Bár a kormány előterjesztéséből és az általa támogatott módosító csomagból egyaránt kimaradt a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, az Országgyűlés azt mégis beszavazta a kereskedelmi törvénybe. Alkotmányossági aggályok miatt azonban a zárószavazás elmaradt.

,,Van olyan hipermarket, amelyik több pénzt szed be a beszállítóktól szórólap-hozzájárulás címén, mint amennyibe a reklámanyag nyomtatása és terjesztése kerül" - közölte rezignáltan a HVG-vel az egyik, élelmiszereket forgalmazó cég vezetője. E hozzájárulás nélkül esélye sincs rá, hogy termékei a polcokra kerüljenek. A Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) azonban az ehhez hasonló sérelmek eddig nem találtak meghallgatásra, a versenytörvény alapján ugyanis egyik üzletláncról sem lehet megállapítani, hogy gazdasági erőfölényben volna. Márpedig a beszállítói panaszok jogosak - ezt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is elismerte azzal, hogy októberben az Országgyűlés elé terjesztette a kereskedelmi törvény tervezetét, amelynek mindössze tíz paragrafusában mind az úgynevezett polcpénzek fizettetését, mind pedig a "jelentős piaci erővel" való visszaélést megtiltotta.

A törvényjavaslat a GVH-ra testálja, hogy járjon el a jelentős piaci erejű, eredetileg 150 milliárd, a végleges változat szerint 100 milliárd forintosnál nagyobb forgalmú kereskedők és beszerzési társulások visszaélései esetén. Ez az előírás a fogyasztásicikk-piacon az AC Nielsen piackutató felmérése szerint tíz beszerzési társulást érint, ám némelyikük máris a kiskaput keresi. "Megnézzük, át lehet-e alakítani a beszerzési stratégiánkat úgy, hogy ránk ne vonatkozzék ez a szabály" - pedzegette a HVG-nek Zs. Szőke Zoltán, az idén körülbelül 400 milliárd forintos forgalmat tervező, mintegy 4500 üzletből álló Coop-csoport érdekeit képviselő Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének főtitkára.

Bár a beszállítók több tucat visszaéléstípust fel tudnak sorolni, a módosító indítványok megszavazása után a törvénytervezet ezeket nyolc pontban foglalta össze. Ezek közül a legfontosabb, hogy a jelentős piaci erejű vállalkozásoknak tilos szerződésbontással - vagy ahogy a szakmában mondják: "kilistázással" - fenyegetni azokat a cégeket, amelyek nem fogadják el az erőből megkövetelt feltételeket. Így a hat hónappal a kihirdetése után életbe lépő törvény szerint tilos lesz például a raktározási, reklámozási és marketingköltségek aránytalan áthárítása, valamint az a gyakorlat, hogy a legerősebb hálózatok már önmagában az árukészletbe, árulistára kerülésért is bizonyos díjat számítsanak fel.

A beszállítók ahhoz is foggal-körömmel ragaszkodtak, hogy kerüljön be a törvénybe a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma - ami a kormány előterjesztésében nem szerepelt -, mert szerintük ennek hiányában "negatív árspirál" alakul ki. A passzus törvénybe emelését a GVH is kifogásolta a voksolás előtt másfél héttel kiadott közleményében, amelyben nemzetközi tanulmányokra hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy a korlátozás áremelkedéshez vezet, ami éppen a legalacsonyabb jövedelmű rétegeket fogja sújtani. Más szakmai vélekedés szerint az sem biztos, hogy a beszállítók jól járnának a tiltással, mert könnyen előfordulhat, hogy a törvény életbelépése után a hipermarketek a beszerzési árat szorítják majd lejjebb, vagy ha ez nem megy, a hazai portékát lecserélik importra.

A módosító indítványok megszavazásáig úgy tűnt, a képviselők többsége elfogadja az érveket, ám az MSZP vidékpolitikai munkacsoportja az utolsó pillanatban meggyőzte a frakciót, hogy szavazzon igennel az egyik erről szóló, Kárpáti Zsuzsa munkacsoport-vezető és más szocialista képviselők által beadott javaslatra. A viszonylag kevéssé konkrét megfogalmazást - miszerint a jelentős piaci erővel való visszaélésnek minősül "a meghatározott számlázott átadási ár alatt meghatározott lakossági célú kereskedelmi értékesítési ár" - elsöprő többséggel, 283 igen szavazattal elfogadta az Országgyűlés. Csakhogy egy héttel később meggondolták magukat a képviselők, és csaknem ugyanannyian - összesen 286-an - elfogadták Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság elnöke érvelését, miszerint ez a passzus alkotmányos aggályokat vet fel. Ezért elhalasztották a törvény zárószavazását, és a bizottság új módosító indítványt dolgozott ki. Ebben úgy árnyalja a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, hogy annak hatálya alól kiveszi például a szezon végi vagy éppen a boltbezárás miatti kiárusítást, és az új termékek esetében lehetőséget nyújt bevezető ár alkalmazására is.

Bármelyik változatot fogadja is el az Országgyűlés, a rendelkezésnek nem lesz könnyű érvényt szerezni. Erre abból lehet következtetni, hogy a korlátozást leghangosabban követelő élelmiszer-ipari és termelői lobbi már 2003 áprilisára kiharcolta a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát egy másik, mégpedig az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényben. Bár az ennek szellemében újabban már törvényszegéssel felérő akciózások, kiárusítások gyakorlata azóta is mindennapos, a legutóbbi összesítés szerint emiatt csak 55 esetben róttak ki büntetést a megyei földművelésügyi hivatalok - amelyek a megbírságolt láncok nevét eltitkolják -, mindössze 70,5 millió forintos értékben. Az eddigi tapasztalatok alapján tehát megjósolhatatlan, hogy a tiltás végül áremelkedéshez vezet-e. A Lidl Magyarország Bt.-nél mindenesetre azt nyilatkozták, áraikra ez nem lesz hatással, az Auchan Magyarország Kft. "expanziós" vezetője, Csűrös Aliz pedig írásban azt válaszolta a HVG kérdésére: "A verseny korlátozása 10-15 százalékos áremelkedést fog generálni."

A hazai hálózatok, kisebb üzletek lobbistáinak azt viszont nem sikerült elérniük, hogy az új hipermarketek piacra lépését valamiképpen korlátozzák. Erre hivatkozási alapul újabban a Lidl szolgál; a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének felmérése szerint a diszkontlánc üzleteinek 2,5 kilométeres sugarú körzetében a hálózatfüggetlen boltok egyharmada dobta be a törülközőt az idén. Soltész Miklós, Latorcai János, Ivanics István és Deák András fideszes képviselők módosító javaslata a 4 ezer négyzetméteresnél nagyobb üzletek sorsát a - többnyire a versenytársaikból álló - helyi kereskedelmi és iparkamara kezébe adta volna, amelynek kérésére a jegyző megtagadhatta volna a már felépült üzletektől a működési engedélyt, még akkor is, ha az összes többi hatóság már áldását adta a megnyitóra. Az MSZP és az SZDSZ azonban leszavazta az indítványt, így csak az a módosítás kerül be a törvénybe, amelyet a kormány is támogatott: e szerint 3 ezer négyzetméternél nagyobb eladóterű boltok létesítése esetén ki kell kérni az illetékes regionális fejlesztési tanács véleményét, a döntés során pedig a település bevételi szempontjai mellett tekintettel kell lenni a régió kis- és középvállalkozásaira is. Mivel azonban a mumusként emlegetett Lidl és a többi hasonló diszkont területe rendszerint kisebb 3 ezer négyzetméternél, így a hivatal asztalára csak a legnagyobb hipermarketek és plázák hatástanulmányai kerülnek. Utóbbiak esetében pedig kérdéses, hogy a gazdasági hatást egyáltalán lehet-e érdemben véleményezni a bérlők ismerete nélkül.

HERMAN BERNADETT

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Matolcsyéknak sem tetszik a Facebook pénze

Matolcsyéknak sem tetszik a Facebook pénze

Traktorral fogalmazta meg gondolatait a Brexitről egy brit gazda

Traktorral fogalmazta meg gondolatait a Brexitről egy brit gazda

A tudósok üzenik: ne döntsön, amikor éhes

A tudósok üzenik: ne döntsön, amikor éhes

6,6 milliárd forintot adtak ezért a festményért, pedig nem is szép

6,6 milliárd forintot adtak ezért a festményért, pedig nem is szép

Kirúgták a kormánymédia plagizáló újságíróját

Kirúgták a kormánymédia plagizáló újságíróját

Büntetésekkel szórta meg az UEFA a BL-csapatokat

Büntetésekkel szórta meg az UEFA a BL-csapatokat