Jövőre mindenképpen csökken az emelt szintű idősotthonok állami támogatása, de hogy mennyivel, az a költségvetéshez benyújtott módosító indítványok sorsán is múlik.

Egy frissen festett, felújított épület áll üresen Szerencs belvárosában. Beruházói már csak a használatbavételi engedélyre vártak, azt követően rögvest benépesülhetett volna az idősotthonnak átalakított egykori Matáv-székház - ám sorsa ekkor hirtelen bizonytalanná vált. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint ugyanis megváltoznak az időskorúak támogatására szánt állami normatívák: januártól a gondozási-ápolási feladat nehézségétől és az idősektől beszedett térítési díjaktól tennék függővé, mekkora támogatást ad az állam az ellátottak után. Így más összeget kapnának az intézmények a súlyosabb és mást az átlagos állapotú idősek után, illetve az ideinél jóval kevesebb pénzre számíthatnának azok az úgynevezett emelt szintű otthonok - amilyen például a szerencsi is -, amelyeket döntően magánvállalkozások hoznak létre az átlagosnál kétségkívül tehetősebb nyugdíjasok számára (lásd táblázatunkat).

A tervezett változtatással összeomlottak a 3,1 millió forintos jegyzett tőkéjű Pollix Mezőgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Kft. előzetes számításai. A cég ugyanis azzal kalkulált, hogy mintegy 150 millió forintos szerencsi befektetése három év alatt megtérül a majdani lakók befizetéseiből, valamint az ellátottak után járó, a 2005-ös költségvetés szerint egy főre még csaknem 770 ezer forintos állami normatívából. Csakhogy hiába tűnt jó üzletnek a Pollix Kft. számára az olcsón meghirdetett, 1 hektáros ingatlan megvétele és idősotthonná alakítása, Pazonyi Barnabás ügyvezető igazgató most már inkább eladná az épületet, amiről máris ígéretes tárgyalásokat folytat. "Napóleon és Mária Terézia törvényeivel szemben nálunk még meg sem szárad a tinta egy jogszabályon, máris változtatnak rajta" - kommentálta a támogatási rendszer tervezett átalakítását.

Hasonló okból vonultak a múlt hét elején a parlament elé a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesületének (SZESZE) tüntetői is. Elfogadhatatlannak tartják a normatíva csökkentését, azt pedig egyenesen alkotmánysértőnek, hogy az új szabályozás azokat is sújtsa, akik a törvény hatálybalépésekor már valamelyik bentlakásos otthon lakói, és utólag megvonnák az ellátásuk mintegy felét adó állami támogatás több mint 40 százalékát - márpedig a jövő évi költségvetés tervezetében ez szerepel.

Más logikát követ az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. A szaktárcánál azzal érvelnek a normatíva 447 ezer forintra csökkentése mellett: nem igazságos, hogy éppen az kapjon havonta több mint 60 ezer forintos állami támogatást, aki eleve jobb anyagi körülmények között - és emelt szintű idősotthonban - él, mint sorstársai, akik saját otthonukban, sokszor jóval szerényebb körülmények között élnek, és szinte kizárólag a saját nyugdíjukra számíthatnak.

HVG
A differenciálás szükségességét a SZESZE elnökhelyettese, Pósfai Gábor nem is vitatja. Csakhogy a mostani szabályozási tervben a csíráját sem találja annak a javaslatnak, amelyet egyéves munkával idén tavaszig a tárcával közösen kidolgoztak a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoportban. A szakma képviselői azt tervezték, hogy az egészségügyben bevett rendszer alapján úgynevezett homogén gondozási csoportokat hoznak létre. "A féloldali bénasággal járó agyvérzés utáni állapotot egy emelt szintű otthonban sem könnyebb kezelni, mint másutt" - hoz példát Pósfai, hozzátéve, hogy szerinte a szociális rászorultsággal és az intézmények fizikai adottságával együtt az ápolási szükségleteket is mindenütt figyelembe kellene venni. Szerinte félrevezető a szociális tárca azon érve is, miszerint 2006-ban az általános forgalmi adó 5 százalékos csökkentése eleve mérsékli az intézmények terheit; ez csak részben igaz, mivel a kiadások 60 százalékát nem a beszerzések viszik el, hanem a bérköltségek. Márpedig a szakszemélyzet létszámát jogszabály írja elő, és azt a nonprofit, illetve magántulajdonú idősotthonokban is be kell tartani.

Érdekkülönbség érződik az intézményfenntartók között is. A normatíva csökkentését elutasítják az önkormányzati és az egyházi otthonok vezetői is, azt azonban nem bánnák, ha kikerülnének a rendszerből azok a vállalkozások, amelyek az idősügyi ellátásban profittermelési lehetőséget látnak. Magyarországon jelenleg 700 idősotthon működik, 61 százalékuk önkormányzati, 22 százalékukat nonprofit szervezet vagy vállalkozás működteti, 17 százalékuk pedig egyházi intézmények kezében van. Tóth Árpádné, a Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesületének elnöke (egyben a csákvári Római Katolikus Szeretetotthon igazgatója és a Fejér Megyei Közgyűlés tagja) úgy véli, Magyarországon - szemben a nyugat-európai szisztémával - összekeveredtek a magánfinanszírozású nyugdíjasházak a szociálisan rászorultak idősotthonaival, és emiatt az elmúlt években sok pénz folyt ki ellenőrizetlenül a rendszerből. Szerinte sokan nagyon gyorsan meg akartak gazdagodni az időskorúak gyámolításán, és amikor ráébredtek, hogy ez nem megy, elszaladtak a megyei önkormányzathoz, hogy az, törvényi kötelezettségénél fogva, vegye át az idősotthonban lakók ellátását.

Egyes önkormányzatok pedig az egyházaknak engedik át ezt a feladatot. Az egyházi intézmények kiegészítő normatívát is kapnak az államtól, mégpedig annak alapján, hogy az önkormányzatok saját forrásaikból átlagosan mennyi pénzt fordítanak egy-egy idős gondozottra. Ebből adódóan a váltás az állami költségvetésnek többletkiadást jelent, amit kormányzati körökben most azzal próbálnak megakadályozni, hogy a szociális törvény parlament előtt lévő módosítása kimondja: a feladatátadás után - és ellenére - két évig még az adott önkormányzatnak kell állnia az egyháznak járó kiegészítő támogatást.

A normatívacsökkenés miatti össztűz mindenesetre olyan erővel zúdult a kormányra és a koalíciós pártokra, hogy szinte azonnal meghátráltak. Egy módosító javaslattal 30 milliárd forinttal növelnék az önkormányzatok 2006-os költségvetését, mégpedig - szabad forrás híján - elsősorban a jövő évi általános tartalék terhére. Ez a módosító csomag - amelyről a parlament költségvetési bizottsága lapzártánk után tárgyal - 6,3 milliárd forinttal megemeli a szociális normatívákra, azokon belül az idősotthonok lakóira fordítható keretet. Az Országgyűlés önkormányzati bizottságának szocialista alelnöke, Jauernik István a HVG-nek ugyanakkor azt is elmondta, hogy 2006 minden bizonnyal átmeneti év lesz az idősotthonok finanszírozásában. Szerinte ugyanis ma igen gyakran megtörténik, hogy a pangó ingatlanpiacon egy lakópark beruházói egyszer csak úgy döntenek, valamelyik épületet átminősítik idősotthonná. Erre a "trükközésre" Jauernik szerint a szabályozásnak is reagálnia kell, mégpedig úgy, hogy ha egy újonnan létrehozott idősotthon megfelel a törvényi előírásoknak, megkapja ugyan a működési engedélyt, de az állami normatívára csak akkor válik jogosulttá, ha az új intézményt befogadják a finanszírozási rendszerbe. A már működő otthonok természetesen támogatják ezt a piackorlátozásnak is felfogható intézkedést, amely a szaktárca tervei szerint 2007-től lépne életbe.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Alkonyzóna

Németországban a szürke párducoknak már pártjuk is van. No nem az állatoknak, hanem a nyugdíjasoknak.

Részegekkel és firkálókkal kell küzdeniük a szavazatszámlálóknak

Részegekkel és firkálókkal kell küzdeniük a szavazatszámlálóknak

Tízezer adag amfetamint találtak a rendőrök

Tízezer adag amfetamint találtak a rendőrök

A fővárosi kerületi részeredmények egyben - vannak meglepetések

A fővárosi kerületi részeredmények egyben - vannak meglepetések

Jól indul: sokan szavaztak reggel 7-ig

Jól indul: sokan szavaztak reggel 7-ig

Gyurcsány: Ez a Fidesz Waterloojának kezdete

Gyurcsány: Ez a Fidesz Waterloojának kezdete

Ha az érzelmi egyensúly helyreáll, megszűnnek a tünetek is

Ha az érzelmi egyensúly helyreáll, megszűnnek a tünetek is