Tetszett a cikk?

Magyarország megfelelő stadionok nélkül is az UEFA hármas döntőjébe került, így versenyben maradt a 2012-es Európa-bajnokság megrendezéséért. Holott az előző két próbálkozás során éppen a létesítményhiány miatt bukott el.

,,Olyan ez, mint mikor Claudia Schiffer mellé betolnak két banyát" - így látja a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság (Eb) magyar rendezési esélyeit Kósa Lajos, az egyik kiválasztott vidéki helyszín, Debrecen fideszes polgármestere. Az UEFA ugyanis a múlt héten eldöntötte, hogy az öt jelentkezőből Olaszország mellett a magyar-horvát páros és az ukrán-lengyel duó adhat be végleges pályázatot jövő május végéig a futballshow megrendezésére. Kósa szerint ez nyílt döntés Olaszország mellett, az ajánlkozók közül ugyanis csupán a futballnagyhatalomnak számító azzurik képesek megfelelő létesítményeket felmutatni, a többiek csak ígérhetik, hogy 2010-re elkészítik azokat. Öt év alatt persze akár a földből is kinőhet az a négy stadion, amennyit Magyarországnak produkálnia kell, és a horvát helyszínekhez vezető autópályák építése is befejeződhet. Bár az eddigi tempó nem volt éppen biztató: Magyarország kétszer is pályázott Eb-rendezésre, és az akkori sportminiszter, Deutsch Tamás öt éve már négy darab, az UEFA előírásainak megfelelő stadiont ígért. Csakhogy a 21 milliárd forintos stadionrekonstrukciós program ellenére sem sikerült "szabványpályát" felmutatni.

Mivel nyerte meg mégis Magyarország az UEFA bírálóbizottságát? "Alapvető terveket kellett eljuttatni" - fogalmazott a HVG-nek Szalay Péter, az Eb-pályázat projektigazgatója. A 700 oldalas magyar pályázat "garanciák gyűjteménye", annak vállalása, hogy elkészülnek az UEFA követelményeinek megfelelő stadionok és edzőközpontok, valamint annak taglalása, milyen vám- és adójellegű előjogokhoz jutnak a résztvevők és az UEFA által a szervezésre létrehozandó társaság. A tervezetben megnevezték a helyszíneket: Budapesten a Puskás Ferenc Stadion, vidéken Debrecen, Győr és Székesfehérvár (az Üllői úti pálya menet közben kihullott, a Fradi megmentésére ugyanis most épp befektetőt keresnek, amelyiknek azonban csak 15 ezres stadiont kell építenie). Mellékelték továbbá a közvélemény-kutatás eredményét a lakossági támogatottságról, és részletes anyagot gyúrtak a jelenlegi állapotokról, szállodakapacitásról, az 50-100 kilométeren belül lévő repülőterekről, illetve a települések közlekedési viszonyairól. Az UEFA nem makettbemutatót vagy látványterveket, hanem légi felvételeket kért, amelyekből kitetszik a pályák adottsága, megközelíthetősége.

Az előírások szerinti legkisebb stadionnak 30 ezer fizetőnézőt kell befogadnia, ezenfelül 5 ezer újságíró, VIP-vendég, szponzor elhelyezését kell megoldani, a döntő helyszínéül kiszemelt létesítményben, a Puskás-stadionban pedig 55 ezer szurkolónak kell elférnie. Ehhez képest most úgy áll a helyzet, hogy Győrben van egy félig visszabontott pálya, Székesfehérváron kifestették az öltözőt, Debrecenben a kijelölt területet lehet mutogatni, a Puskás-stadionról pedig még azt sem döntötték el, felújítják-e, vagy pedig újat emelnek helyette - fogalmazott az egyik, neve elhallgatását kérő pályázat-előkészítő. Az utóbbi ügye egyelőre csak egy ötletpályázatig jutott, amely lényegében azt puhatolta, mit kezdene valamely befektető a nemzeti olimpiai központtal. Ebből kiderült, hogy a Puskás-stadionra nem tolonganak a befektetők, azt valószínűleg állami beruházásban kell megépíteni. A 40 ezres stadion Ábrahám Attila, a Nemzeti Sporthivatal elnöke szerint statikailag rendben van - felső karéját csak azért szokták lezárni, nehogy bedobálhassák a leváló betondarabokat a szurkolók -, így a lelátó elvileg megemelhető, bővíthető.

Debrecenben a közgyűlés megszavazta, hogy a jelenlegi, 8 ezres helyett másutt felépítenek egy 20 ezer fős stadiont, mintegy 16 milliárd forintból. Ha lesz Eb, akkor más a forgatókönyv - és a tervezett kapacitás is 35 ezres. Hasonlóképp történhet Győrben is, ahol a Quaestor Rt. a visszabontás után, magánberuházásban épít 20 ezres stadiont. Székesfehérváron tartanak a legelőrébb, a felújított Sóstói stadiont augusztusban átadták. Ennek 19 ezres befogadóképessége nem bővült; a főlelátót építették át úgy, hogy a kiszolgáló létesítményekkel együtt alkalmas legyen az Eb megrendezésére. A rekonstrukció 1,666 milliárd forintba került, aminek nagyobb részét az állam, 633 millió forintot pedig a tulajdonos önkormányzat állt. Ezenfelül 210 millió forintért most kezdik a VIP-szint és a médiaközpont kialakítását, valamint az előírt 1400 luxos pályavilágítás szerelését. Ha jövő decemberben az UEFA nem Magyarországra voksol, akkor ezzel befejeződik a felújítás, ha viszont netán a magyar-horvát pályázat győzne, életbe lép a B terv: a stadiont 40 ezresre növelik, három állandó és egy mobil lelátó odaillesztésével. A beruházás értékét Bozai István, a "Sóstói Stadion" Üzemeltető Kft. ügyvezető igazgatója mintegy 10 milliárd forintra becsülte a HVG-nek.

Az Eb-rendezés költségeiről Ábrahám konkrét számokat egyelőre nem tudott mondani, az csak az UEFA lapzártánk után megérkező pályázati dokumentációja alapján áll össze. A szűken vett sportinfrastruktúra-fejlesztést a durva ökölszabály szerint - ami egy férőhelyre 800 ezer- 1 millió forintot számít - állami forrásból 60-70 milliárd forintra taksálta. A Puskás-stadionnak pedig "bele kell férnie" 45-50 milliárd forintba - mondta. Szalay a várható költségeket a járulékos infrastruktúrával együtt 160 milliárd forintra becsülte. Most a kormány oldalán pattog a labda, a forrásoldal összeállításakor derül ki ugyanis, miben áll az állami garancia. A júniusi kormányhatározat e tekintetben meglehetősen általánosan fogalmaz: "felhatalmazza a belügyminisztert, hogy az UEFA előírásaiban foglalt, a pályázat érvényes beadásához szükséges nyilatkozatokat a kormány nevében, annak jóváhagyásával aláírja".

További tárgyalásokon dől el, hogy a vidéki stadionok esetében a számla mekkora részét hajlandó állni az állam. "Előbb arról kell egyeztetni, miként oszlanak meg a bevételek a stadiontulajdonosok és az állam között" - mondta Bozai, s ehhez igazítják a költségviselés arányait. A jegy-, valamint a reklámfelület-értékesítésből származó bevétel az UEFA-é, amely a létesítmények használatáért bérleti díjat fizet; ennek felosztásáról kell megalkudni.

A végleges pályázatot - vagyis az engedélyezési tervekkel aládúcolt, finanszírozási forrásokat megjelölő anyagot -2006. május végéig kell leadni. A legnagyobb bökkenőnek futballberkekben azt tartják, hogy egy tízmilliárd forintos nagyságrendű beruházás esetén durván egy évig tart a tervezés, pályáztatás, hatósági engedélyeztetés, a környezetihatás-tanulmány elkészítése. Ha pedig a pályaépítők külön eljárásban netán mégiscsak engedélyekhez jutnak, akkor már csak azt kell kitalálni, miképpen hasznosíthatók a 35-40 ezresre duzzasztott stadionok. "Vidéki városok a pillanatnyi igények alapján nem építenének ilyen monstrumot" - ismerte el Szalay. A majdani 30 ezres stadion nyereségessé tételét Székesfehérváron például gyógy- és sportrehabilitációs központ létrehozásával, szállodaépítéssel kísérelnék meg, vagyis afféle szabadidőközpontként hasznosítanák.

VITÉZ F. IBOLYA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
"Odalépett hozzám Orbán, és azt mondta, nem jól szavaztál"

"Odalépett hozzám Orbán, és azt mondta, nem jól szavaztál"

A vizsgáztató és a buszsofőr is a bíróság elé állhat a tótkomlósi tömegszerecsétlenség miatt

A vizsgáztató és a buszsofőr is a bíróság elé állhat a tótkomlósi tömegszerecsétlenség miatt

Kövér: Vége lehet az EU-nak

Kövér: Vége lehet az EU-nak