Tetszett a cikk?

Hiába lobogtatják az ítéletet a szolnoki kórházat perlő orvosok, hogy az ügyelet munkaidőnek számít, javadalmazásuk növelését egyelőre nem tudták kiharcolni.

Néhány napig tartó fegyverropogást követően tűzszünetet kötöttek egymással a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet vezetői, valamint a baleseti sebészet orvosai. Utóbbiak a megyei bíróság immár jogerős ítéletét lobogtatták, amely kimondta, hogy 2004. május 1-je után minden ügyeleti óra teljes egészében munkaidőnek minősül. Csakhogy egyelőre hiába érvelnek ezzel; a bíróság a tekintetben ugyanis nem kívánt állást foglalni, mi lenne a megfelelő fizetség az ügyeletben végzett munkáért, így ennek mértékéről csak újabb per dönthet. A győztes felperesek a korábbival megegyező munkáért több pénzt szeretnének kapni, míg a kórház legfeljebb úgy tudna eleget tenni az Európai Bíróság 2003-as döntésére alapozott hazai verdiktnek, ha dolgozóit ügyelet helyett műszakban foglalkoztatná. Ez rövidebb munkaidőt, ugyanakkor a jelenleginél kevesebb járandóságot jelentene, miközben csökkenne az intézményben ellátott betegek száma is.

"Csapdahelyzet ez a javából, amelyből szerintem nem egyetlen kórház vezetésének kell megtalálnia a kiutat" - mondta a HVG-nek Baksai István, az intézmény főigazgatója, aki az országban elsőként vehetett át jogerős bírósági döntést az ügyeleti munkavégzés elbírálásáról. Arról szó sincs, hogy a kórház vétett volna a hazai szabályok ellen, hiszen a kötelező, heti negyven óra feletti munkavégzést a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a 233/2000. számú kormányrendelet és a kollektív szerződés alapján átalánydíjjal számolja el. Az átalánydíj kiszámításának módját kellene tehát valahogyan az uniós szabályokhoz igazítani, de hogy mihez, az sem világos. "Németországban már született olyan bírósági ítélet, amely megállapította, hogy az ügyelet munkaidőnek számít, ám ebből kiindulva azt nem kötötték ki, hogy a többletteljesítményt milyen tarifával számolják el. A bírósági indoklás szerint a fizetség eltérő lehet a munkaidőre vonatkozó díjazástól" - járult hozzá a nehezen áttekinthető helyzet "tisztázásához" további zavaró momentummal Kőszegfalvi Edit munkajogász.

Bár az Európai Bizottság tavaly decemberben közzétette a munkaidő-direktíva felülvizsgálatáról szóló közleményét, új irányelvek eddig nem születtek. E tekintetben aligha lesz változás, amíg az önként vállalt túlmunka korlátozását ellenző Nagy-Britannia tölti be az EU soros elnöki tisztét. Minthogy azonban a következő fél évben Ausztria lesz az elnök, az Egészségügyi Minisztérium képviselői Bécsbe szerveztek "tanulmányi kirándulást", hogy megtudják, a szomszéd miként oldja meg az egészségügyben a folyamatos munkát. Legalábbis ez derül ki abból a cselekvési tervből, amelyben a szakmai egyeztetésre összejött szervezetek megállapodtak. Egy asztalhoz ültek ugyanis az Egészségügyi és a Munkaügyi Minisztérium, az orvosi kamara, a kórházszövetség, a szakdolgozói kamara, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, az Egyetemi Klinikák Szövetsége képviselői, valamint Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is. November közepén valamennyi szervezet a saját ügyeletimunkaidő-számítási, illetve -átalakítási javaslatával tér majd vissza a tárgyalóasztalhoz. Abban egyébként már eddig is egyetértettek, hogy az egészségügyben továbbra is szükség lesz az önként vállalt túlmunkára.

A pernyertes orvosok végső soron Szolnokon sem a munkát sokallották, hanem az érte járó fizetséget találták kevésnek. Mivel a kórház sebtében aligha tudott volna változtatni javadalmazásukon - minden hónap 20-án készen kell állnia a következő harminc napra szóló ügyeleti rendnek -, a bírósági ítélettel érvelő traumatológusokkal azt közölte a főigazgató, hogy akkor megszűnik az ügyeleti rend, s műszakban kell ledolgozniuk a heti negyven óra rendes és a további nyolc óra kötelezően elrendelhető munkát, így megszűnne a bérpótlék is. A rögtönzött megoldást a sebészek nemes egyszerűséggel bosszúnak minősítették, hozzátéve, hogy ilyen beosztás mellett elmarad az előre tervezhető műtétek zöme. A senkinek sem jó megoldást kompromisszumos fegyverszünet követte. E szerint szilveszterig marad az eddigi rend, a doktorok a heti 48-60 óra közötti túlmunkáért - amelynek csak egy részét számolják el - továbbra is 50 százalékos bérkiegészítést kapnak, az a fölött teljesített ügyeletért pedig 60 százalékos kiegészítés jár. Ez utóbbi azonban csak elméleti lehetőség - mondta a kórház főigazgatója -, mivel arra vigyáznak, hogy a törvény szerint járó pihenőidejüket megkapják az orvosok.

A Tisza-parti város kórházában a többi dolgozó egyelőre kivár, mondván, előbb-utóbb elválik, mire jutnak a traumatológus kollégák. Így az sem lehetetlen, hogy miközben a műtőkben kénytelenek lesznek műszakba szervezni a munkát, addig a többi osztályon minden marad a régiben. De még az is meglehet - bár erre a társadalombiztosítási finanszírozás aligha nyújt fedezetet -, hogy a pereskedők végül kiharcolják maguknak a korábbinál magasabb ügyeleti díjat, míg a békésen várakozók kénytelenek lesznek beérni az eddigi javadalmazással.

GÁTI JÚLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A világ tőzsdéi is áldozatául estek a koronavírusnak

A világ tőzsdéi is áldozatául estek a koronavírusnak

Elhagyhatták a karantént, jól vannak a Vuhanból hazatért németek

Elhagyhatták a karantént, jól vannak a Vuhanból hazatért németek

Az emberiség hamarosan kiirthatja a cebu szigeti disznót, de program indult a megmentésére

Az emberiség hamarosan kiirthatja a cebu szigeti disznót, de program indult a megmentésére