Tetszett a cikk?

Heteken belül megkaphatja az építési engedélyt a Várbazár felújítására a Foundation Ingatlanfejlesztő Kft., amely irodaházakat, konferencia-központot, mélygarázst és üzleteket készül kialakítani az egykori királyi függőkertek alatt. A terv azonban kiváltotta az építészszakma egy részének ellenérzését.

Merészen új karaktert kaphat az Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1882 között neoreneszánsz stílusban épült, pillanatnyilag három életveszélyesnek nyilvánított lakóházból, benedvesedett műtermekből, két, deszkákkal beszögelt pavilonból és egy omladozó gloriettből álló Várbazár - egykori Ifjúsági Park - épületegyüttese, ha a felújításra és hasznosításra vállalkozó Foundation Kft. grandiózus terve megvalósul. A mindössze 70 millió forint törzstőkéjű ingatlanfejlesztő az egykori testőrházakból irodaházakat, a szobrászműtermekből éttermeket, kávézókat, valamint modern bazársort szándékozik kialakítani, a térszint alá pedig háromszáz fős konferencia-központot, mélygarázsokat, borkereskedést, galériákat és üzleteket tervez - a legfelső föld alatti szintet csupa üvegből, a felszínről üvegprizmákkal bevilágítva.

Mivel e galériázott tér mérete, összhatása ütközött a kerület rendezési tervével és az illetékes építészeti hatóságok elveivel is, első ütemben csak a műemlék restaurálására, valamint a konferenciaterem és két parkolószint kialakítására kap engedélyt a Foundation. Ám a társaság már ezt is biztatásnak érzi ahhoz, hogy egy későbbi tervmódosítással - a párizsi Louvre alatti kereskedelmi központ mintájára - megépíthesse az általa elképzelt, felülvilágítókkal ékesített föld alatti üvegpalotát. "Nagyon nagy veszteség lenne Budapestnek, ha nem történne meg a Várbazár rekonstrukciója" - indokolta optimizmusát a HVG-nek a több mint tíz éve Magyarországon élő kanadai építész, Farshad Khazei, a cég ügyvezető igazgatója.

Bár a Foundation a 2003. évet még csaknem 9 millió forintos veszteséggel zárta, és viszonylag kevés magyarországi referenciát tud felmutatni, mégis sikerült elnyernie a hazai bankárok bizalmát: a 18 milliárd forintosra tervezett beruházáshoz mintegy 13 milliárd forint hitelt kap két magyar banktól. A céget 2001 januárjában alapította az MPI Ingatlanberuházási Kft. és a Habitat Nemzetközi Tanácsadó Kereskedelmi és Befektetési Kft., majd 2003 májusában a kanadai Canafound Investments Inc. 50 százalékos irányítást szerzett benne. A 43 millió forint jegyzett tőkéjű MPI-t 1999 márciusában hozta létre a brit Millenium Property Investments Plc és Benjamin Jason Lebor, aki idén februárig a Foundation ügyvezetője is volt. A 2000-ben gründolt, 11,95 millió forint törzstőkéjű Habitatnak szintén két tulajdonosa van, az orosz Tatiana Chkolnik és Farshad Khazei (az utóbbi kedvet érzett az orvosi hivatáshoz is, és 1998-ban elvégezte a Semmelweis Egyetemet). A Foundation még 2002 novemberében kötött előszerződést a Várbazár vagyonkezelőjével, a Budai Várgondnokság Kht.-val és a tulajdonost képviselő Kincstári Vagyoni Igazgatósággal a terület újjáépítéséről és hasznosításáról, azzal a kikötéssel, hogy a végleges szerződést az építési engedély megszerzése után írják alá a felek. A megegyezés szerint a társaság a beruházásért cserébe hatvan évre ingyenes haszonélvezeti jogot kap, utána pedig bérleti díj ellenében üzemeltetheti tovább a Várbazárt.

"Korábban felmerült egy ötcsillagos szállodára alapozott projekt ötlete is, de ehhez célszerű lett volna még egy szintet építenünk a déli bazársor tetejére, ami nem felelt meg a műemlékvédelmi hatóság szigorú elveinek" - kezdte beszámolóját a szövevényes engedélyeztetésről Khazei. Az emiatt módosított tervet a Foundation tavaly júliusban nyújtotta be a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz (KÖH). Az összesen 42 ezer négyzetméternyi területre - beleértve négy föld alatti szint beépítésére - vonatkozó engedélykérelmét az építészszakma elitjét tömörítő tervtanácsok azonban elutasították, mert azt a hely szelleméhez méltatlannak találták, s azt sem fogadták el, hogy a projekt mélyen nyúljon az Ybl-épületek alá. A kritikákra a tervező azzal riposztozott: "Három butikkal nem lehet turisták tömegét a Várbazárba vonzani."

"Ez nem az a helyszín, ahol a beruházónak kellene diktálnia" - indokolta a HVG-nek a Műemléki Tervtanács döntését Arnóth Ádám elnök, aki úgy véli: inkább a gyalogos turistaforgalmat volna célszerű a Vár közelébe engedni, mintsem irodaházakat kialakítani. "Úgy látjuk, a Várbazár nem oka, csak ürügye a beruházásnak" - vélekedett. A Schneller István budapesti főépítész vezette Központi és Fővárosi Tervtanács pedig egyrészt azt kifogásolta, hogy a tervek szerint a bazár lakóépületeit először lebontanák, aláépítenék, aztán újraépítenék, másrészt úgy ítélte meg, a terület rendezési tervét csak akkor indokolt módosítani, "ha a többletigény közfunkciót lát el, márpedig az irodaház nem ilyen". (A módosítás azért szükséges, mert a jelenlegi szintterületi mutató - a beépíthető területnek a telekhez viszonyított maximális mérete - nem engedi meg, hogy az eredetileg elképzelt létesítményt kialakítsák.)

A kritikák miatt Khazei célszerűnek találta visszavonni az eredeti beadványt a KÖH-től, és első ütemben nem kér engedélyt a legfelső föld alatti szintre tervezett kulturális-kereskedelmi központ kialakítására, mondván, így a munkálatok kezdetével nem kell addig várnia, amíg az önkormányzat hozzájárul a beépíthetőség növeléséhez. Emellett engedett a háromból egy parkolószintnyit is, és beéri azzal, hogy a járdaszinttől számítva legfeljebb 10 méter mélyre ás le a Duna medre mellett. A taktika eredményesnek bizonyult: a KÖH 2004 januárjában megadta az elvi építési engedélyt a műemléki részek felújítására, a konferenciateremre, valamint két föld alatti mélygarázsszintre. Annak ellenére is, hogy Schnellerék külön felhívták a figyelmet, a Várban nem képzelhető el olyan ingatlanfejlesztés, amelynél nem lehet tudni, mi lesz az épületegyüttes funkciója. Márpedig az elvi engedély a szokásjog alapján köti a műemlékvédelmi hatóságot: ha a befektető egy éven belül a kidolgozott tervcsomaggal visszamegy, általában ki szokták adni rá az építési engedélyt.

Mivel a HVG információi szerint Khazei október elején kézhez kapja a 35 ezer négyzetméterre vonatkozó végleges engedélyt, a munkálatok még az idén elkezdődhetnek, s a teljes projekt 2006 végére, 2007 elejére elkészülhet. A vitatott legfelső szint jövőjével kapcsolatban Khazei csak annyit mondott a HVG-nek: "Lehetséges, hogy ehhez tervmódosítást kell majd benyújtani."

"Ha a későbbiekben olyan tervet produkál a befektető, amely megfelel a kerületi rendezési tervnek, nem lehet akadálya, hogy a felső föld alatti szint is beépüljön" - fogalmazott diplomatikusan a HVG-nek Janotti Judit, a KÖH területi felügyelője. Bár a legfontosabb műemléki szempont az, hogy a külső látvány ne sérüljön, valószínű, hogy a hatóság nem fogja visszautasítani az engedélyeztetés második ütemében az építészek által kifogásolt üvegprizmákat, mert - így Janotti - "jó és ötletes tervmódosítás esetén bravúros építészeti megoldást is eredményezhet az ötlet".

"Az építészek egy része egyszerűen nem fogadja el, hogy a Várbazár jövőjét a magántőke határozza meg" - értelmezi a konfliktusokat Hartvig Lajos, a Várbazár felújítását tervező Bánáti és Hartvig Építész Iroda Kft. ügyvezető igazgatója. Pedig ha lenne is az államnak mintegy 5 milliárd forintja a helyreállításra, a használat során szükségessé váló felújításokat már nem tudná elvégezni, így 10-15 év múlva újra ugyanitt tartanánk - érvel tovább a Várbazár hasznosítása mellett. "A műemlék nem funkció, csak állapot" - kommentálta a fejleményeket Ács Tamás, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) helyettes államtitkára, aki szerint közérdek, hogy az épület ebben az állapotban ne rontsa tovább a városképet.

"Az államnak az első fázis is bőven elegendő lenne, igazából ahhoz fűződik érdekünk, hogy valaki végre rendbe hozza a Várbazárt" - mondta a HVG-nek Szamkó Katalin, a Budai Várgondnokság Kht. igazgatója, elismerve, hogy a befektetőnek viszont létfontosságú a bővítményként tervezett föld alatti szint beépítése is. "Ha valaki a saját pénzét fekteti egy állami tulajdonú műemlék helyreállításába, kell hogy legyen bizonyos szabadsága a funkció megválasztásában. Azt pedig a szerződés garantálja, hogy hatvan év múlva is megfelelő műszaki állapotban lesz az épület" - mondta. A Várgondnokságnak azért is érdeke, hogy a munkálatok minél előbb elkezdődjenek, mert az őrzés költségei elérik a havi 1,2 millió forintot.

Azt sem árt tudni, hogy a kht először 2000 decemberében írt ki ingatlanhasznosítási pályázatot a Várbazárra, ám hiába kereste meg a legnagyobb nemzetközi szállodaláncokat, konferenciaszervezőket és ingatlanhasznosítókat, nem sikerült felkelteni az érdeklődésüket. "A kevés pályázót is csak úgy érdekelte volna a projekt, hogy valaki felújítja, ő meg majd beköltözik és hasznosítja" - mondta Szamkó. A tendereztetés első, sikertelen fordulóját követően a Várgondnokság meghatalmazást kapott az NKÖM és a Budavári Önkormányzat képviselőiből álló taggyűlésétől, hogy tárgyalásos eljárással válassza ki a befektetőt. Így kötöttek ki a Foundationnál. Az előszerződés értelmében a Várgondnokság vállalta, hogy megoldja a mélygarázsok megközelítését, amihez szükség lesz az Ybl Miklós tér átépítésére. A régészeti ásatások költségeit 60 százalékban a beruházó, 40 százalékban a Várgondnokság viseli. Emellett a kht feladata a bérlemények kiürítése is - ami meglehetősen problematikus. A Várgondnokság még 2000-ben felajánlotta a 62 bérlőnek, hogy az akkori piaci értéket alapul véve megvásárolja tőlük a lakások bérleti jogát. "Eddig körülbelül 1,2 milliárd forintot fordítottunk arra, hogy kifizessük a bérlőknek a lakások piaci értékének 90 százalékát, esetenként akár 40 millió forintot" - mondta Szamkó. Ám mindhárom lakóházban akadt egy-egy lakó, aki 80-100 millió forintnál nem adja alább. "Pedig már vásároltunk számukra a közelben lakásokat, de meg sem nézték azokat, így továbbra is pereskedünk velük." A gázművek két éve elzárta a gázt, mert életveszélyesnek minősítette az ósdi vezetékeket. Hasonló a helyzet a 18 műteremből négyben, ahonnan szintén nem hajlandók távozni a szobrászok. Egyébként eredetileg a királyi palota impozáns fogadóépületének készült Várbazár 1996-ban felkerült a New York-i székhelyű World Monuments Watch által legveszélyeztetettebbnek ítélt műemlékek százas listájára olyan csodák mellé, mint az indiai Tádzs Mahal vagy az isztambuli Hagia Szofia, a Vár részeként pedig szerepel az UNESCO világörökség-listáján.

G. TÓTH ILDA

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
A Zoom, amire most mindenki rákattant, adatokat küldött át a Facebooknak

A Zoom, amire most mindenki rákattant, adatokat küldött át a Facebooknak

Koronavírus-táborban fertőzték volna meg a Red Bull pilótáit

Koronavírus-táborban fertőzték volna meg a Red Bull pilótáit

Hogyan kerékpározzunk járvány idején?

Hogyan kerékpározzunk járvány idején?