Tetszett a cikk?

Több százezerre tehető azok száma, akik jogosulatlanul kaphatnak egészségügyi ellátást társadalombiztosítási támogatással. A potyautasok kiszűrése megoldhatatlan, de a kis lépések jegyében legalább a közgyógyellátás évek óta halogatott reformja elkezdődhet.

"Aki átrepül az ország légtere felett, az már kapja is a taj-számát" - ironizálnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) apparátusában, arra célozva, nem kell túl sok ahhoz Magyarországon, hogy valaki "ingyenes" orvosi ellátásra legyen jogosult. Így könnyedén kaphat taj-számot külföldi is, például, ha bűncselekményért ülnie kellett, lévén minden elítéltnek jár a társadalombiztosítási (tb) gondoskodás. Ráadásul ilyen papírokat, egészen tavalyig, korlátozás nélkül adtak ki - ma már legalább a szabadulás dátumával lejár a hatályuk. Magyarországon minden csecsemő "beleszületik" az ellátásba, ahogy felsír, megkapja a taj-számot, amelyet azután nem vonnak vissza tőle - akkor sem, ha már nem eltartott családtag, de nem is járulékot fizető dolgozó vagy nyugdíjas. Így gyógyulhat a köz költségére háztartásbeli, hajléktalan vagy feketén munkát vállaló, aki élete során legalább egyszer - bármilyen rövid ideig is - fizetett egészségügyi járulékot.

Hogy hányan használják jogosultság nélkül a tb-kártyát, arra Király Gyula, az OEP informatikai főigazgató-helyettese sem tud pontos számot. "Az orvos csak arról győződhet meg, van-e a nála jelentkező betegnek taj-száma, hogy azért jár-e ellátás, azt már nem tudja. Csak közvetett számításokból tudom - meglehetősen pontatlanul - megbecsülni, mekkora tömegről is van szó. Úgy gondolom, 100 ezer és 300 ezer között lehet a számuk." Míg a pénzbeli ellátásokhoz - például az anyasági segélyhez vagy a táppénzhez - tételesen igazolni kell a jogosultságot, az orvosihoz és a támogatott árú gyógyszerhez nincs rá szükség. Tekintettel arra, hogy 2003-ban minden egyes taj-számra átlagosan 70 ezer forintnyi természetbeni egészségügyi ellátás jutott (lásd ábránkat a 93. oldalon), ez a jogi fehér folt az idei - egy főre már 98 ezer forintot számoló - költségvetés alapján 20-30 milliárd forint közötti fedezet nélküli kiadást jelenthet.

"Míg a pénzbeli ellátások nyomokban őrzik még a tb elvét, a gyógyítás valójában állami járandósággá vált. A taj-számot ugyanis, amelyre azután az egészségügyi ellátás elszámolható, mintegy kilencvenféle jogcímen az OEP-nek mérlegelés nélkül ki kell adnia, hiszen az a személyi szám helyébe lépett azonosító, és senki nem tudja, van-e mögötte járulékfizetés" - magyarázza Kiss József, az OEP főigazgatója, miért kénytelen a pénztár a potyautasokat is "kiszolgálni". Az idén 1500 milliárd forintot elosztó Egészségbiztosítási Alapba (E-alap) ennyi fedezet nélküli kiadás még beleférne, de miközben 10 millió állampolgár gyógyítási költségét kell finanszírozni, a befizetők száma tavaly nem érte el a 3,9 milliót. Közülük is 1,5 millióan minimálbér után fizetik az egészségügyi járulékokat. A 3 millió nyugdíjas ellátásáért a Nyugdíj-biztosítási Alap nem fizet, mint ahogy a 14 évesnél fiatalabbak sem a járulékfizető szülők révén vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Így jön össze az E-alap idei, a bevételt 400 milliárd forinttal meghaladó kiadása, amelyet nem csupán a befizetők és az eltartottak közötti arány romlása magyaráz, hanem a szociális és a biztosítotti alapon járó juttatások összemosása is. "Senki sem vitatja, hogy meg kell oldani a munkanélküliek és családtagjaik egészségügyi ellátását is, de járulékukat átlátható, követhető módon fizesse az állam vagy az önkormányzatok" - javasolja a főigazgató.

Az OEP hatásköréből még 1999-ben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) került a bevételek nyilvántartása és a járulékok behajtása. "Az egészségbiztosítót sok kritika érte, hogy az 1990-es évek közepétől nem tudta megteremteni az egyénijárulék-fizetési nyilvántartást, holott ennek informatikai hátteréhez világbanki kölcsönt is kapott. Egyebek mellett ez volt az indok, hogy az adóhatósághoz került a feladat, s vele együtt a gépek, a munkatársak és az irodák is, miközben a banki kölcsön törlesztése továbbra is az OEP-et terhelte. A dolog végső poénja, hogy egy ezután hozott jogszabály-módosítással megszűnt az APEH egyénhez kötött nyilvántartási kötelezettsége" - idézte fel a főigazgató, mi is nehezíti a tisztánlátást.

A "rendcsinálás" első lépése a 600 ezer közgyógyellátásra jogosító igazolvány cseréje lesz. A kormány múlt heti ülésén döntött a közgyógyellátási rendszer évek óta húzódó reformjáról, ami nem elsősorban a megtakarítást, hanem az igazságosabb és ésszerűbb elosztást tűzte ki célul. Becslések szerint az igazolványok 10 százaléka lejárt, érvénytelen, ugyanakkor a változtatás mellett szól, hogy szűk az ingyenesen rendelhető medicinák listája is: az 5200 támogatott orvosságból mindössze 705-öt tartalmaz. Ugyanakkor ezekből mégis évi 27 millió receptet írnak fel az orvosok, 17,4 milliárd forintos OEP-támogatással. Ebből 2,4 milliárd a leggyakrabban kiváltott gyógyszerekre - fájdalomcsillapítóra, nyugtatóra, kalciumra és "memóriajavítóra" - jut.

A reform a közgyógyigazolványok cseréjével áprilisban kezdődik, majd a tervek szerint nyár végéig kiépül a patikák és az OEP között az online informatikai kapcsolat. Ez első lépésként kiszűri az érvénytelen igazolványt, a jogosulatlan felhasználást. A következő lépcsőfok az "elektronikus közgyógypénztárca" lesz: betegségtől és rászorultságtól függően az egészségügyi minisztérium jelenlegi elgondolása szerint személyenként havi maximum 12 ezer forint kerülhetne rá, s azt bármely vényköteles gyógyszer kiváltásánál felhasználhatná a tulajdonosa. Úgy tudni, a patikusok körében nem osztatlan a lelkesedés: nem örülnek annak, hogy az ő feladatuk lesz megtagadni az érvénytelen igazolvánnyal próbálkozóktól az ingyenes gyógyszert. Ráadásul a 95 millió forint költségvetési pénzből kiépülő, online kapcsolatot biztosító informatikai rendszer a tb-azonosítók érvényességét is ellenőrzi majd, kiszűrve az OEP-statisztikák szerint havi 30 ezer elírt, nem létező vagy elhunyt biztosítotthoz tartozó taj-számon kiállított vényt.

Mivel a 400 milliárdos költségvetési hiány nem az OEP gazdálkodásából fakad - és amint azt az egészségügyi miniszter találóan megjegyezte, a "templom egere nem tud annyira takarékoskodni, hogy Krőzus legyen belőle" -, nehezen érthető, vajon mi célt szolgálna egy, az OEP munkáját felügyelő testület létrehozása. Pedig makacsul tartja magát az a kormányzati hír, amely szerint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban (FMM) és a Pénzügyminisztériumban (PM) egymástól eltérő előterjesztések születtek egy ilyen grémium felállításáról. Az 1998-ban, a Fidesz-kormány egyik első ténykedéseként feloszlatott tb-önkormányzatok újjáélesztését a PM főként pénzügytechnikai ellenőrző testület formájában képzeli el, míg a FMM inkább a munkáltatók és munkavállalók képviselőiből álló laikus grémium létrehozását támogatná.

GÁTI JÚLIA

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Gazdaság

Közbeszedés

Összesen 16,7 millió forint bírságot rótt ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (OEP) a Közbeszerzési...

A 37. leggazdagabb magyar nem tud leállni

A 37. leggazdagabb magyar nem tud leállni

A Seat Alhambrát és a VW Sharant is elsöprik az SUV-k

A Seat Alhambrát és a VW Sharant is elsöprik az SUV-k

Kína már azt számolgatja, mennyivel nőhet a gazdaság

Kína már azt számolgatja, mennyivel nőhet a gazdaság