A Magyar Mozgókép Közalapítvány ingyenesen megkapja a Mafilm Rt. és a Magyar Filmlaboratórium Kft. vagyonát, noha nemrég kritikus megállapításokat tett róla az ügyészség.

A tavalyi 7 milliárd forint után az idén várhatóan 30 milliárd forintot költenek Magyarországon filmgyártásra - a teljes szakmai és politikai konszenzussal elfogadott filmtörvénynek köszönhetően, amely piaci alapokra helyezte a magyar filmkészítést az igénybe vehető adókedvezmény nyomán. Most egy éppen ellenkező irányú intézkedés készül. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat egyik paragrafusa ugyanis arról szól, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) "pénzbeli térítés nélkül" átadja a tulajdonában álló Mafilm Rt. részvényeit, valamint a Magyar Filmlaboratórium Kft. üzletrészeit a Magyar Mozgókép Közalapítványnak (MMKA). Az utóbbi az állami filmszakmai támogatások legfőbb elosztója, és a vagyonátadás után a jelenlegi legnagyobb gyártókapacitás felett is rendelkezni fog. Vagyis az EU-ban szokatlan módon koncentrálódnak a tevékenységek: ugyanaz a szervezet adja az állami pénzeket a filmkészítőknek, amelyik a gyártóbázisán a megrendeléseiket fogadja. "Üzlet nincs benne, ez merő politika" - kommentálta a döntést egy filmipari befektető.

A már csak az Országgyűlés szavazására váró passzust valóban nem a piac diktálta. Sokkal inkább az, hogy nem sikerült kikanyarítani a költségvetésből azt az évről évre növekvő összeget, amelyet még Medgyessy Péter volt kormányfő ígért a filmeseknek, s amit kormányhatározat is rögzített. E szerint "a költségvetési törvényeket úgy kell előkészíteni, hogy a mozgóképszakmai célokra a támogatás 2005-ben elérje a 8 milliárd, 2006-ban pedig a 10 milliárd forintot". A büdzsében viszont az idén csak 3,739 milliárd forint szerepel az MMKA neve mellett (további 650 millió pedig az egyéb filmes támogatás rovatban), igaz, ezenfelül 2,85 milliárd forint kötelezettséget vállalhat a közalapítvány a következő évre.

Az ominózus passzus módosítására készülve a kultusztárca májusi kormány-előterjesztése már úgy fogalmazott: "a 10 milliárdos támogatási cél a magyar költségvetés teherbíró képességéhez képest aránytalanul magas, ugyanakkor a filmtörvényben kitűzött stratégiai célokat alacsonyabb mértékű költségvetési támogatás sem veszélyezteti". Ami igaz is lehet, hiszen a társaságiadó-kedvezmény miatt a magántőke is megmozdult, s ebben a formában az állam tavaly 700 millió forint közvetett támogatást nyújtott a filmgyártásra. Ez a szubvenció az idén elérheti a 2 milliárd forintot is. A kultusztárca úgy számolt, hogy a filmszakma "megfelelő működéséhez" évi 6,2 milliárd forint szükséges. A jelentős apanázselmaradás miatt a filmesek ezúttal mégsem morgolódtak. A háttérben ugyanis alku köttetett a kultusz- és a pénzügyminiszter, valamint a közalapítvány vezetése között: utóbbi beéri a diszkontált támogatással, ugyanakkor a már említett előterjesztésbe bekerült, hogy a Mafilm és a filmlabor ingyenesen az MMKA tulajdonába kerül.

Az ÁPV egyáltalán nem volt lelkes attól, hogy az általa szorgalmazott privatizáció helyett a vagyont a profi vagyonkezelőnek semmiképp nem nevezhető közalapítványra testálják. "Verdikt volt" - fogalmazott a HVG-nek az egyik főprivatizátor, érzékeltetve, hogy ebben az ügyben margóra szorult az ÁPV. Az ingyenes vagyonátadást egyébként csak kivételesen indokolt esetben engedi meg a privatizációs törvény. Ilyen például, ha azt - mint ebben az esetben - az éves költségvetési törvény kötelezővé teszi. A két cégben az állam csak egyetlen, vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényt, illetve egy darab 100 ezer forint névértékű, szavazatelsőbbségi jogot biztosító üzletrészt tart meg. A vagyonátadás részletes feltételeit és a szavazatelsőbbségi jog tartalmát a kormány határozza majd meg. A készülő szabályozásról a kultusztárcánál egyelőre csak annyit közöltek a HVG-vel, hogy az állami kontroll fenntartására garanciákat építenek be, így egy esetleges elidegenítés esetén megmarad az állam beleszólása. A szokatlan megoldást ugyanis éppen azzal indokolták, hogy szakmai kézbe kerüljön a privatizáció - azaz az MMKA hajtsa fel az ideális befektetőt. Meghallgattatott tehát az MMKA, amely attól tartott, hogy az azonnali privatizáció a magyar filmszakma utolsó gyártóbázisai elvesztésének kockázatával járna, mert a vevő esetleg lakóparkot húzna fel a cégek helyén, netán a magyar filmesek számára megfizethetetlenül felsrófolja az árakat. A térségben etalonnak számító prágai Barrandov Filmstúdió 2 ezer négyzetméteres műtermének listaára napi 3066 dollár, azaz nagyjából 650 ezer forint, s a korszerű stúdióknak leginkább ezzel kell versenyezniük. A Mafilm ennél jóval kevesebbet, ezer négyzetméterért 200 ezer forint körüli összeget kér.

Egyelőre nem tudni, mennyi időre és milyen gazdája lesz a filmes vagyonnak a közalapítvány. Mindenesetre a tavasszal botrányba keveredett MMKA-ról legutóbb az ügyészség törvényességi felügyeleti vizsgálata állapította meg, hogy az állami támogatások szétosztása nem átlátható, és a dokumentációkból nem derül ki, vajon vizsgálták-e az egyes pályázatoknál az összeférhetetlenséget (mint amilyen az volt, hogy az MMKA elnöke, Grunwalsky Ferenc lett volna az operatőre a közalapítvány által támogatott, Ede megevé ebédem című Jancsó Miklós-filmnek). Halász János, a Fidesz-MPSZ képviselője erre hivatkozva módosító javaslatában azt indítványozta, hogy csak azt követően adják át a közalapítványnak a filmvagyont, ha az megszüntette törvénysértő mulasztásait.

Bármilyen konstrukcióban kerül is az MMKA vagyonkezelésébe a két filmes cég, működtetése és a befektetővadászat aligha lesz könnyű menet. Kevesebb gond lehet a filmes utómunkálatokat végző, 384 millió forint saját tőkéjű filmlaborral, amely tavaly 891 millió forint árbevételt és 17 millió forint nyereséget könyvelt el. Ezzel szemben a filmkészítés infrastruktúráját adó, 1,3 milliárd forint saját tőkéjű Mafilm 417 milliós (leányvállalataival együtt 1,8 milliárdos) árbevétel mellett 31 millió forint veszteséget volt kénytelen lenyelni. Ennél nagyobb gond, hogy a Róna utcai és a Fóti stúdiókra évek óta nem költöttek. Korszerűsítésük, illetve a forgatók igényeinek megfelelő, 2 ezer négyzetméteres műtermek kialakítása - hiszen a Mafilmnek csupán három 800-900 négyzetméteres és egy 500 négyzetméteres műterme van - komoly tőkebefektetést kíván. Egy tavalyi üzleti koncepció mintegy 7 milliárd forintra tette a szükséges összeget. Ráadásul a konkurencia ugrásra készen áll: Pomázon a Stern Filmstúdió és Média Center Kft. a belső szigetelésnél tart, két - 2200, illetve 1500 négyzetméteres - stúdiójában márciusban elkezdődhet a forgatás. Etyeken pedig az Andrew Vajna-Demján Sándor-páros ígér megaberuházást (HVG, 2004. október 9.), de további stúdióépítőkkel is számolni kell - a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 10 milliárd forintos, kedvezményes kamatú hitelcsomagja ugyanis éppen a filmgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat ösztönzi.

VITÉZ F. IBOLYA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Doku360: "A vadászpilóta a levegő bohóca, és én tudtam, hogy az leszek"

Doku360: "A vadászpilóta a levegő bohóca, és én tudtam, hogy az leszek"

Nem az elhízás, hanem a rossz táplálás veszélyezteti a legtöbb gyereket

Nem az elhízás, hanem a rossz táplálás veszélyezteti a legtöbb gyereket

Orbán: Mindig megtiszteltetés a magyaroknak, ha Bakuba látogathatnak

Orbán: Mindig megtiszteltetés a magyaroknak, ha Bakuba látogathatnak

#Godislove kampánnyal válaszolnak a Coca-Cola melegbarát üzenetére

#Godislove kampánnyal válaszolnak a Coca-Cola melegbarát üzenetére

Mészáros és Tiborcz milliárdokat kérnek a befektetőiktől

Mészáros és Tiborcz milliárdokat kérnek a befektetőiktől

Mogyoróültetvényeket telepítene az agrárminiszter Magyarországra

Mogyoróültetvényeket telepítene az agrárminiszter Magyarországra