Tetszett a cikk?

Bőséges terméssel kecsegtet az idei szüret, miközben még óborral teltek a pincék, az export pedig egyre csökken. A tokaji borvidék szőlőtermésének például több mint a felére nincs felvásárló. Hegyalján a jelek szerint csak kormányzati támogatással lehetne menekülni a termelői népharag elől.

Bár a fagyosszentek és az aszály is megkímélték az idén a szőlőültetvényeket, az elmúlt években a természeti csapások miatt támogatásért lobbizó szőlészek és borászok zöme az idén is elégedetlen. "Becsléseink szerint 53-54 ezer tonna szőlő terem a borvidéken, s ebből 28-30 ezer tonnára nincs felvásárló" - jellemezte a helyi feszültséget a HVG-nek Marczinkó Ferenc, a tokaji borvidék hegyközségi tanácsának elnöke. Az állami tulajdonú, tavasszal privatizációra meghirdetett, de el nem kelt Tokaj Kereskedőház Rt. (HVG, 2004. július 31.) hároméves felvásárlási szerződést kötött ugyan a termelőkkel, ez azonban az 5300 hektár területű borvidékből csupán 1100 hektárnyi ültetvény művelői számára jelent megoldást. Így Hegyalján - Marczinkó becslése szerint - a kereskedőház ajánlatával együtt összesen 13-15 ezer tonnára lesz felvásárlási ajánlat, további 10 ezer tonnát megtermelőik dolgoznak fel, a többi sorsa teljesen bizonytalan.

A bőséges termés nem csupán Tokaj-Hegyaljára jellemző, s éppen ez a gondjuk a történelmi borvidék szőlősgazdáinak. Az Orbán-kormány idején, 2000-ben és 2001-ben még segített az állam: képviseletében a Tokaj Kereskedőház 1,5 milliárd, illetve 2,5 milliárd forintos állami támogatással felvásárolta a gyenge minőségű felesleget (HVG, 2001. október 13.). A jelenlegi kormány azonban nem folytatta ezt a gyakorlatot, s az elmúlt években beállt arányok alapján az átlagosan 30-35 ezer tonna hegyaljai szőlőtermés egyharmadát a borvidéken kívüli, főleg alföldi felvásárlók vették át. Az idén viszont az újabban Duna Borrégiónak nevezett alföldi borvidékeken is nagy lesz a hozam, ezért csak minimális mennyiséget visznek el Tokajból az alföldiek.

"A hajós-bajai borvidéken a tavalyi 3,4 tonna helyett 9 tonnát lehet leszüretelni hektáronként, az Alföldön pedig átlagosan 40 százalékkal több van a tőkéken" - számszerűsítette a HVG-nek szüreti várakozásait Sümegi József, a hajós-bajai borvidéken tevékenykedő borász, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége elnöke. Mindez persze a felvásárlási árakban is látszik: az Irsai Olivér kilogrammjáért például a tavalyi 48-52 forint helyett csupán 38-40-et fizetnek. Valószínűleg árcsökkenés lesz Egerben is, a borvidéken Dula Bence hegybíró szerint egyelőre 12 ezer tonna szőlőre nincs vevő.

Az idei évjáratot egyébként a szkeptikusabb borértők legfeljebb a "jó átlagos" kategóriába sorolják. "Ha marad a hétvégihez hasonló, szép, napsütéses idő, ezt a késést akkor sem tudja behozni a szőlő" - állította a HVG-nek Dula, arra utalva, hogy az idén alacsonyabb cukorfokkal éri el a szőlő a teljes érettséget. Maga ellen persze egyetlen borász sem beszél: a legtöbben az idei évjárat erősségeit, a "szebb savakat", az "el nem égő elsődleges aromaanyagokat" emlegetik. Amikor az 1999-ben az év borászának választott Kamocsay Ákos, a több borvidék termését feldolgozó, de az ászár-neszmélyin tevékenykedő, Hilltop-Neszmély Rt. főborásza szeptember elején a Világgazdaság című lapban kifejtette, hogy jó vörösborok készülhetnek ugyan 2004-ben, igazán nagyok azonban aligha, a villányi borvidékről szinte postafordultával jött a válasz: szerintük az idei évjárat kiemelkedő minőségű lehet.

"Elsősorban a piaci kilátásokhoz képest lesz sok az idei bortermés" - mondta a HVG-nek Horváth Csaba, a 700 ezer tonna szőlőből 4,5-4,7 millió hektoliter bortermést váró Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese. Úgy véli, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a pincékben felméréseik szerint a normál időszakokra jellemzőnél 0,5-1 millió hektóval több, 3,3 millió hektoliter eladatlan bor van, ráadásul úgy, hogy - a várakozások ellenére - egyelőre nem nőtt az unióból, illetve az EU-n kívüli országokból érkező import. A helyzetre Horváth szerint az EU-tól a készletezésre, mustsűrítésre, illetve különösen a lepárlásra igényelhető támogatások jelenthetnének gyógyírt - utóbbi azért, mert ez jelentené a borkészlet végleges kivonását -, és most azért lobbiznak az agrártárcánál, hogy legalább a támogatások igénylőlapjai időben elkészüljenek. A szüretnek az elmúlt három év átlagánál 40 százalékkal nagyobb borkészlettel nekivágó Tokajban ennél többre vágynak: nem uniós, hanem nemzeti források megmozgatását várják a minisztériumtól. "A brüsszeli pénzek igénybevételéhez fel kellene dolgozni a szőlőt, tárolni a bort, mindezt pedig finanszírozni, Tokajban viszont egyikre sincs remény" - mondta a HVG-nek Marczinkó.

Az uniós támogatások igénylésekor egyébként sem úgy tekintenek majd Brüsszelben a magyarokra, mint új kuncsaftokra, mivel lapzártánk után döntenek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak a törkölymegsemmisítési szabályok enyhítésére vonatkozó kéréséről. A tárca arra próbálja rábírni az unió döntéshozóit, hogy emeljék fel pincészetenként 80 hektoliterről 500-ra azt a határt, amely felett tételesen kell elszámolni a szőlőpréselés után maradó törköllyel - az efféle adminisztratív előírások ne vonatkozzanak azokra a termelőkre, akik maguk dolgozzák fel az ennél kisebb mennyiséget. Még a szüret előtt kiderült ugyanis, hogy Magyarországon csupán alig több mint 40 ezer tonna törköly feldolgozására van kapacitás, ráadásul - egy 450 tonnás tételt kivéve - az is egyetlen cégnél, a kunfehértói Arany Kapu Rt.-nél. Ezzel szemben a mai, 80 hektós határértékkel számolva várhatóan 72 ezer tonna elszámolandó melléktermék keletkezik, vagyis - uniós enyhítés nélkül - a szőlőtermelők egyszerűen képtelenek lennének betartani a brüsszeli szabályokat.

Hosszabb távon meg kell oldani a törköly begyűjtését és feldolgozását is, mivel az unióban ez fontos eszköze a hamisítás kiszűrésének. Magyarországon pedig - állítja Sümegi - a készletek növekedésében nem csupán az 1995-ben még 1,2 millió, tavaly 743 ezer, az idén pedig várhatóan alig 700 ezer hektoliteres borexport csökkenése játszik jelentős szerepet, hanem a műborok is. A borászlobbi nemrég szenvedett vereséget a vendéglátóhelyek napi készletellenőrzése, a standolás ügyében, s az Országgyűlés szeptember 1-jétől megszüntette ezt az egy hónapot élt kötelezettséget. Az MSZP-frakció agrár- és vidékfejlesztési munkacsoportja a napokban felvetette, hogy újra be kellene vezetni a zárjegyet - amitől a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a műanyag palackok esetében nem zárkózik el -, de a borászok szerint ez önmagában nem alkalmas a hamisítás visszaszorítására. A legtöbben azt tartanák megfelelő elrettentésnek, ha a lefülelt hamisítók pincéit nem csupán harminc napra zárná be a hatóság, s ne kezdhessék újra, tiszta lappal a vállalkozásukat a lebukottak egy egyszerű névváltoztatás után.

A borászok a tárca felügyelete alá tartozó Országos Borminősítő Intézet utóellenőrzéseit is erősítenék. Néhány hete több mint harminc borász ultimátumot intézett a tárcához, hogy az intézet heti rendszerességgel végezzen utólagos vizsgálatot legalább hetven, korábban forgalombahozatali engedélyt kapott bortételen, s az első eredményeket augusztus 18-áig tegye közzé, ellenkező esetben az EU-hoz fordulnak. "Némi haladékot adtunk, tekintettel a kormányválságra" - indokolta fenyegetésük beváltatlanul maradását a HVG-nek a levél aláíróit képviselő Dula. A maga részéről azonban álságosnak tartja, hogy az agrártárca a vizsgálatok drágaságára hivatkozva utasította el követelésüket, mivel - mint állítja - a borok forgalombahozatali engedélyét borsos áron méri az Országos Borászati Intézet (egy jobb minőségű vörösborét például 36 ezer forintért), amiben szerinte benne kell lennie az utóellenőrzések költségeinek is.

KELEMEN ZOLTÁN

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Gazdaság

Kóstolgatás

"Véletlen, hogy egy időben tartjuk rendezvényünket a várbelivel, de most már azt mondom, jól is van ez így, ennyivel...

1,8 milliárdból újítják fel a Budai Vár falait

1,8 milliárdból újítják fel a Budai Vár falait

36 ezer zeneipari dolgozó megélhetése került veszélybe, így mentenék meg őket

36 ezer zeneipari dolgozó megélhetése került veszélybe, így mentenék meg őket

80 százalékkal kevesebben utaznak a vasúton

80 százalékkal kevesebben utaznak a vasúton