiféle államszocializmushoz vezetnének el.

Orbánnal és Matolcsyval szemben Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere a csatlakozás kétéves halasztása miatt sajnálkozott, aminek következtében "a GDP összegéből ezermilliárdot veszít a magyar gazdaság". Erre a következtetésre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2002-es, fölöttébb spekulatív költség-haszon elemzése alapján jutott, mely szerint hosszú távon - húsz év alatt - az euró bevezetése évi 0,6-0,9 százalékkal gyorsíthatja a gazdasági növekedést. Egyébként pedig a 2006-2007-es euróátvételt szorgalmazó egykori MNB-tanulmány szerint a rövid távon számszerűsíthető hasznok és költségek (a pénzügyi műveletek olcsóbbodása, illetve a pénzteremtésből származó állami bevétel kiesése) nagyjából kiegyenlítik egymást.

A köznapi halandó számára felfoghatatlan forintmilliárdok fölemlegetésével Draskovics sem fukarkodott: az adócsökkentés 1000-1200 milliárd forint megtakarítással jár négy év alatt, és csaknem ugyanennyit jelent az államháztartás hiányának a mérséklése is. Az állam "visszavonulásával" pedig több levegőhöz jutnak a vállalkozások. Az uniós befizetések és támogatások szaldójaként 2008-ig 1500 milliárd forintos többletforrást nyer a gazdaság - tette hozzá -, ami szintén a felzárkózást segítheti. Kérdés, valóban ennyi-e az annyi, mint ahogy az is, vajon az Európai Bizottság (EB) beéri-e a programban meghirdetett lassú deficitcsökkentéssel, nem diktál-e ennél erőteljesebb menetet. Múlt szerdán az EB hivatalból megindította a felügyeleti eljárást hat új tagállam, köztük Magyarország ellen a túlságosan magas államháztartási hiány miatt, és július elején a pénzügyminiszterek tanácsa dönt az egyes országoknak címzett ajánlásokról. Fokozatosan csökkenő, 2007-re normalizálódó deficit az előzetes hírek szerint elfogadható lenne Brüsszel számára (HVG, 2004. április 17.), s a figyelő tekintet fékezheti a politikusokat, nehogy a 2006-os választások előtt újabb állami megaosztogatásba kezdjenek - bár garanciát nem jelent.

Az árfolyam és az infláció kölcsönhatásában szintén rejlik kockázat. Ha az idei, 6,5 százalék körüli infláció 3 százalék alá szorítása 2007-ig döntően monetáris eszközökkel - a magas jegybanki kamattal mesterségesen megerősített forint révén - történik, az visszafogja az exportot és ezáltal a gazdasági növekedést, éppúgy, mint 2002-ben történt. Tavaly az árfolyam a 235-271 forint/euró tartományban mozgott, ami plusz-mínusz 7,5 százalékos kilengés - de nem a centrum körül, hanem mindvégig az erős oldalon ingadozott. Az MNB a forint erősödésére spekuláló támadást kamatvágással, a gyengítésére tett kísérletet kamatemeléssel védte ki. Ha az előbbi, 6,5 százalékos jegybanki alapkamat fenntarthatónak bizonyult volna, az jelentősen tehermentesíti a költségvetést, a 12,5 százalékos viszont 100 milliárd forintot meghaladó pluszkamatkiadással jár. A mai, "nyugalmi" állapotban spontán kialakult 250 forint/euró körüli centrumtól 5 százalékpontot megerősödve a forint ismét elérné a sáv erős oldalát. Márpedig az euró átvételének közeledése, a forint és a magyar gazdaság iránti bizalom újraéledése kiválthat ilyen hatást. Ezért fölöttébb kétséges, sikerül-e a forintot 2008-ig gond nélkül a sávon belül tartani. Ellenkező esetben a program szétesése - vagy akár csak a sávközép újabb megváltoztatása - következtében a forint meggyengülhet, s ha ez történik, gyaníthatóan lőttek a 3 százalékos inflációs célnak.

Végül arra sincs bizonyíték, valóban benne van-e a magyar gazdaságban az évi 4 százalékot meghaladó növekedés. A nemzetközi dekonjunktúra két éve alatt az államháztartás a normálisnak tekinthető, a GDP 1-2 százalékára rúgó anticiklikus kiadásnövelés helyett minimum plusz 5 százalékot - legalább ezermilliárd forintot - fecskendezett a gazdaságba; a túlköltekezésből való, még oly lassú visszavonulás is keresletszűkítést jelent. Ha a magyar üzleti ciklust a túlzott beavatkozással netán sikerült "elszakítani" az eurózónáétól, akkor a konjunktúra sem hoz olyan erőteljes fellendülést, mint amilyen után 2001 óta csillapíthatatlanul vágyakoznak a magyar kormányok.

FARKAS ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

A papír mindent kibír

Az elmúlt három évben Brüsszelnek megküldött középtávú gazdaságpolitikai programok "az uniós csatlakozás...

Gazdaság

Angolos út

Tony Blair brit miniszterelnöknek - legyen bár az utóbbi évtizedek leginkább EU-barát londoni kormányának leglelkesebb...

Gazdaság

Lassabban drágul

A kormány javaslatára a parlament hétfőn csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját.

Vasárnap dőlhet el, mi lesz Szegeden ragadt Fidesz-kampánycsapattal

Vasárnap dőlhet el, mi lesz Szegeden ragadt Fidesz-kampánycsapattal

Akár ki is hátrálhat a kormány a 3-as metró támogatási szerződéséből

Akár ki is hátrálhat a kormány a 3-as metró támogatási szerződéséből

Ilyen, amikor Brüsszel nem küld pénzt: 45,5 milliárd határvédelemre és a migrációra

Ilyen, amikor Brüsszel nem küld pénzt: 45,5 milliárd határvédelemre és a migrációra

Ismét lenyűgöző filmet készített az Ezerízű szerelem rendezője

Ismét lenyűgöző filmet készített az Ezerízű szerelem rendezője

Morcosítva: máris itt az új 2-es Gran Coupé BMW sportosabb változata

Morcosítva: máris itt az új 2-es Gran Coupé BMW sportosabb változata

Rejtélyes körülmények között meghalt egy ukrán kamionos Nagykanizsán

Rejtélyes körülmények között meghalt egy ukrán kamionos Nagykanizsán