Tetszett a cikk?

Hiába várják a kenyérár csökkenését a fogyasztók a magyarországi malmok lisztárait letörő olcsó szlovák importtól, a pékségek többsége ezen nem nyer. De a romániai cukorimport is gondot okoz a magyar termelőknek.

Pánikot keltett a magyarországi malmok körében, hogy az EU-csatlakozás után szinte azonnal megjelentek Magyarországon a szlovák lisztszállítmányok. A piacukat féltő magyar gabonaipari cégek ennek hatására 53-55 forintra csökkentették az év elején még 68-70 forint körüli kilogrammonkénti lisztárat, ami - állítják - az első négy hónap nyereséges termelése után már veszteséget jelent számukra. A hagyományos malomipari számtan alapján ez nem is szimpla panaszkodás: a szakmában bevett árarány szerint 25 forintos búzából készülhet 50 forintos liszt. A gyenge tavalyi búzatermés miatt azonban a malmok ennél lényegesen magasabb áron zsákoltak be: az aratás kezdetén még 25 ezer forintért kötöttek ugyan üzleteket 1 tonna búzára, a Budapesti Árutőzsdén június végén viszont már 30 ezer forint körülire emelkedett - augusztusi határidőre - a termény ára. Tavaly novemberben pedig, idén márciusi és májusi szállításra, az 50 ezer forintot is elérte.

Bár most a szlovák liszt a mumus, a gabonaárak lemorzsolódása - ami a lisztpiacot is magával húzta - nem az importtal kezdődött. Január közepén tonnánként 11 ezer forint kiegyenlítő befizetést vetett ki az agrártárca a búza és a liszt exportjára (HVG, 2004. január 24.), amire a malmok kivitelük befagyasztásával reagáltak. Ez hiba volt - értékelte át az akkori reakciókat a HVG-nek az egyik meghatározó gabonaipari vállalkozás vezetője. Nézete szerint ha folytatták volna az exportot, tovább fenn tudták volna tartani a magasabb belpiaci árszintet, és összességében kisebb veszteséget szenvedtek volna el. Mivel az idei aratási kilátások lényegesen kedvezőbbek a tavalyinál, azaz az új terméshez olcsóbban lehet majd hozzájutni, a nagyobb búzakészletet bespájzolt malmok választhatnak: a gabonán vagy a liszten buknak-e inkább. Szakértők szerint az utóbbi verzió jön be, azaz a felvásárolt gabonakészleteket megőrlik és piacra dobják. A szlovák veszélyt ezzel együtt átmenetinek tartják a piacon, mert ha a következő szezonban esetleg ott olcsóbb lesz az új búza, akkor a magyar malmok onnan vásárolnak majd, amivel felverik a szlovákiai árakat.

"Drágán dolgoznak a magyar malmok, és sokszor minőségi gondok is vannak a termékeikkel" - adott első hallásra meglepő magyarázatot a HVG-nek Varga Tibor, a szlovákiai gútai malom tulajdonosa, miért tudnak oly könnyen érvényesülni a magyar piacon. A magyarországinál koncentráltabb malomipari szerkezet - amelyben öt tulajdonosi csoport üzemei állítják elő a termékek 90 százalékát - miatt is hatékonyabbak a szlovákiai malmok, amihez bónuszként adódik az alacsonyabb munkabérekből és energiaárakból adódó előny. A néhány éve zöldmezős beruházással épült gabonafeldolgozó termelésének 15 százalékát Magyarországon értékesítő gútai malom tulajdonosa állítja: körülbelül havi ezer tonna szlovák liszt érkezhet Magyarországra, ami a magyarországi termelésnek csupán 1 százaléka, azaz az áresést - véli Varga - nem ez okozta.

A széttagolt magyar malomipari struktúra - több mint száz malom hetvennél több tulajdonos kezében - sokáig nem tartható fenn, s úgy tűnik, maguk az érdekeltek is erre a következtetésre jutottak. A gabonakereskedelemben meghatározó Agrograin Rt. visszavonulni látszik a piacról: hat malmából kettőt bezárt, az idén pedig már nem őröl a kaposváriban sem. Mások azonban - például az azonos osztrák tulajdonosi körhöz tartozó Pannon-gabona Rt. és a Hungaromill Rt. - leépítendő üzemeik helyébe újabbakat helyeznek, malom építésével, illetve a meglévő bővítésével.

"Lehet, hogy néhány nagy vevő számára olcsóbb lett a liszt, de biztos vagyok benne, hogy a pékségek 70 százaléka most is kilónként 66 forint körüli áron veszi meg" - mondta a HVG-nek Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. Az érdekképviselet vezetője ezért sem lát esélyt a pékáruk árcsökkentésére, ráadásul - mint mondta - az év elején kicsikarni próbált 20 százalékos áremelési kísérletükből is csak maximum 8 százalék jött be, de egyes kereskedelmi láncoknak még mindig a tavalyi árakon szállítanak. Bár volt olyan malomipari cég, amelyik 10-15 százalékos lisztfogyasztás-csökkenést érzékelt piacain, Ilonka állítja: a sütőipari termékek fogyasztása nem esett vissza, és most az osztrák, illetve német szintnek megfelelő, 75-80 kilogrammos fejenkénti éves szinten áll.

A szövetség szerint a sütőiparban működő 1500 vállalkozás, illetve 1800 üzem nem jelent többletkapacitást: ennyi szükséges ahhoz, hogy reggelre mindenhová eljusson a friss áru. Ennek ellenére a szakmabeliek arra számítanak, hogy a pékségek 30 százaléka hamarosan kénytelen lesz lehúzni a rolót az EU előírásai miatt. "Érdekes módon egy hipermarketben nem követelik meg a külön szeletelőhelyiséget, de egy kis forgalmú pékségben igen" - érzékeltette Ilonka a HVG-vel, hogy szerinte nem egyenlő mércével mérték az előírásokat. A várható iparági leépülést túlélő kis pékségek számára azonban ez a helyzet nem jelent reményt a bővülésre, mivel a kieső piac nagy részét a hipermarketek foglalják el.

A Románia felől megindult cukormagánimport számára a kiskaput szintén az uniós csatlakozás nyitotta meg. A Cukoripari Egyesülés (CIE) információi szerint kishatárforgalomban fejenként 50 kilogramm cukrot hoznak be erre szakosodott élelmes "kiskereskedők", akik naponta akár többször is fordulnak. Az utasok számától függően, személygépkocsival s fuvaronként 200-250 kilogramm áru is bejöhet.

A cukorturizmus számára az a csábító, hogy a magyar boltokban 200 forint körüli áron kínált terméket Romániában 100 forintért szerzik be, s május 1-je óta ekkora mennyiség sem számít kereskedelmi célúnak, így nem kell megfizetniük a kilónként 130 forint vámot. "2002-ben már tapasztaltunk hasonlót, akkor a vámhatóság saját hatáskörében intézkedett, és visszafogta a behozatalt" - mondta a HVG-nek Koczka Zoltán, a CIE igazgatója. Csakhogy a vámosok rendelkezése a csatlakozás után hatályát vesztette, most az az uniós rendelet a mérvadó, amely szerint magánforgalomban 175 euró értékben lehet árut behozni. Ezt az alapjogszabályt azonban nemzeti hatáskörben több tagállam szigorúbb formában alkalmazza az úgynevezett érzékeny termékekre, azaz jelentősen csökkentette a megengedett értékhatárt, amit a CIE is szeretne elérni a pénzügyi tárcánál.

Középtávon ennél is nagyobb veszélyt jelenthet az a megállapodás, amely szerint a balkáni térségből vámmentesen érkezhet cukor az EU-ba. Mivel a szerbek ebből úgy próbáltak hasznot húzni, hogy olcsón importált nádcukrot csomagoltak át, az EU augusztusig felfüggesztette az egyezmény végrehajtását. A NATO jugoszláviai bombázásai után született alku politikai háttere azt sejteti, hogy ezt a megállapodást az EU egyhamar nem mondhatja fel, ezért félő, hogy az eddig az olasz és görög piacon terített évi mintegy 200-250 ezer tonna cukor egyik célállomása Magyarország lesz, ami betenné a kaput az évi 400 ezer tonna terméket előállító magyar cukoriparnak.

KELEMEN ZOLTÁN

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A Barcelona könnyedén nyert a Fradi ellen Budapesten is

A Barcelona könnyedén nyert a Fradi ellen Budapesten is

Vannak építőipari szakemberek, akik 2021-re már nem is tudnak munkát vállalni

Vannak építőipari szakemberek, akik 2021-re már nem is tudnak munkát vállalni

Kemenesi az engedélyezett vakcináról: Látszik a fény az alagút végén

Kemenesi az engedélyezett vakcináról: Látszik a fény az alagút végén