Tetszett a cikk?

Bár nagyon szerette volna elkerülni Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa, hogy a szeptember 5-én, hétfőn...

Bár nagyon szerette volna elkerülni Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa, hogy a szeptember 5-én, hétfőn Pekingben kezdődött, ez évi Kína-EU tárgyalás "pulóvercsúccsá" váljék, annak középpontjában mégis a júliusban visszaállított textilkvóták miatt kirobbant vita állt. Ez nem is csoda: mintegy 75 millió darab kínai pulóver, nadrág, póló, melltartó rekedt uniós kikötőkben és vámraktárakban, miután Brüsszel augusztus elején úgy döntött, nem engedi a piacra az idei behozatali kvótákon felül leszállított árut.

A válság megoldására több javaslat született. Mandelsonnak csupán abban sikerült megállapodnia uniós partnereivel, hogy a sorompót fel kell engedni a kikötőkben, raktárakban veszteglő textiláru előtt, ám ennek mikéntjében az EU-n belül sincs egyetértés. A franciák és a spanyolok azt szerették volna elérni, hogy az árut a jövő évi és a 2007-es kvóta terhére hozhassák be az importőrök, amit élesen elleneztek a milliónyi holmival "bent ragadt" dánok és svédek. A skandinávok lobbijával megerősített Kína pedig arra startolt rá, hogy a vesztegzár alatt lévő rakomány esetében az EU egyszeri alkalommal tekintsen el a kvótáktól, majd 2006. január 1-jétől állítsák vissza a kvótafegyelmet.

A héten nagy nehezen kiizzadt megállapodás szerint az EU és Kína fele-fele részben viszi el a balhét. A HVG brüsszeli tudósítója úgy értesült, hogy a kikötőkben feltorlódott áru felénél eltekintenek a kvótáktól, míg a másik felét a 2006-os keret terhére szabadítják fel. Könnyítésnek számít az is, hogy egyes termékkategóriákban - ilyen a pamutszövet, egyes konyhai textíliák - még nem merültek ki az idei kvóták, és ezek terhére más árukat is el lehet számolni. Az egyezséget még jóvá kell hagyniuk a tagországoknak; kérdés, hogy ebbe a franciák, spanyolok belemennek-e.

A melltartóháborúként is emlegetett vita ugyanis megosztotta Európát. Némiképp leegyszerűsítve "Észak" - azaz a termelésüket javarészt Ázsiába telepített dánok, svédek, norvégok, hollandok - áll hadban "Déllel", a jelentős textiliparral rendelkező franciákkal, spanyolokkal, olaszokkal, portugálokkal. A konfliktus 2001-re nyúlik vissza, amikor Kína csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), azzal a feltétellel, hogy a textiltermékek importjának korlátozása 2004. december 31-éig érvényben marad. A növekedés mértékét addig évi 7,5 százalékban maximalizálták. A kvóták ez év januári eltörlésével azonban hihetetlen mértékben meglódult a kínai export: 2005 első negyedévében az uniós behozatal a pulóverek esetében 534, a férfi vászonnadrágoknál pedig 413 százalékkal növekedett az előző évihez képest. A francia kormány már áprilisban azonnali intézkedéseket követelt, amihez hat ország, köztük Lengyelország is csatlakozott. Első lépésként az EB hatvannapos megfigyelési rendszert vezetett be tíz termékcsoportnál, azzal a figyelmeztetéssel megspékelve, hogy ha a kínai import valóban túlzott mértékű, visszaállítja a kvótarendszert. Erre volt is jogi lehetőség, miután a WTO-jegyzőkönyv védzáradéka úgy szól, hogy a tagországok 2008-ig megakadályozhatják a kínai import 7,5 százaléknál nagyobb bővülését (HVG, 2005. május 7.). Miután a brüsszeli vizsgálat igazolta az európai gyártók aggodalmát, júniusban bejelentették a kvóták visszaállítását, majd július 11-én aláírták Kínával az erről szóló megállapodást: e szerint tíz termékcsoportban - köztük a pulóvereknél, a vászonnadrágoknál, a pólóknál, a melltartóknál - 2007 végéig a behozatal értéke nem emelkedhet gyorsabban évi 8,5-12,5 százaléknál.

Ezzel aztán végképp elszabadultak az indulatok. A Kínában gyártató európai cégek, kereskedők rohamtempóban hozták előre vásárlásaikat, és óriási árumennyiséget rendeltek az ottani gyáraktól, abban reménykedve, van még néhány napjuk a piac leblokkolásáig. Csakhogy nem így lett, az EB rendelkezése már másnap, július 12-én hatályossá vált. Így szinte napokon belül telítődtek a kvóták: pulóverből például 68 millió darabra szólt az idei engedély, ezzel szemben augusztus 19-ére összesen 137 millió darab érkezett a kikötőkbe, a szállítmányok kvótán felüli hányada lapzártáig ott is ragadt. Ezt követően lendült támadásba "Észak". A londoni The Financial Times hasábjain 2005. augusztus 8-án közös levélben javasolta az illetékes holland, dán, svéd és finn miniszter, hogy Brüsszel vizsgálja felül a kínai kvótákat, és azok ne vonatkozzanak a júniusi bejelentés előtt szerződéssel lekötött és a kínai gyártóknak kifizetett árura. Egyes nagyvállalatok, mint például a svéd Hennes&Mauritz perrel fenyegetőztek, mondván, a vesztegzár miatt őket ért veszteségeket az EU-n hajtják be. A német Gelco divatház a német alkotmánybíróságnál kérvényezte az uniós megállapodás érvénytelenítését.

Becslések szerint az EU-ban a kiskereskedelmi veszteség mértéke elérheti a 800 millió eurót. Az északi államok miniszterei szerint "az import korlátozása gazdasági öngyilkossághoz vezet", amivel arra céloztak, hogy az elmúlt években Kínába települt nyugati cégek a kvótarendszer miatt valójában saját áruikhoz nem jutnak hozzá. Ami igaz is lehet, tekintettel arra, hogy 2004-ben a kínai textilexport több mint 35 százalékát már a külföldiek által alapított vegyes vállalatok hozták össze - mondta a HVG-nek Mészáros Klára, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa. A nyugati befektetők a modern gépsorokat, a know-how-t is áttelepítették, aminek eredményeképpen az olcsó kínai munkaerővel már képesek minőségi gyártásra is. A kutató szerint Kína világpiaci részesedése a textiltermékeknél 2004-ben 22 százalékos volt, ami a prognózisok szerint 2010-re elérheti az 50 százalékot, miközben világszerte a textilipari munkahelyeknek akár a fele is megszűnhet.

Az EU máris lemaradásban van a kétoldalú kereskedelemben: Mandelson nyilatkozata szerint 2005 első félévében az unióba irányuló kínai export 39 százalékkal nőtt, miközben az uniós kivitel Kínába csupán 2 százalékkal. A The Financial Timesban nyilatkozó miniszterek ezzel együtt úgy vélik: "Nem hisszük, hogy az importkvóták újbóli bevezetése bizonyos textil- és ruhaipari termékekre megmentheti Európa textiliparának maradványait."

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gazdaság

Ki bírja cérnával?

Alig veszített, és semmit sem nyer a hazai textilipar a kínai dömpinget lassítani szándékozó uniós kvótaféken. A patinás cégek többsége már megszűnt, a többiek pedig túl drágán termelnek ahhoz, hogy magukhoz csábíthassák a Kínából netán visszaszivárgó európai multikat.

Azt sem tudni, ki használja majd a 15 milliárdos sportcsarnokot Nagykanizsán

Azt sem tudni, ki használja majd a 15 milliárdos sportcsarnokot Nagykanizsán

Karanténba került az Airbus 500 dolgozója

Karanténba került az Airbus 500 dolgozója

MNB: Nem érhet senkit hátrány, ha a moratóriumot választja

MNB: Nem érhet senkit hátrány, ha a moratóriumot választja