Megkímélte a magyar kormányt az Európai Bizottság attól, hogy még a választások előtt megfogalmazza, milyen eszközökkel kívánja az euró bevezetéséhez szükséges mértékre lefaragni az államháztartási hiányt. Erre jövő szeptemberig adott haladékot, ami nem példátlan eset az unió történetében.

HVG
Salamoni döntést hozott az Európai Bizottság (EB), amikor a múlt héten nem dobta vissza az euró bevezetésének menetrendjét vázoló, tavaly december 1-jén felújított magyar konvergenciaprogramot, csupán sajátos hiánypótlásra szólította fel a magyar kormányt. Holott a program kétségkívül ellentmondásos: bár megerősítette, hogy Magyarország változatlanul az euró 2010-es bevezetésére törekszik, a lényege annak bejelentése volt, hogy az államháztartási hiány 2005-ben és 2006-ban is nagyobb lesz a 2004-es konvergenciaprogramban vállalt deficitnél (lásd táblázatunkat a 93. oldalon).

Az EB értékelése a HVG brüsszeli forrásai szerint az eredeti tervezethez képest némiképp felpuhult, mindössze azt javasolja a gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsnak (Ecofin), szólítsa fel Magyarországot, hogy szeptember 1-jéig nyújtsa be annak átdolgozott változatát. Nem "újat" tehát, miként az a színfalak mögött lezajlott egyezkedésről árulkodó jelként a sajtóközlemény címében ott felejtődött - bár mint Joaquín Almunia pénzügyi biztos (képünkön) sajtóértekezlete végén megjegyezte, nem az a lényeg, hogy újnak vagy átdolgozottnak nevezik-e a programot, hanem hogy reális legyen. A Gyurcsány-kormányt a bizottsági verdikt aligha lepte meg, legalábbis erre lehet következtetni a szocialista Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága elnökének ama nyilatkozatából, miszerint "várható volt, hogy a decemberi jelentést nem fogadják el".

Jóllehet a hivatalos dokumentum utalást sem tesz a közelgő parlamenti választásokra, Almunia a tudósítók előtt világosan értésre adta, Budapest a belpolitikai helyzetre való tekintettel részesül nyolc hónapos haladékban. A választások előtt az EB már nem tesz újabb, az Ecofin által jóváhagyandó ajánlásokat a deficit csökkentésére a magyar kormánynak - derült ki Almunia szavaiból, noha a korábban jelzett menetrend szerint ez januárban esedékes lett volna, miután tavaly novemberben az Ecofin megállapította, hogy Magyarország másodszorra sem teljesítette a vele szemben támasztott kiigazítási követelményeket. A spanyol biztos most üdvözölte a magyar programban kitűzött célt, vagyis azt, hogy a túlzott államháztartási hiányt az Ecofin ajánlásával összhangban 2008-ra - a 2005-ös 6,1 százalékról évi 1,4 százalékpontos lefaragásokkal - a hazai össztermék (GDP) 1,9 százalékára kívánja mérsékelni. Rámutatott azonban arra, hogy a terv nélkülözi azokat a "mennyiségi meghatározásokat", amelyekből kiindulva meg lehetne ítélni a büdzsé ráncba szedésére irányuló, elsősorban a közigazgatást, az egészségügyet és a közoktatást érintő strukturális intézkedések rövid és középtávú költségvetési hatásait. Márpedig "a múltban ismétlődően elvétett hiánycélok" fényében az államháztartás egyensúlya a magyar kormány által jósoltnál sokkal rosszabb is lehet.

Az EB szerint nincs kellő számításokkal alátámasztva a kiadásoknak a GDP arányában 4 százalékpontos visszafogása 2006-ban, és az sem világos, hogy a következő években az autópálya-beruházások magántőke bevonásával történő finanszírozása nem okoz-e újra könyvelési galibát, vagy hogy valóban csökkennek-e a kamatlábak, miközben az adóreformok hosszabb távon a bevételek apadásához vezethetnek. Nem győzte meg az EB-t a magyar program afelől sem, hogy - a 2006-ra előirányzott 0,7 százalékpontos növekedés után - 2008-ra a GDP 56,2 százalékára csökkenthető az államadósság. "Megértem, hogy a választások előtt nem könnyű a részletek kifejtése" - mondta Almunia. Ugyanakkor közölte, hogy az új ajánlásokkal az EB nem fogja megvárni a Budapest számára kitűzött szeptember 1-jei határidőt, azaz türelme csak addig tart, ameddig fel nem áll az új magyar kormány, amelynek brüsszeli szakértők szerint a konvergenciaprogram új változatának elkészítésénél messzemenően figyelembe kell vennie az EB útmutatásait. Ráadásul úgy, hogy mind gyakrabban kerül szóba a szankciók - a kohéziós források felfüggesztésének - elvi lehetősége, amiről értesüléseink szerint Almunia tájékoztatta az EB-t, igaz, egyelőre nem javasolta a kérdés érdemi megvitatását.

Korántsem példa nélküli, hogy az EB a közelgő választások miatt rugalmasságot tanúsít valamely tagállammal. Tavaly a szokásos december 1-jei határidőhöz képest Portugália is bő féléves késéssel nyújtotta be stabilitási programját, és a választások, valamint az elhúzódó kormányalakítás miatt Németország is csak most készül el vele. Igaz, Almunia bizakodó hangot ütött meg, a Merkel-kormány tagjaival folytatott első megbeszélések alapján ugyanis "valós akaratot" lát arra, hogy 2007-ben 3 százalék alá szorítsák az államháztartási hiányt. A Magyarország számára nem éppen hízelgő bizottsági konklúzió főleg azért kínos, mert egyidejűleg az EU legfőbb végrehajtó szerve öt másik tagállam (Finnország, Dánia, Svédország, Csehország és Szlovákia) stabilitási, illetve konvergenciaprogramját is megvizsgálta, és a három régi tagállam kitűnő, a két - Magyarországhoz hasonlóan szintén túlzottdeficit-eljárás alatt álló - új pedig jó bizonyítványt kapott. Almunia szerint Csehország 2008-ra, Szlovákia pedig már egy évvel hamarabb minden jel szerint "könnyen" megszünteti az államháztartás túlzott, azaz 3 százaléknál magasabb hiányát. Halvány vigasz lehetett, hogy az EB Nagy-Britannia ellen is túlzottdeficit-eljárást kezdeményezett, és az erről szóló javaslatot szintén a január 24-ei Ecofin-ülés elé terjeszti. Ily módon egyébként 12-re emelkedett a túlzott államháztartási hiány miatt eljárás alá vont uniós tagállamok száma; a "rossz tanulók" között hat régi tagállam van, közülük öt az euróövezet része.

Valóságos győzelmi jelentésként ünnepelték kormányzati körökben a brüsszeli értékelést, amelyből a pénzügyi tárcánál elsősorban azt emelték ki, hogy az EB a decemberi programot nem minősítette negatívan, és nem kezdeményez szankciókat Magyarország ellen. Sőt még azt is kiolvasták belőle, hogy "a bizottság megértéssel fogadja azt a magyar álláspontot, amely szerint a magyar kormány nem kíván visszalépni megkezdett szociális kiigazítási és ambiciózus fejlesztési programjából" - amihez kétségkívül erős fantázia szükségeltetik. Ebben nem szűkölködött Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke sem, aki a magyar gazdaság állapotát "infarktus előttinek" titulálta. Épp a jelentés napján ülésezett az Országgyűlés költségvetési bizottsága, amelynek fideszes elnöke, Varga Mihály utólag napirendre tűzette volna az EB-jelentés megvitatását is, de a kormánypárti többség - írásos dokumentum hiányára hivatkozva - ezt leszavazta. Holott a költségvetési bizottság vendége épp Veres János pénzügyminiszter volt, aki néhány órával korábban már kommentálta az EB-jelentést, miszerint azzal Brüsszel elismerte a magyar gazdaság fejlődésének pozitívumait. Így aztán a képviselőknek be kellett érniük a Budapest Airport Rt. (BA) magánosítása után befolyt 464 milliárd forint felhasználásának megtárgyalásával (lásd Elszámolgatás című írásunkat a 92. oldalon).

Pedig a költségvetés helyzete igencsak összefügg a BA privatizációjával. Mert bár a pénzügyi tárca január elején közleményben büszkélkedett vele, hogy 2005-ben az államháztartás - tényleges bevételeket és kiadásokat rögzítő - pénzforgalmi hiánya a tervezett 1022 milliárd forintnál kisebb, mindössze 984,4 milliárd forint volt - ami a GDP 4,4 százaléka -, ez csak egyes rendkívüli bevételek elszámolásával jöhetett ki. Tavaly ugyanis az egyes fő adónemekből a befizetések nem érték el a tervezettet, a társadalombiztosítási alapok hiánya viszont több mint 100 milliárd forinttal meghaladta azt (lásd táblázatunkat a 93. oldalon). Jellemző, hogy tavaly novemberben a 2004-es zárszámadás elfogadásakor a kormánypárti képviselők egyúttal a 2005-ös deficit-előirányzatot is 1136 milliárd forintra emelték, ami utólag szükségtelen óvatosságnak bizonyult. Decemberben ugyanis "486 milliárd forint rendkívüli bevétel keletkezett a költségvetésben, e nélkül az államháztartás hiánya 1450 milliárd forint, a GDP 6,8 százaléka lett volna" - jegyezte meg a bizottsági ülésen Auth Henrik, a jegybank alelnöke (a rendkívüli befizetésből 80 milliárd forintot a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. vállalt magára egyes bányászati jogosítványok egyösszegű megvásárlásával). Ez pedig nem a legjobb előjel a közeli jövőre nézve, mert az értékesíthető állami-kincstári vagyonkészlet lemerítése után a büdzsé már nem számíthat további százmilliárdokra.

Az euróbevezetés feltételét jelentő uniós hiánymutatóban (ESA'95) azonban a privatizációs bevételeket sehogy, a BA üzemeltetésének ellenértékét pedig csak a szerződésben rögzített 75 évre lebontva lehet elszámolni, így egy-egy évre alig valamivel több mint 5 milliárd forint jut. Rontja az ESA'95 szerinti szaldót a sztrádafejlesztések azon részének visszaemelése is a költségvetésbe, amely az EB szerint nem tekinthető igazi ppp-konstrukciónak (azaz a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló magánberuházásnak). Összességében a pénzügyi tárca az uniós hiánymutatót 6 százalék körülire várja, ami nagyjából megfelel az ősszel módosított konvergenciaprogramban beígért 6,1 százaléknak, de jócskán elmarad az eredetiben 2005-re vállalt 3,6 százaléktól. Az EB által megkövetelt pályakorrekció módszereinek ismertetését azonban a kormányzásra törekvő pártoknak a választások előtt már nem kell felfedniük - holott az államigazgatás, az egészségügy és az oktatás finanszírozási rendjének korrekciója kétségkívül a legfontosabb közérdekű tudnivalók közé tartozik.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL,

FARKAS ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Elszámolgatás

Ha nem részletezte is pontosan a Pénzügyminisztérium az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt, hogy a Budapest...

Indul a Vodafone TV Magyarországon

Indul a Vodafone TV Magyarországon

„A pornó kinyitott egy ajtót” - megmagyarázta Budapest elvesztését a kormányoldal

„A pornó kinyitott egy ajtót” - megmagyarázta Budapest elvesztését a kormányoldal

„Lesz még Magyar Köztársaság” - Bródy János dalban értékelte a választást

„Lesz még Magyar Köztársaság” - Bródy János dalban értékelte a választást

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

Donald Trump "kész gyorsan tönkretenni" a török gazdaságot

Donald Trump "kész gyorsan tönkretenni" a török gazdaságot

Doku360: "A vadászpilóta a levegő bohóca, és én tudtam, hogy az leszek"

Doku360: "A vadászpilóta a levegő bohóca, és én tudtam, hogy az leszek"