Tetszett a cikk?

Szokatlan aktussal kezdődött a Malév privatizációja: a pályázat meghirdetése után gyökeres szervezeti átalakításba kezd a legutóbbi közgyűlésen teljhatalmat kapott elnök-vezérigazgató. Közben a kisrészvényesek rendkívüli közgyűlést sürgetnek, mivel a légitársaság elveszítette a saját tőkéjét.

Ha botrányba nem fulladt is, csak múlt pénteken sikerült befejezni a Magyar Légiközlekedési Rt. (Malév) szeptember 4-én elkezdődött közgyűlését. Nem kis teljesítmény, hogy az idei üzleti tervet így szeptember táján már első nekifutásra elfogadták a részvényesek, ám a 99,95 százalékos főtulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) javaslatára végül mégis felfüggesztették a közgyűlést egy ártalmatlannak látszó napirendi pont, az alapító okirat módosítása miatt. Ez lényegében arról szólt, hogy a tavaly májusban kinevezett Sándor László elnök-vezérigazgató kezében összpontosuljon a hatalom. Úgy, hogy megszűnjenek a vezérigazgató-helyettesi posztok, s a felállítandó divíziók közvetlenül Sándor alá tartozzanak.

"Csökkenteni kell az egy főre jutó vezetők számát" - indokolta a vezér a lépést a múlt pénteki közgyűlés utáni sajtótájékoztatón. Az intézkedéstől 100-150 millió forint megtakarítást remél, ám hangsúlyozta, hogy a legfőbb cél a szervezet hatékonyságának javítása. A céget belülről ismerők azonban az átszervezés hátterében a szakmai folytonosságot jelentő, megörökölt vezérhelyettes, Fehérváry Géza - aki Sándor elődjének menesztése után egy ideig a megbízott vezérigazgatói posztot is betöltötte - parkolópályára állítását látják. Az ÁPV előbb ódzkodott ugyan a múlt kedden kiírt privatizációs pályázatot is megbolygató átalakítástól, de végül a főprivatizátorok beadták a derekukat. Talán leginkább amiatt, mert a lemondását már többször kilátásba helyezett Sándor közölte: nem tudja vállalni a cég rendbehozatalának további lépéseit, ha nem kap szabad kezet.

A Malév ugyanis - mint évek óta folyamatosan - Sándor alatt is reorganizációs időszakát éli. A vezér 6 milliárd forintos költségcsökkentő-hatékonyságjavító programját igyekszik keresztülvinni (HVG, 2004. május 1.), s az év végére nullszaldós eredményt irányzott elő a tavalyi 9 milliárd forintos üzemi veszteség után. A Malév közlése szerint a társaság lényegesen jobban teljesített a tavalyinál: az első félévben 22 százalékkal több utast szállított, a férőhely-kihasználás 6 százalékkal nőtt, az 59,4 milliárd forintos bevétel pedig ötödével több a múlt év első felében elkönyveltnél. (Az árbevételnek persze nem tesz jót a fapadosokkal folytatott ádáz verseny, aminek legújabb felvonásaként a Malév már 9900 forintos jegyeket is kínál egy sor európai városba.) A kritikusok viszont az eredményjavulást inkább a ferihegyi forgalomhoz mérik, az pedig az első hét hónapban több mint 30 százalékkal bővült. Továbbá hiányolják a költségekről szóló beszámolókat, így például felróják, hogy a személyi jellegű ráfordítások folyamatosan nőnek. Tavaly az előző évinél 16 százalékkal több, 19 milliárd forint volt az ilyen címen kifizetett összeg, s az idei évben sem számítanak szerényebbre, hiszen a mintegy 3 ezres összlétszám - a kiszervezések ellenére - csak nem akar zsugorodni, s a szakszervezetekkel sztrájkig fajult gyürkőzésben végül 8 százalék feletti béremelés alakult ki. Összességében a légitársaság mínusz 3,9 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárta az első hat hónapot. Bár ez 1,5 milliárddal jobb az egy évvel ezelőttinél, mégis emiatt tört ki kisebbfajta botrány a szeptember 4-ei közgyűlésen.

"Mit tesz az ÁPV Rt. a gazdasági társaságokról szóló törvény és az alapító okirat súlyos megsértése ügyében?" - tette fel a kérdést Németh László kisrészvényes (amúgy az angol kosárlabda-válogatott volt szövetségi kapitánya). A háttér: a Malév 3,5 milliárd forint jegyzett tőkével és 2,646 milliárd forint saját tőkével indult neki az idei évnek, vagyis a féléves veszteség felemésztette saját vagyonát. A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint az igazgatóságnak (it) attól számítva, hogy tudomására jut a helyzet, nyolc napon belül össze kell hívnia a közgyűlést - egyidejűleg tájékoztatva a felügyelőbizottságot (fb) is. (Az fb-ben egyébként a Gyurcsány-féle sportminisztérium volt kommunikációs igazgatójából a kancellária helyettes államtitkárává avanzsált Szigetvári Viktor helyére Balogh András, Medgyessy Péter külpolitikai főtanácsadója került.) Ám, mint kiderült, az fb ilyen tájékoztatást nem kapott, s íziben, még a közgyűlés szünetében összeült a testület, majd határozatban kérte fel az it-t, haladéktalanul intézkedjék a törvény előírásának megfelelően.

A tőkevesztés híre aligha érte váratlanul az ügyvezetést, az ÁPV-t, illetve a Pénzügyminisztériumot (PM), mivel a tavaly kormányhatározatban odaígért, összesen 10 milliárd forint állami apanázs feltételeként a Malév minden hónap végén pénzügyi jelentést készít. Jogszabály ide vagy oda, a részvényesek lapzártánkig nem kaptak értesítést újabb közgyűlésről. Az it-t cselekvésre kötelezi ugyan a törvény, ám az összehívandó közgyűlésen megoldási javaslattal kellene előrukkolnia. Ahhoz viszont az ÁPV-nek, illetve a szervezetet felügyelő PM-nek kellene döntésre jutnia a szükséges tőkeemelésről. Úgy tudni azonban, hogy a fiskális tárca szívesen megúszná még a tőkejuttatásból idei évre tolt 3 milliárdos részlet folyósítását is.

Második Dunaferr-sztori készülődik annyiban, hogy a Malév esetében is egy alultőkésített társaságtól akar megszabadulni az állam - államilag garantált hiteleivel egyetemben. A forgatókönyv is a vasműéhez hasonló, a tavaly év végén 64 milliárd forint kötelezettséggel terhelt Malév eladásánál a legutolsó szempont a vételár. A nagy sebbel-lobbal bedobott pályázatban - amelynél a szokottól eltérően még tanácsadót sem vett igénybe a privatizációs szervezet - a Malév esetében azonban nem az adósság átvállalása szerepel, hanem a hitelállomány kezelésére, "esetleges csökkentésére" vonatkozó javaslatok bemutatása, "feltétel nélküli biztosítékkal alátámasztva". A Malév hitelállománya 36,2 milliárd forint, amiből 33 milliárd államilag garantált (ezen belül 20 milliárd a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-től kapott hitel, amelyet tavaly alárendelt kölcsöntőkévé alakítottak). Az ÁPV a pályázatban nem szabott meg tőkeemelési limitet sem, igaz, a kiírás szerint ennek mértéke lesz a legfőbb bírálati szempont. A befektetőktől viszont stratégiatervet kér, amelyből kiderül, milyen jövőt szán a vevő a Malévnak, illetve a Budapest Airport Rt. fennhatósága alá tartozó ferihegyi repülőtérnek.

A malévosokat alighanem az ütötte a leginkább szíven, hogy a kétfelvonásos közgyűlésen törölték az alapító okiratból a nemzeti légitársaság megnevezést. A teljes állami részvénycsomagot meghirdették, a Malév pedig csak akkor maradhatna automatikusan nemzeti légitársaság, ha a részvények többsége magyar tulajdonban maradna. A pályázat szerint a vevőnek nem kötelező megtartania a nemzeti légitársaság státust, csak be kell mutatnia erre vonatkozó elképzeléseit. Igaz, nemzeti légitársaságként üzletileg lényegesen értékesebb volna a Malév, hiszen jelenleg az unión belül bármely célállomására szabadon repülhet, éppúgy, mint az EU-n kívüli országokkal kötött kétoldalú légügyi egyezmények alapján is. Talán ezért került be a Malév privatizációs koncepciójáról szóló, mindössze hétsoros kormányhatározatba, hogy a pályázó konzorcium is lehet. A nyár elején erősen érdeklődő, augusztus óta a Malévval közös pekingi járatot üzemeltető kínai Hainan Airlines (HVG, 2004. augusztus 7.) mint EU-n kívüli légitársaság mellé ugyanis a státus fenntartása érdekében szükség volna egy többségi magyar tulajdonosra.

"Nem hemzsegnek a befektetők, de a pályázat nem a kínaiakra lett kiírva" - állította a HVG ÁPV-s informátora. Az viszont tény, hogy idén tavasszal a privatizációs szervezet még a 2005-ben magánosítandó társaságok között szerepeltette a Malévot (HVG, 2004. március 27.), a kínai államelnök-pártfőtitkár júniusi látogatása - illetve delegációjának a légitársaságot is érintő tárgyalásai - után viszont felgyorsultak az események. Lapértesülések szerint az osztrák AUA és az Air France egyike sem zárkózott el a pályázaton való részvétel elől. Igaz, az Orbán-kormány idején, a dugába dőlt 2000. végi privatizációs próbálkozás alkalmával hét kérője is akadt a Malévnak, de végül egyik sem tett ajánlatot. Szakértők úgy becsülik, alsó hangon 40-50 milliárd forintot kellene rááldoznia a Malévra a leendő befektetőnek - részvényvásárlásra, feltőkésítésre, adósságátvállalásra együttesen. Ez nagyjából megegyezik azzal az összeggel, amennyiért a flottafejlesztésbe belekezdő Váradi József, tavaly menesztett vezérigazgató - ma a WizzAir Kft. fapados társaság ügyvezető igazgatója - folyamodott annak idején az ÁPV-hez (HVG, 2002. június 29.).

VITÉZ F. IBOLYA

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Bolsonaro elnök a járványról: Meghamisították az adatokat

Bolsonaro elnök a járványról: Meghamisították az adatokat

Magyarország 2000 milliárd forintot kap az uniótól a koronavírus elleni harcra

Magyarország 2000 milliárd forintot kap az uniótól a koronavírus elleni harcra

DK: Teljhatalom nélkül is megy ez

DK: Teljhatalom nélkül is megy ez