Tetszett a cikk?

A veszteséges Nemzeti Lóverseny Kft. folyamatos ingatlanértékesítései során szeptemberben a dunakeszi téli edzőpályát kívánja eladni. Az ágazat privatizációjának, de legalábbis átszervezésének legújabb tervei még csak készülnek, ám már most tudható, hogy a hanyatlás megállításához milliárdokra volna szükség.

Nyilvános pályázatot hirdetett szeptember elején a Nemzeti Lóverseny Kft. (NL) a dunakeszi külterületi ingatlanok egy részére: több mint 54 hektárnyi "erdőt", "gyepet" és "kivett művelési ágú" mezőgazdasági területet óhajtanának harminc napon belül értékesíteni. A hír meglepte a honi lóversenyzés szereplőit, mert a hirdetésben megjelölt területek nem átlagos erdők-mezők, hanem lovas edzőterepek Dunakeszi alagi városrészében. A tréningpályák ingatlanpiaci szempontból rendkívül kedvező helyen, a 2/A és az M0-s autópálya közvetlen közelében fekszenek.

"A területet évek óta próbáljuk eladni, de eddig nem bizonyult annyira vonzónak a befektetők számára, mint azt a zsokék vagy a lótulajdonosok gondolják" - reagált a hírt vivő szakmabeliek felzúdulására Galambos Iván, a lovas cég ügyvezető igazgatója. Ő, miközben néhány százmillió forintos bevételre számít, mégsem túl derűlátó, mivel az értékesítést - mint mondja - nem segíti a dunakeszi ipari park és a vitorlázórepülő-tér közelsége. A leendő tulajdonos egyébként akkor járhatna igazán jól, ha sikerülne belterületté átminősíttetni a pályát, amire így akár egész városrésznyi, igen jó közlekedési adottságokkal rendelkező, Budapest közeli lakópark lenne építhető. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) - mint a kft kizárólagos tulajdonosa - még a nyáron fel is kérte leányvállalatát az átsorolás kiharcolására, és novemberre vár tájékoztatást az értéknövelő manőver eredményéről; csakhogy addigra a pályának jó esetben már új tulajdonosa lesz.

"Az önkormányzat elvileg nem zárkózik el az átminősítéstől, de ilyen kérés még nem futott be" - mondta a HVG-nek Kecskeméthy Géza, Dunakeszi polgármestere, hozzátéve, a városban épp most módosítják a településszerkezeti tervet, és e procedúra közben nagyon nehéz újabb és újabb korrekciókat kezdeményezni. Ezzel szemben a lovas cég azt állítja, korábban igenis kérte a terület átsorolását, de azt az önkormányzat elutasította. A tét jelentős: Dunakeszin a külterületi földek négyzetméterára ezer forint körül mozog, a belterületieké viszont a 18 ezret is elérheti.

"Érzékenyen érintené a lóversenyzést a pálya eladása" - mondta a HVG-nek Ribárszki Sándor galoppidomár. Mint emlékeztetett rá, Dunakeszin télen egykor hét helyen is lehetett a lovakat edzeni, ebből öt az elmúlt években-évtizedekben megszűnt. Elvileg persze az alagi nyári pálya is alkalmas téli tréningre, csakhogy fagyban vagy hideg időben - hozzáértők szerint - csak harmadannyi ideig használható, mint a téli. Ráadásul minden zsokénak és lónak ugyanott, egyetlen pályán kell készülnie a versenyekre, márpedig Alagon edz a galopplovak zöme, körülbelül háromszáz angol telivér. Természetesen berzenkednek az értékesítés ellen a területen élő ritka és védett állatokat és növényeket féltő természetbarátok is. Az egyik helybéli rovarszakértő szerint előfordul itt a sisakos sáska, az imádkozó sáska, a fóti boglárka - egy kizárólag e környéken élő lepkefaj -, az óriás tőrös darázs és a párducfoltos hangyaleső is. Az árvalányhaj, a vad szegfüvek és a csüdfű miatt ugyancsak aggódó környezetvédők reménykedtek abban, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága védetté nyilvánítja a pályákat, ám hiába.

A Dunakeszin lévő, a lóversenyzéshez nem feltétlenül szükségesnek mondott ingatlanok értékesítésének megkezdéséről az ÁPV igazgatósága már évekkel ezelőtt döntött, és idén júliusban újból utasította erre a lovas cég menedzsmentjét. A privatizációs szervezet ugyanis egyre kevésbé hajlandó kipótolni az NL menetrendszerű, évi félmilliárd forint körüli veszteségét. A tagi kölcsönök formájában évente átutalt 450-600 milliós összegek nem is mindig bizonyultak elegendőnek a deficit fedezésére. A kft vesztesége tavaly és tavalyelőtt 582,6 millió, illetve 584,8 millió forint volt, ami még visszafogottnak tekinthető a 2001-es 670,5 millióhoz képest. Mivel a privatizációs szervezet pótlólagos pénzei rendszertelenül érkeznek, az NL most is tartozik - például versenydíjakkal számos versenyló tulajdonosának, de beszállítóknak és partnereknek is, az ügyvezető szerint összesen több százmillió forinttal. Idén májusban kapott ugyan a cég 100 milliót az ÁPV-től, a következő, 120 milliós részlet szeptemberre várható, míg a harmadik, utolsó részlet alighanem az év utolsó heteiben érkezik az NL számlájára.

Veszteségeit - mint már korábban is gyakorlat volt - ingatlanok eladásából finanszírozza az NL. A Kerepesi úti ügetőpályát például hat évvel ezelőtt egy francia cégnek adták el. A Bouygues építőipari vállalat az 1998-as ügylet nyomán félmilliárd forintot fizetett - e pénz egy része is a veszteségekre ment el -, s további 2,5 milliárdért új tribünt és ügetőistállókat építettek, illetve építenek a franciák az Albertirsai úti Kincsem Parkban. Galambos szerint a tribün a 2005 júniusára tervezett átadás helyett korábban is elkészülhet. Így itt tarthatnák a hagyományos szilveszteri ügetőrendezvényt, amely tavaly 12 ezer embert vonzott a pályára. A Bouygues által fizetett félmilliárd forint ellenére a kft jelenleg legalább 1 milliárd forinttal tartozik az ÁPV-nek - ismerte el az ügyvezető, aki ezért nem tartja kizártnak, hogy az alagi pályákon kívül más ingatlanokat is értékesítenek. Kétségtelen, a Kincsem Park 75-76 hektáros területén is van feleslegesnek mondható rész, amin jó áron lehetne túladni.

A tulajdonos ÁPV-nél most készül a magyar lóversenyzés hosszú távú finanszírozási és szerkezeti reorganizációjával kapcsolatos előterjesztés, amelyet várhatóan az év végéig tárgyal meg a kormány. Ekkor döntenek a szintén Galambos által vezetett Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. sorsáról is. A HVG információi szerint az illetékesek három lehetőséget mérlegelnek. Az első szerint az állam továbbra is támogatná a lóversenyzést, de nem az ÁPV révén, hanem önálló költségvetési fejezetből. Az e melletti érv szerint ezzel megőrizhetnék az immár csaknem 180 éves versenyzési hagyományokat (lásd Alagi alapok című írásunkat). A második variáció egy komoly invesztíció lenne: bővítenék az országos fogadóhálózatot, felújítanák a lóversenyzés informatikai rendszerét, és hatalmas összegeket költenének marketingre is, például hogy a vidéki közönséget is bevonják e szerencsejátékba. E koncepcióba elvileg a fogadásszervezés magánkézbe adása is belefér. A harmadik - ám nem feltétlenül a legvalószínűbb - változat a teljes körű privatizáció.

A fogadóhálózat bővítése mindenképpen kulcskérdés a lóversenyzés jövője szempontjából: jelenleg ugyanis Magyarországon mindössze húsz fogadóhely működik, melyek összesen 1,3 milliárd forintos árbevételt termelnek. Ahhoz viszont, hogy az NL nullszaldós legyen, és ne szoruljon az ÁPV támogatására, legalább 4-4,5 milliárd forintos forgalomra volna szükség - véli Galambos. Csakhogy a versenylovak száma az egyre inkább ellehetetlenülő tréningezés, a romló versenykörülmények és az alacsony, nagy késéssel kifizetett díjak miatt amúgy is folyamatosan csökken, így az egykori hatszázas galoppállomány mára egyharmadával megfogyatkozott. Egyébként is: lovas körökben az a mondás járja, hogy a ló nem szereti a szegénységszagot - és ennek igazát Galambos sem vitatja. Márpedig az idehaza megnyerhető versenydíjak 330 ezer forint körül alakulnak, míg egy telivér vagy ügetőló etetése, trenírozása, egészségének megóvása évente 850 ezer forintba kerül.

A lótulajdonosok - mint mondják - nem látnak perspektívát, s ha kell, a legkegyetlenebb döntést is meghozzák; levágják az állatokat, ha etetésük, futtatásuk többe kerül, mint amennyit a versenydíjakból össze tudnak szedni. Márpedig Magyarországon a lovaknak csupán 4 százaléka hoz nyereséget tulajdonosának, 25 százalék fenntartása nullszaldós, a többi veszteséget termel. Akik szerint ennek nem feltétlenül kellene így lenni, arra hivatkoznak, hogy Nyugat-Európában a lovak 30 százaléka nyereséges, és mindössze 30 százalék a ráfizetéses. De ha ez az arány egyetlen pillanat alatt létrejönne is, a sikeres átszervezés, a feltételek megjavulása után még legalább fél évtizedet igényelne, hogy újra felfuttassák a - már-már szó szerint is - karcsúsodó állományt.

SZEGŐ IVÁN MIKLÓS

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Ez a gyümölcs olyan büdös, hogy mobilt lehet tölteni vele

Ez a gyümölcs olyan büdös, hogy mobilt lehet tölteni vele

A Ford 50 ezer lélegeztetőgépet gyárt 100 nap alatt

A Ford 50 ezer lélegeztetőgépet gyárt 100 nap alatt

Kapás Boglárka tesztje is pozitív, már nyolc mutációja van a koronavírusnak – hírek a járványról percről percre

Kapás Boglárka tesztje is pozitív, már nyolc mutációja van a koronavírusnak – hírek a járványról percről percre