Masszakassza

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Az alternatív energiahordozóként számításba vehető biomassza körüli viták már a benne rejlő potenciál becslésénél...

Az alternatív energiahordozóként számításba vehető biomassza körüli viták már a benne rejlő potenciál becslésénél elkezdődnek. A gazdasági tárca szerint a hazai energiafelhasználás 5-6 százalékát lehetne növényi eredetű anyagokból előállítani, Marosvölgyi Béla professzor, a Biomassza Társaság elnöke viszont úgy véli, hogy a növényi mellett az állati eredetű és a hulladékokban megjelenő biomasszát is bekalkulálva ez az arány akár 18 százalék is lehet.

Ehhez képest szolid eredmény, hogy az áramfelhasználás 3,6 százalékát adja jelenleg alternatív energiaforrás, aminek a 86 százaléka biomasszából, főleg faaprítékból származik. Az ok egyszerű, a régi szenes erőművek kényszerpályára kerültek, választhattak, vagy környezetvédelmi beruházásokra költenek, vagy pedig új technológiát alkalmaznak. Az átállást választotta négy másik erőmű mellett a pécsi Pannonpower Holding Rt., amely a pécsi erőmű egyik blokkját 9 milliárd forint költséggel alakította át fatüzelésűre, ahol évi 300 gigawattóra áramot termel. A megtérülési időt több mint tíz évre becsülik, bár ezt nehéz belőni, hiszen a költségek kétharmadát a tüzelőanyag adja, a fa pedig egyre drágul, éppen a növekvő erőművi kereslet miatt. Braun Attila, a Pannonpower fejlesztési igazgatója szerint a kötelezően magas áramátvételi áron kívül a környezetvédelmi hatást is figyelembe kell venni, például azt, hogy a "fatüzelés" nem növeli a szén-dioxid-emissziót. A cégnél egyébként további 30 milliárd forintos beruházást terveznek, és vizsgálják a mezőgazdasági melléktermékek, így a búza- és a rozsszalma, valamint a kukoricaszár felhasználását, illetve energiaültetvények kialakítását is. Szóba jöhet az energiafű is, aminek első ültetvényeit 2004 őszén telepítette a Hangya Futura Rt. Egyelőre 400 hektárnál tartanak, és az idén várhatóan 8 ezer tonna alapanyagot termelhetnek.

Aggasztónak tartja a biomassza-felhasználás egyoldalúságát Kazai Zsolt, az Energiaklub szakértője. Az erőművek ugyanis összességében mintegy 800 ezer tonna fát égetnek el évente, amiből az áramot a rendszerbe betáplálják, de a mellette keletkező hőt már nem hasznosítják, így a hatásfok alacsony, 25-30 százalékos. Biomasszát a szállítási költségek miatt decentralizáltan, kisebb méretekben célszerű hasznosítani, például egy-egy település fűtésére. Pornóapátiban például az önkormányzat a szomszédos osztrák Bildein példáját követve fatüzelésű, 1,3 megawattos erőművet épített, amelyből a 380 lelkes települést fűtik. A zömmel a 2003-ban elnyert PHARE-támogatásból megvalósult beruházás mintegy 350 millió forintba került. Purker Walter polgármester feje nem fáj az alapanyag-beszerzés miatt, a település határában ugyanis 1700 hektárnyi erdő van. A cél az, hogy a lakóknak ne kerüljön többe a központi fűtés az eddigi szén- és tűzifaköltségnél, vagyis a házak méretétől függően évi 140-200 ezer forintnál. A lakossági hozzájárulás a fűtőrendszer létesítéséhez egyébként háztartásonként 500 ezer forint, amit húsz év alatt kell törleszteni. A fűtőművet a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. üzemelteti, az árat az önkormányzat határozza meg, az első évre 2600 forint gigajoule-onkénti árat állapítottak meg, de ennél csak olcsóbb lehet - szögezte le a HVG-nek a polgármester.

Kazai szerint félő, hogy a faapríték felfutása miatt az egyéb biomassza - a biogáz vagy a mezőgazdasági melléktermékek felhasználása - hátrányba kerül, beszűkül a piac, az engedélykiadásoknál, támogatásnál ugyanis figyelembe veszik a már elért EU-követelmény szintjét. Felmerült ugyan, hogy a 3,6 százalékos arányt Magyarország tovább növelje, ám ez csak áramár-emelkedéssel lehetséges. A megújuló energiaforrások minden 1 százalékos többlethasznosítása kilowattóránként 10 fillér többlettámogatással jár, vagyis Bohoczky Ferenc, a gazdasági tárca főtanácsosa szerint 10 százalékos többlettermelés 1 forinttal drágítaná az áramot.

Bármilyen jó iránynak tartják is a szakemberek a biogázzal történő energiatermelést - ilyen erőműből tavaly Németországban nyolcszázat építettek -, itthon egyelőre inkább csak tervekről hallani. Pedig a szervesanyag-tartalmú hulladék, a szennyvíziszap és a vágóhídi melléktermékből, trágyából felszabaduló metán szintén jó energiaforrás. A legnagyobb, már működő biogázüzemet Nyírbátorban üzemelteti a Bátortrade Kft., amely tagja egy tíz cégből álló, 3 ezer hektárnyi földdel, brojlercsirke- és marhateleppel rendelkező mezőgazdasági cégcsoportnak. Az 1,1 milliárd forintos beruházást - amely 70 százalékban állami támogatással valósult meg - azóta 2,3 milliárdosra toldották meg a háttérüzemekkel. Az erőmű 2,6 megawatt áramot termel, de 4 megawattra lenne képes, ami elvileg a 13 ezer lakosú Nyírbátor teljes áramigényét fedezné, az áram mellett keletkező hővel pedig a baromfi-feldolgozót fűtik. Az alapanyag 70 százalékban baromfi- és marhatrágya, illetve silókukorica, 30 százalékban vágóhídi hulladék. Petis Mihály ügyvezető-tulajdonos elmondása szerint azonban a cég nem a 23 forintért átvett áram termeléséből él - ahhoz 40-50 forintot kellene kapnia kilowattóránként. A 600-700 millió forintos árbevétel 65-70 százaléka abból származik, hogy 100 kilométeres körzetből begyűjtik a kötelezően megsemmisítendő vágóhídi hulladékot, amiért a beszállítók fizetnek.

VITÉZ F. IBOLYA