Tetszett a cikk?

Úgy látszik, nem aratott osztatlan sikert, hogy az egészségügyi tárca visszaállamosítaná a légi mentés infrastruktúráját. Az egészségügyi privatizációt ellenző jobboldal - legalábbis közvetve - az állami tulajdonú mentőhelikoptereket üzemeltető magáncég mögé sorakozott fel.

,,Megengedhetetlen, hogy a Gyurcsány-kormány intézkedéseivel és érzéketlenségével emberek millióinak életét veszélyeztesse!" - kiáltott fel a légi mentés bajait látva Frajna Imre, a Fidesz egészségpolitikusa. Egy héttel később Gógl Árpád exminiszter emlékeztetett rá, hogy a polgári kormány négy év alatt hat mentőhelikopter-bázist épített ki és üzemeltetett, míg a magán légi járművel is rendelkező luxusbaloldal mindezt szétveri. Nem nehéz észrevenni, hogy a szakmai köntös alól kilóg a politikai lóláb, hiszen az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) tavaly teljesített 665 ezer sürgősségi kivonulásából mindössze ezer volt a helikopteres, így ha egyetlen gép sem szállna a betegek, a sérültek segítségére, akkor sem jönne össze a Frajna által vizionált nagyságrend. A volt minisztert is cserbenhagyta a memóriája, mert regnálása alatt csak két új légi bázist tettek hozzá a már meglévő négyhez, így lett belőle hat. A gazdasági miniszter magánhelikoptere pedig akkor sem lenne alkalmas a mentésre, ha az OMSZ-nek ajándékozná, mivel a személyzet mellé már nem férne el egy hordágy - tudta meg a HVG.

Való igaz, a légi mentés évek óta gondokkal küzd. Az OMSZ a meglévő hat bázis közül csak ötöt tud üzemeltetni, amelyekre ezekben a hetekben mindössze négy működőképes helikopter jut. A szűkös kapacitás fő oka, hogy az OMSZ-flotta három legfiatalabb - 11, 13, illetve 14 éves -, Ecureuil gyártmányú francia gépe közül kettő kötelező nagyjavításon van. 2000-ben, Gógl Árpád minisztersége idején az akkori kormány a honvédségtől leselejtezett - némi eufemizmussal: kivont - hat Mi-2-es helikopterrel erősítette a légi mentést, ám a járművek egyike sem volt fiatalabb negyedszázadosnál. Ebből két gép - 2003-ben Szegeden, illetve az idén Pécsett - a földhöz csapódott. Igaz, további négy Mi-2-est is kapott az OMSZ, ám ezek a tartalékalkatrész-ellátást voltak hivatottak szolgálni.

A légi bázisok és járművek üzemeltetéséről, karbantartásáról 1994 óta kizárólag a Base Kft. gondoskodik, amelynek egyik tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Ármai Zoltán a HVG kérdésére elmondta, tőle származott a Mi-2-esek beszerzésének ötlete. Az egészségügyi vezetésnek tanácsot adó céget a mentőszolgálat is preferálta - hiszen az OMSZ közbeszerzési eljárás nélkül választotta ki a Base-t a Mi-2-es üzemeltetésére. Legalábbis ez derült ki abból a 2000. decemberi határozatból, amelyet a Közbeszerzési Döntőbizottság hozott, 8 millió forintos pénzbüntetést szabva ki a helytelenül eljáró OMSZ-re. Bár a mentőszolgálat e döntés jogosságát máig tartó perben vitatja, újabb szolgáltató vagy üzemeltető mostanáig nem bukkant fel a színen. Amikor pedig Csehák Judit egészségügyi miniszter 2003-ban menesztette az OMSZ addigi főigazgatóját, Göbl Gábort, a Heti Válasz arról tájékoztatta olvasóit, hogy a leváltás hátterében minden bizonnyal az állhatott, hogy a mentőszolgálat "szerződéses jogviszonyban áll a Base Kft.-vel, amelynek társtulajdonosa Lévai Gizella, Orbán Viktor volt miniszterelnök feleségének unokatestvére".

"Időközben ellehetetlenült a For Life, az Aerocaritas és a Légimentő Alapítvány is, most meg minket akarnak kiszorítani a piacról. Úgy látszik, mások is kedvet kaptak a helikopterüzemeltetéshez" - összegezte félelmeit Ármai. Bár a történelmi hűség kedvéért hozzá kell tenni, hogy a magán-légimentők 2001 végéig lehetetlenültek el, az OMSZ jelenlegi főigazgatója, Takács Zoltán pedig csak 2004 februárjában került a mentőszolgálat élére. A Base-nél joggal tartanak a tevékenység visszaállamosításától, hiszen ezt a szándékot lehet kiolvasni egy ez év júliusi kormányhatározatból. Ennek értelmében az OMSZ zöld utat kapott, hogy egyszemélyes saját tulajdonú közhasznú társaságot hozzon létre az állami mentőhelikopterek üzemeltetésére (a mentőszemélyzetet eddig is az OMSZ adta). "Magánvállalati üzemeltetéssel lehet ésszerűen kihasználni az erőforrásokat, motiválni a dolgozókat. A közalkalmazott nem akarja megoldani a problémákat, felfelé mutogat, onnan várja a megoldást" - domborította ki a vállalkozás előnyeit Ármai.

A létalapját veszíthetné el a kft, ha az OMSZ képes lenne házon belül gondoskodni az állami tulajdonú helikopterei reptetéséről. A Base Kft. ugyanis 2000-ben közel 270 millió forintos bevételt könyvelhetett el az OMSZ-nek nyújtott szolgáltatásokért, tavaly pedig már több mint 500 millió forintot. E ténynek némileg ellentmondani látszik az az MTI-nek adott Gógl-közlemény, amely szerint "a meglévő gépek is alig repülnek, a repülési órák száma a tíz évvel ezelőtti szintre süllyed vissza". Ármai szerint az OMSZ még az inflációt sem engedte érvényesíteni a szerződésükben. Így gyanítható, hogy éppen a kimustrált Mi-2-esek karbantartási igénye emelte meg a számlát.

A Base Kft.-t az is érzékenyen érintette, hogy a két Ecureuil nagyjavítására kiírt - végül 500 millió forintra rúgó értékű - közbeszerzést nem ők és alvállalkozójuk, az Eurocopter európai konzorcium, hanem a Dunai Repülőgépgyár Rt. és a CGTM francia cég nyerte el. Az üzemeltető és a mentők közötti elmérgesedett helyzetet mutatja, hogy vitatott számlák ügyében polgári perre készülnek egymás ellen: a Base több tízmilliós kifizetetlen tartozást emleget, az OMSZ néhány százezer forintos elfogadhatatlan tartalmú elszámolásra hivatkozik.

Bár a miniszterelnök százlépéses programjában vázolt egészségügyi teendők között kiemelt fontosságot kapott az OMSZ fejlesztése, az ez évre megígért helikopterbeszerzésből feltehetően semmi sem lesz. Az új légi járművekre szeptember közepén kiírt közbeszerzési pályázat dokumentációját kilencen vették meg, közülük ketten - a Base Kft. és a Dunai Repülőgépgyár Rt. - adták be ajánlatukat. Mivel a kiírásnak egyik jelentkező sem tett maradéktalanul eleget, ez a menet eredménytelenül zárult - tudta meg a HVG Takács Zoltántól, az OMSZ főigazgatójától.

Az idén egy, jövőre négy új gépet kellett volna üzembe helyezni, amit az állam ezúttal nem készpénzért vásárolna, hanem a nyertes gépeit és üzemben tartó szolgáltatásait - a repült órákat alapul véve - venné igénybe. Az üzlet lehetséges nagyságát érzékelteti, hogy ma egy repült óra költsége, típustól függően, 340-400 ezer forint körül van. Addig is, amíg akad az egészségügyi kormányzat elvárásainak megfelelő vállalkozó, van elég teendő a földön is, hiszen mindössze 19 magyarországi kórház területén vagy közvetlen közelében van helikopter fogadására alkalmas leszállóhely (lásd térképünket). Heliport építéséhez e hónap végéig lehet összesen 100 millió forint összegű minisztériumi támogatásra pályázni, hogy további 15-20 kórházba lehessen késlekedés nélkül eljuttatni a sürgős beavatkozást igénylő betegeket.

GÁTI JÚLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A NASA 4K-ban mutatja meg, mit láttak a legendás Apollo-13 űrhajósai, amikor megkerülték a Holdat

A NASA 4K-ban mutatja meg, mit láttak a legendás Apollo-13 űrhajósai, amikor megkerülték a Holdat

Üvegablakon keresztül láthatják egymást a karanténba zárt diákok és szüleik

Üvegablakon keresztül láthatják egymást a karanténba zárt diákok és szüleik

Veszélyes döntés következhet abból, ha arc alapján ítéljük meg a másikat

Veszélyes döntés következhet abból, ha arc alapján ítéljük meg a másikat