A magyar növényvédelmi szolgálat létszámcsökkentések és forráshiány miatt képtelen teljesíteni az Európai Unió által előírt ellenőrzési kötelezettségeit, ami a közelmúlt élelmiszerbotrányai után nem sok jót sejtet.

"Ha nincs targoncás, nem lehet kirakodni az árut a kamionból, akkor pedig ellenőrzés sincs" - állította fel az egyszerű képletet a HVG-nek Molnár Péter, a Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat nagylaki határkirendeltségének március végén elbocsátott technikusa. Az ő feladata volt, hogy mintát vegyen a határállomásra az EU-n kívüli országokból érkező kamionokban szállított árukból. Targoncás nélkül pedig - ahogyan azt még Németh Imrének, az azóta leváltott agrárminiszternek (HVG, 2005. április 30.) címzett levelében is leírta - a vizsgálati mintákhoz szükséges áru kipakolása lehetetlen, mivel a határon dolgozó felügyelők munkaköri leírásában ez nem szerepel, targoncavezetői vizsgájuk pedig nincs.

Holott például a Törökországból, Iránból és Irakból érkező pisztáciaszállítmányok több mint 80 százaléka nem felelt meg az előírásoknak - érvel Molnár -, ezeket a rakományokat az ellenőrzés után a határértéknél magasabb aflatoxintartalmuk következtében fordították vissza. Vagyis a miatt a májrákot okozó, gomba által termelt méreganyag miatt, amely a tavaly őszi fűszerpaprika-botrányban is főszerepet játszott (HVG, 2004. november 6.). Csakhogy a kisegítő személyzet nélkül maradt nagylaki és - a Molnáréhoz hasonló feladatot ellátó ember elküldése miatt - a röszkei határon március vége óta vizsgálat nélkül jöhetnek be a legalábbis nagy kockázatot rejtő szállítmányok. Ez az elbocsátott technikus szerint is azt jelenti, hogy a magyar növény-egészségügyi állomások nem látják el az EU által megkövetelt alapvető feladatukat, vagyis az előírásoknál magasabb szermaradványokat vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó áruféleségek kiszűrését az uniós piacról.

Ezt érzékelik a növényvédelmi hierarchia csúcsán is. Az idei 96 fős leépítés - ami egy tavalyi, 60 fős karcsúsítást követett - hatálybalépése előtti napon adta be felmondását Eke István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) növény- és talajvédelmi főosztályának vezetője, aki köztisztviselői jogállásáról is lemondott, és április közepén távozott a minisztériumból. Áprilistól már nem tudták tovább alkalmazni a határállomásokon létszám felett - az FVM vezetésének hallgatólagos beleegyezésével, de szabálytalanul - foglalkoztatott szerződéses munkatársakat, mint amilyen Molnár is volt. A volt főosztályvezetőnél leginkább az verte ki a biztosítékot, hogy bár többször jelezte az FVM vezetőinek a szolgálat tarthatatlan pénzügyi helyzetét és a létszámproblémákat, nem kapott választ. Eközben pedig uniós szakértők többször is felhívták a figyelmet, hogy szükség volna a magyar növény-egészségügyi szervezet létszámának bővítésére, amit 190 fő erejéig a közösségi előírások átvételének nemzeti programja is rögzít. A legutóbbi leépítésről pedig a szakterületért felelős vezetővel való egyeztetés nélkül döntött a tárca három felső vezetője. Igazán kínos pillanat lehetett, amikor az illetékes helyettes államtitkár Eke - egyébként egy FVM-en kívülről érkezett telefonhívás utáni - jelzésére kezdte el lázasan lapozni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőt, amelyben valóban ott szerepelt a miniszteri utasítás a létszámcsökkentésről.

"Amíg nem voltunk bent az EU-ban, és Németországba szállítottunk, reszkettünk a határellenőrzés miatt, ide pedig most gyakorlatilag kontroll nélkül jön be az unión kívülről a dömpingáru" - panaszolta a HVG-nek Gagyhy József, a ráckevei Kevefruct Rt. ügyvezetője a bolgár szilvát és a román, illetve szerb meggyet említve. Aggódnak a lazítás miatt a növényvédőszer-gyártók is. "Nagyon fontos, hogy hatékony, jól működő hálózat legyen, főleg a növényvédőszer-maradék ellenőrzésére" - mondta a HVG-nek Hargitai Ferenc, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület főtitkára. Hosszú távon akkor tartanak ki termékeik mellett a vevők, ha a fogyasztók számára is igazolódik, hogy az engedélyezett növényvédő szerekkel kezelt termékek nyugodtan fogyaszthatók - magyarázta.

Csakhogy a növényvédelmi szolgálatnak már az elegendő számú vizsgálathoz szükséges vegyszerek beszerzése is gondot okoz, folyamatosan tartozik a közszolgáltatóknak és egyéb beszállítóknak. "A saját bevételi előirányzatunkat évek óta nem tudjuk teljesíteni" - mondta a HVG-nek Halmágyi Tibor, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ) főigazgatója. Ráadásul tavaly május 1-je óta további bevételkiesés is kódolva van a rendszerben, mivel megszűntek az azóta az EU belső határaivá vált határállomásokon a növény-egészségügyi vizsgálatok. Míg 2003-ban az úgynevezett karanténvizsgálatokból származó bevételük még csaknem 3 milliárd forint volt, tavaly egymilliárd alatt maradt, idén pedig nemigen fogja elérni a 700 milliót. Ezt a büdzsé készítői csak részben kompenzálták. Az idén 4 milliárd forintnál többet kellene kitermelnie a szolgálatnak, ami a főigazgató szerint irreális.

Pluszpénzek átcsoportosításáról döntöttek az FVM-ben az elmúlt hetekben a növényvédelmi hatóság javára, ez azonban a belső fórumokon beharangozott 450 millió forint helyett csupán néhány tízmillió forintot jelentett. "Az 1990-es évek elején az akkori Európai Közösség a magyar növényvédelmi szolgálatot tekintette követendő példának, ma pedig nem tudunk annyi mintát vizsgálni, amennyire élelmiszer-biztonsági szempontból szükség lenne" - jelezte a pénzhiány gyakorlati következményeit Lánszki Imre, az NTKSZ főigazgató-helyettese. A technológiai fejlesztésekre egyáltalán nem jut pénz, ilyen célra a szolgálat pályázni sem tud, mivel a saját forrást - még ha az csupán 20 százalék lenne is - nem tudja hozzá előteremteni.

Évi 1 milliárd forintot meghaladó összeget jelenthetett volna a szolgálatnak, ha az Országgyűlésben elfogadják Kis Zoltán SZDSZ-es képviselőnek a növényvédelmi törvény módosításához benyújtott indítványát, amely 1-2 százalékos termékdíj befizetésére kötelezte volna az évente körülbelül 50 milliárd forint forgalmat elérő növényvédőszer-gyártókat. Ezt azonban már a kormány sem támogatta. "Ez a rendszer kultúrállamokban működik, itt erősebb volt a gyártólobbi" - kommentálta a döntést a HVG-nek Kis. A hétfőn esküt tett Gráf József, az új agrárminiszter ugyanakkor már több nyilatkozatában jelezte, hogy a növény-egészségügyi szolgálatról új koncepció készül, s nem folytatja a leépítést. Gráfot nyilván az is ösztönzi, hogy néhány nappal ezelőtt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjaként maga is szignálta azt a levelet, amelynek hatására megbukott az állat-egészségügyi laboratóriumok számát felére csökkenteni kívánó FVM-elképzelés.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egyelőre nyugalom van a török határ mentén Szíriában

Egyelőre nyugalom van a török határ mentén Szíriában

Csillagászati összeget, 150 milliárd forintot fizethetnek a South Park jogaiért

Csillagászati összeget, 150 milliárd forintot fizethetnek a South Park jogaiért

Eladósorba került egy igen ritka BMW M3 CSL

Eladósorba került egy igen ritka BMW M3 CSL

Két magyar városban egészségtelen, négyben kifogásolt a levegő minősége

Két magyar városban egészségtelen, négyben kifogásolt a levegő minősége

A győri rendőrök biztosan nem nyomoznak a Borkai-ügyben

A győri rendőrök biztosan nem nyomoznak a Borkai-ügyben

Idén nem tüntet az ellenzék október 23-án, inkább Karácsonnyal és a Quimbyvel ünnepel

Idén nem tüntet az ellenzék október 23-án, inkább Karácsonnyal és a Quimbyvel ünnepel