Egyelőre működik a kormány receptje az üzemanyagárak megfékezésére. Bár a jövedéki adónak a napokban meghirdetett "csúszó" korrekciója legfeljebb arra alkalmas, hogy fékezze a drágulást, a fuvarozók körében nem tapasztalható a négy évvel ezelőttihez hasonló erőteljes tiltakozás.

A múlt szerdától vasárnapig 254,50 forint volt a 95-ös oktánszámú benzin listaára a Magyar Olaj- és Gázipari Rt.-nél, amitől a Mol-kutak legfeljebb 3-4 forinttal térhetnek el - elvileg mindkét irányban. Vasárnap hajnaltól azonban a megelőző hétfőn elfogadott törvényi felhatalmazás alapján a kormány rendeletében szereplő 1,60 forintos jövedékiadó-csökkentést érvényesítve az arra rakódó 40 filléres áfával együtt 2 forinttal csökkent a listaár, amit általában a konkurensek árai sem haladtak meg.

Újabb jövedékiadó-csökkentés nem várható a kormány lapzártánk utáni, szerdai ülésén, mivel az utóbbi két hét átlagára - a piac 40 százalékát ellátó Mol és mintegy 20-20 százalékát adó Shell, illetve OMV kútjainak súlyozott átlaga alapján - 255 forint alatt maradt. Az üzemanyagok jövedéki adójának megállapításához elvégzendő piaci ármustrával a kormány a gazdasági tárca irányítása alá tartozó Energia Központ Kht.-t (EK) bízta meg, amely néhány hete indította be árfigyelő szolgálatát, eredetileg azért, hogy eleget tehessen uniós adatszolgáltatási kötelezettségének (HVG, 2004. május 22.).

A múlt hétfőn sürgősségi eljárással elfogadott törvénymódosítás előtt a Fidesz-MPSZ frakció 20 százalékos jövedékiadó-csökkentést szorgalmazott - azaz a másfél-két évvel ezelőtti árak visszaállítását -, miközben a világpiacon ezzel ellentétesek a folyamatok (lásd Csúcskétségek című írásunkat a 100. oldalon). A szavazáskor ezt módosítva a benzinár 250, a gázolajár 225 forinton történő befagyasztását kívánta elérni, s e hét hétfőjén Mádi László, Soltész Miklós és Tállai András fideszes képviselők ötven támogató aláírással ugyanezt sürgősségi eljárással akarták napirendre tűzetni. Ötletük lényege, hogy amennyivel drágább az EK által megfigyelt ár a limitnél, annyival csökkentené a kormány a jövedéki adó és az áfa összegét, így a világpiaci árak csak az ellenzéki politikusok által elképzelt szintig gyűrűznének be Magyarországra. A Pénzügyminisztérium - mint az várható volt - ezt a változatot elvetette (mint ahogyan 2000-ben Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter sem vállalkozott az üzemanyagok hatósági árassá nyilvánítására).

"A világpiaci árak ellen nem tüntethetünk" - reagált a drágulásra a HVG-nek Horváth Pál, a Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetségének elnöke. "A kétforintos engedménnyel nem sokra megyünk, drasztikusabb adócsökkentésre lenne szükség, és a Molnak is nagyobb visszafogottságot kellene tanúsítania" - vetette fel. Az 1990-es taxisblokádhoz vagy a 2000-ben kifejtett fuvarozói nyomásgyakorláshoz képest most jóval visszafogottabbak a szakmai érdekképviseletek. Négy éve követelésükre a kormány a jövedéki adó inflációkövető korrekcióját jegelte, 2001-ben az esedékes 5, 2002 elején pedig a 6 százalékos emelést halasztotta el. Még ugyanazon év júliusában - az Orbán-kormány korábbi döntését betartva - a jelenlegi kormány 11 százalékkal az azóta is változatlan, literenkénti 103,50, illetve 85 forintra emelte a benzin és a gázolaj jövedéki adóját. Ez 12, illetve 8 forinttal haladja meg az unió által előírt minimumot; pontosabban vasárnap óta a benzin esetén már csak 10,40 forint a különbség. "Az EU-tagok többsége azonban nem számítja rá az áfát a jövedéki adóra, a jelenlegi árviszonyok között a magyar kormánynak is így kellene tennie" - nyilatkozta a HVG-nek Galambos István, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKKE) társelnöke, aki Horváthhoz hasonlóan nagyobb önmérsékletet vár el a Moltól.

Ne haladja meg az EU-ban előírt minimumszintet a gázolaj jövedéki adója - követeli egybehangzóan a Fuvarozók Országos Szövetsége (Fuvosz), a Közúti Közlekedési Vállalkozók Szövetsége, a NiT-Hungary és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, amelyek az MKKE-vel együtt a fuvarpiaci vállalkozások többségét képviselik. Ezt, az euró árfolyamától függően 8-12 forintos csökkentést már tavaly is szerették volna elérni az érdekképviseletek. "Kiszámoltuk és bizonyítottnak látjuk, hogy a túl magas adó miatt a költségvetést veszteség éri, hiszen aki teheti, külföldön tankol, az alacsonyabb adó viszont alaposan növelné az üzemanyag-eladásokat és így az adóbevételeket is" - fejtegette a HVG-nek Peredi Péter, a Fuvosz főtitkára (a környezeti szempontokra sokat adó Ausztriában egyébként pontosan az EU-minimumon határozták meg a gázolaj jövedéki adóját). A javaslat mellé azonban sem a kormánypártokat, sem az ellenzéket nem sikerült felsorakoztatniuk. A kormány kizárólag az áremelkedés áfatöbbletéről mond le, azzal az ideológiával, hogy a költségvetés tervezésekor 240 forintos benzin- és 215 forintos gázolajárral kalkulált, s ha ennél 10 forinttal többe kerül az üzemanyag, a jövedéki adó csökkentése révén elengedi a 10 forintos különbözet 2 forintnyi áfatartalmát.

A világpiaci árakat tükrözik-e a Mol árai, vagy saját monopolhelyzetét - feszegeti évek óta a Magyar Autóklub s mostanában több fuvarozói érdekképviselet is. Bírálói szerint a Mol a csővezetéken importált, a mostani rekordáraknál olcsóbban beszerzett olajból készült üzemanyagot a költségeinél jóval drágábban, magas profittal adja el. A fuvarozók és az Orbán-kormány által aktivizált Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábbi vizsgálata szerint azonban a Mol 1997-2000 között nem élt vissza erőfölényével. Az autóklub e megállapítást vitatva pert indított a hivatal ellen, amelynek első fordulója - a klub győzelmi jelentésével szemben - döntetlenre végződött. A Legfelsőbb Bíróság tavaly novemberi ítélete szerint ugyanis a GVH megalapozott döntéséhez nem elegendő a világpiaci árak és az olajcég árainak összevetése, szükség van az önköltség vizsgálatára is. Ebből az ítéletből azonban egyáltalán nem következik, hogy a Molt "elmeszelik". Egyrészt a feldolgozás önköltsége szinte követhetetlen, hiszen a finomítás során ugyanabból az alapanyagból mintegy százféle termék készül, ezek egyike az üzemanyag, másrészt nemzetközi példa sincs rá, hogy a fejlett államokban önköltségalapon vizsgálnák az olajipari cégek árképzését. Az ügyben alighanem egy újabb bírói verdikté lesz a végső szó, ha majd elkészül a legfrissebb GVH-jelentés.

A környező országok sokat emlegetett alacsonyabb árai ellenére, úgy tűnik, a Mol valóban piaci árakat alkalmaz. A szlovák, az osztrák vagy akár az EU-n kívüli horvát fogyasztói árak adómentes tartalmát a Moléval összevetve szinte fillérre azonos termelői árak adódnak, ami arra vall, hogy valóban a hazai "túladóztatás" miatt magasabbak a magyarországi árak (Németországban május 24-én a gázolaj 237,50, a 95-ös benzin 295,50 forintba, Ausztriában 202, illetve 238 forintba, Horvátországban mintegy 191, illetve 235 forintba, Szlovákiában 207, illetve 220 forintba került). Másfelől azonban elgondolkodtató, hogy az egyelőre két diszkont-töltőállomást működtető, de az év végéig további hét-nyolc kút megnyitását tervező Tesco Globál Áruházak Rt. ugyanilyen adók mellett 241 forintos benzin- és 211 forintos gázolajárral jelent meg a piacon.

Az agrártermelőkön nem sokat segít a jövedéki adó mérséklése 225 forintos gázolajár fölött, mivel az adó 80 százalékát visszaigényelhetik. A visszaigénylésre jogosult termelők számára így csak 32 fillér engedményt jelent az adómérséklés. Egyébként ha az április közepe óta 13 forinttal emelkedett gázolajár változatlan marad az aratás és a vetés idején is, az 3,9 milliárd forint többletköltséget jelent az ágazatnak, amely évente 400 ezer tonna gázolajat használ fel - s éppen májustól 300 ezer tonnát. "A kínálati piac miatt az agrárgazdálkodók nem vagy csak minimálisan tudják érvényesíteni az üzemanyagárak emelkedése miatti költségeiket" - mondta a HVG-nek Krista István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. A vidéki Volán-társaságok már a múlt héten a televíziók nyilvánossága előtt lobbizni kezdtek áremelési lehetőségért - a címzett Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyelőre nem reagált -, a személyfuvarozók véleménye szerint ugyanakkor a szolgáltatás drágítását nem bírná el a piac.

A hazai gazdaságkutatók egyelőre nem módosították korábbi prognózisaikat, és nem számít az olajárak jelentős begyűrűzésére a Magyar Nemzeti Bank sem: májusi inflációs jelentése szerint az idén átlagosan 32,3 dolláros hordónkénti Brent-olaj-ár várható, vagyis a jegyzések fokozatosan csökkennek. Decemberi inflációs előrejelzését a jegybank 6,9 százalékról 6 százalékra vitte le, az év egészében pedig 6,9 százalékra módosította korábbi, 7,4 százalékos prognózisát. Egyébként az idei első négy hónapban 6,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a január 1-jétől számított 4,2 százalékos drágulásnak csaknem a fele a januári áfa- és jövedékiadó-változások számlájára írandó.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Csúcskétségek

Noha csúcsot csúcsra döntött az utóbbi hetekben a kőolaj világpiaci ára - május közepén az amerikai könnyűolajat...

Amnesty: Tömeggyilkosságokat, háborús bűnöket követtek el a törökök és szövetségeseik

Amnesty: Tömeggyilkosságokat, háborús bűnöket követtek el a törökök és szövetségeseik

Macron őrültségnek nevezte a szíriai török hadműveleteket

Macron őrültségnek nevezte a szíriai török hadműveleteket

Az ellenzéki pártok lassan kijózanodnak, és már egymás mozgását sasolják

Az ellenzéki pártok lassan kijózanodnak, és már egymás mozgását sasolják

Nagy ötlet: egyesíti az 5G-t és a Wi-Fi 6-ot a Qualcomm

Nagy ötlet: egyesíti az 5G-t és a Wi-Fi 6-ot a Qualcomm

Megerősítették a német határok ellenőrzését

Megerősítették a német határok ellenőrzését

Salvinit választotta utódjának Berlusconi

Salvinit választotta utódjának Berlusconi