Nem váltak be a brutális versenyt, árrobbanást, a keleti munkavállalók invázióját előrevetítő félelmek - ám egy évvel az EU-bővítés után statisztikailag szinte kimutathatatlan, mit hozott Magyarország számára a tagság.

A tíz új EU-tagország közül egyik sem fizetett rá a tagságra, legalábbis 2004-ben nem vált nettó befizetővé: az uniós becslések szerint az újoncok együttesen 3,2 milliárd eurót tettek be a közös kasszába, és csaknem 6 milliárdot vehettek ki onnan. Magyarországnak a többletből - Kovács László EU-biztos szerint - 76 milliárd forint, azaz nagyjából 300 millió euró jutott. Látványos elmozdulás mindenesetre ettől nem történt - ebben egyetértenek a HVG által megkérdezett szakértők. A 3 százalékosról tavaly 4 százalékosra gyorsult gazdasági növekedésben is inkább a kedvező világpiaci helyzet hatását látják, megjegyezve, így is Csehországgal együtt a leghátul kullog Magyarország a nyolc közép- és kelet-európai tagország közül.

Az uniós támogatásokra benyújtott pályázatok számát tekintve, a lakosságszámhoz viszonyítva mindenesetre Magyarország az első helyen áll az újoncok között - büszkélkedik a nemzeti fejlesztési terv (nft) elsőéves értékelésében a Nemzeti Fejlesztési Hivatal. Idén április végéig több mint 20 ezer pályamű érkezett az EU strukturális alapjaiból finanszírozott operatív programok hároméves, összesen 675 milliárd forintos keretére. Más kérdés, hogy a nehézkes ügymenet miatt az irányító hatóságok eddig mindössze 9,7 milliárdot fizettek ki a pályázóknak. Ilyen alapon tartja magát a hír az EU-ügyekkel foglalkozó bennfentesek körében, hogy inog a szék Baráth Etele Európa-ügyi miniszter alatt.

"A kincstári optimizmus és a számháború helyett a politikusoknak inkább azt kellene vizsgálniuk, mennyire teljesültek az nft fő céljai, például nőtt-e a kis- és középvállalkozások száma, javult-e a foglalkoztatottság, vagy mérséklődött-e a környezet terhelése" - mutatott rá Pogátsa Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, hozzátéve, hogy e tekintetben a tagság egyelőre nem hozott érdemi változásokat. Pogátsa szerint a magyarországi cégek számára a csatlakozás legnagyobb előnye az lehetne, hogy piacaikat bővíteni tudják, ám arról, vajon ez megtörtént-e, nincs hozzáférhető érdemi statisztika. Az Ecostat gazdaságkutató intézet felmérése mindenesetre azt bizonyítja: a csatlakozás a hazai vállalkozások szűk körét, mintegy tizedét érinti csak kedvezően. "Rövid távon a cégek többsége az új versenyhelyzettel szembekerülve korábbi piaci pozíciói gyengülését éli meg" - véli Belyó Pál, az Ecostat igazgatója. Gyanítható, hogy az uniós támogatásokat csak a már amúgy is erős, versenyképes cégek tudják igénybe venni. "Annak érdemes pályáznia, akinek mindene megvan hozzá, sőt egy kicsit több is" - összegezte tapasztalatait Tarjáni István, a Fókusz-2 Kft. pályázatíró cég ügyvezető igazgatója.

A fanyalgó vállalkozói megítéléssel szemben Csaba László közgazdász, egyetemi tanár úgy látja, a csatlakozással széles rétegek könyvelhettek el jelentős jóléti nyereséget. Szerinte nem jó sikermutató az uniós pénzek felhasználása, inkább a belső fogyasztás növekedése és az életminőség javulása jelzi a belépés kézzelfogható előnyeit. A vámok eltörlése miatt, a verseny fokozódása következtében jelentősen mérséklődtek a kiskereskedelmi árak, elsősorban az élelmiszerekéi. Ami azonban jó a fogyasztónak, éppen ellentétesen csapódik le az agrárgazdaságban, amely a határnyitás nagy vesztese lett. Tavaly a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel 2,64 milliárd eurós értéke 6,1 százalékos, míg az 1,67 milliárd eurós import 28,9 százalékos növekedést jelentett. A nagy pofon az új EU-tagoktól érkezett: a behozatal növekményének a fele a Magyarországgal együtt csatlakozott országokból származott. Főleg az uniós támogatásokból kiszorult sertés- és baromfitenyésztők a csatlakozás nagy vesztesei, hiszen az élőállat-import több mint négyszeresére, a húskészítmény-behozatal pedig közel a duplájára nőtt.

Az élelmiszerdömping ellen azonban nem sokat tett a magyar agrárkormányzat, még akkor sem, amikor minden jogi alapja meglett volna hozzá. Jellemző történet, hogy a 2,8 százalékos zsírtartalmú - elsősorban szlovák és cseh - tej a csatlakozás óta folyamatosan megtalálható a magyar élelmiszerüzletek polcain, miközben "2,8-as" tejet egyedül Magyarországnak van joga előállítani és forgalmazni, mivel erre egyedül kapott átmeneti mentességet. Ez a sajátos ellentmondás tavaly novemberben került elő a parlamentben, majd miután az ügyben semmi érdemleges nem történt, idén januárban Kékkői Zoltán fideszes képviselő újra feltette a kérdést a földművelésügyi miniszternek, mit tett az "illegálisan" forgalmazott cseh tej kivonása érdekében. Még jellemzőbb a válasz, amelyben a miniszter egy "tejpiaci monitoringrendszert" emlegetett mint a vizsgálathoz rendelkezésre álló eszközt, holott ilyen nincsen a tárca hatáskörében.

Nem csupán a hatósági zavarokat hozta elő a csatlakozás. "A magyar mezőgazdaság versenyképessége az eredetileg feltételezettnél is rosszabb" - mutatott rá a piacvesztés egyik okára Halmai Péter. A Szent István Egyetem professzora szerint az agrárpolitikának a versenyképesség növelésére kellene hatnia, ezzel szemben a nemzeti vidékfejlesztési tervvel éppen az ellenkező irányt választotta, például azzal, hogy a kétszáz főnél többet foglalkoztató üzemeket kizárta a pályázati lehetőségből. Nem sok jót sejtet a közeljövőre, hogy tavaly az agrárberuházások értéke a negyedével csökkent a megelőző évihez képest. Az uniós támogatások igénylése és kifizetése az idén talán kevesebb zökkenővel megy majd, de a nemzeti költségvetésből nem remélhetnek fejlesztési forrásokat a gazdák. Ez a tény különösen a sertés- és baromfiszektor bajait tetézheti, illetve felgyorsíthatja az agrárgazdaságban egyébként is megfigyelhető polarizációt. A területalapú támogatásban részesülő gazdák ugyanakkor összességében a korábbi szubvenció több mint négyszeresét kapják, és biztonságot nyújt számukra az uniós intervenciós rendszer is - feltéve, hogy élni tudnak vele (HVG, 2005. április 9.).

A környezetvédelmi támogatások többségét az uniós normák eléréséhez kapja az ország. Más kérdés, hogy az ilyen beruházásokhoz nyújtott - többnyire a költségek felét fedező - vissza nem térítendő támogatások elköltése után sem a szemét-, sem a csatornadíjak nem maradnak a régiek, hiszen a szigetelés nélküli, sokszor egyszerűen egy mélyedésben kialakított szemétlerakók működtetésénél jóval drágább a talajvízfigyelő kutaké, a szigeteléssel, biogáz-elvezető rendszerrel kialakított depóniáké, a szelektív gyűjtőrendszereké. Hasonló a helyzet a szennyvíz kezelésével is, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Budapesten egyetlen év alatt 52 forinttal emelkedett a köbméterenkénti tarifa; az idén (áfával együtt) 214 forintos szennyvízdíjból pedig a tavalyi 32 forint után immár 60 forint az úgynevezett fejlesztési díjhányad. Ez utóbbit a csatornázási művek a főváros kasszájába fizeti be, amely ebből teljesítheti a 2009-ig megépítendő, 106 milliárd forintba kerülő központi, valamint a 2010-re ígért nagytétényi szennyvíztisztító-beruházás ráeső, 15 százalékos hányadát. A tőkeigényes szennyvíztisztító- és hulladékprogramok egyébként jóval a csatlakozás előtt kezdődtek, hiszen Magyarország e tekintetben hatalmas lemaradásban van. Az unió szennyvízdirektívája alól derogációt kellett kérnie, 2000 helyett csak 2010-re ígérve a 15 ezer főnél népesebb települések szennyvíztisztítóval való ellátását, s a kisebbekét is tíz évvel, 2005-ről 2015-re tolva ki.

Míg a csatornázási programok környezeti haszna vitathatatlan, kérdéses az ivóvíz megengedett arzéntartalmára vonatkozó uniós norma értelme. Az EU-tagok többségében ugyanis - a hazai szokásoktól eltérően - a tengeri hal alapvető élelmiszer. Mivel pedig a halakkal ott több arzén jut a lakosság szervezetébe, ezért az ehhez igazodó EU-szabályozás az ivóvízben csak literenként 10 mikrogrammot engedélyez belőle. Magyarországon a csatlakozás előtt ennek ötszöröse volt a határérték, de így is kisebb arzénterhelés érte a magyar fogyasztót, mint az uniós átlagpolgárt. Ennek ellenére Magyarország vállalta, hogy 2009-ig eléri az uniós normát, amihez - 1999-es áron - mintegy 50 milliárd forintra van szükség.

Ugyancsak inkább nemzetközi, semmint szoros értelemben vett hazai érdek a magyar szabványok szerint 10 tonnás tengelynyomás elviselésére méretezett főutak átépítése, burkolatuk megerősítése 11,5 tonnás teherbírásra. A 7400 kilométeren elvégzendő beruházás 2000. évi áron 300 milliárd forintot emészt fel. Jelenleg a 3-as és a 35-ös számú főúton a szlovák határ és Debrecen közötti szakasz megerősítése folyik, valamint a 2-esen, a 6-oson, a 42-esen, a 47-esen és az 56-oson az előkészítés; utóbbi munkálatok várhatóan 123 millió eurót igényelnek, amiből az EU 54 milliót térít meg. A magyar közlekedéspolitika édesgyermeke, a gyorsforgalmi utak építése azonban 2006-ig nem szerepel a brüsszeli prioritások között: a csatlakozás óta e célra - az M0-s egy rövid szakaszát kivéve - egyáltalán nem ígértek s ítéltek meg uniós támogatást. Viszont két vasútvonal fejlesztésében is részt vállal az EU: 83 millió eurós ISPA-támogatással folyik a Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba vonal felújítása, a Szolnok-Lökösháza szakasz rekonstrukciójának 100 millió eurós költségéből pedig 53,7 milliót áll a brüsszeli kassza. Ezek azonban eltörpülnek a grandiózus sztrádafejlesztések mellett, amelyekre a kormánynak az idén és jövőre a törvény szerint 674 milliárd forintot kell "a központi költségvetésből, az unió támogatási alapjából, illetve magántőkéből" előteremtenie. Az uniós csapok 2007-ig bezáródtak, a költségvetés erre az évre csupán 15 milliárd forintot irányzott elő, így lényegében csak a - hosszú távon az államinál jóval drágább - magánfinanszírozás maradt, jelezve a brüsszelitől eltérő közlekedési prioritások gazdasági hátrányait.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Zoë Kravitz lesz a Macskanő Robert Pattinson Batmanje mellett

Zoë Kravitz lesz a Macskanő Robert Pattinson Batmanje mellett

Az ellenzék újra akarja számoltatni a szavazólapokat Győrben

Az ellenzék újra akarja számoltatni a szavazólapokat Győrben

Stábja tagadja, hogy a horvát reality-sztár Borkaiékkal jachtozott

Stábja tagadja, hogy a horvát reality-sztár Borkaiékkal jachtozott

Karácsony: A java csak most kezdődik

Karácsony: A java csak most kezdődik

A Notre-Dame lángjai filmsorozatban köszönnek vissza

A Notre-Dame lángjai filmsorozatban köszönnek vissza

Tóth József XIII. kerületi győzelménél nem volt nagyobb az országban

Tóth József XIII. kerületi győzelménél nem volt nagyobb az országban