Ha nem részletezte is pontosan a Pénzügyminisztérium az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt, hogy a Budapest...

Ha nem részletezte is pontosan a Pénzügyminisztérium az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt, hogy a Budapest Airport Rt. (BA) magánosítása során az egyes címeken - a részvénycsomag és az ingóságok, illetve a 75 évre szóló vagyonkezelési jog értékesítésével - külön-külön mennyi bevételre tett szert, és abból mennyit számolt el rendkívüli költségvetési bevételként, vázlatosan legalább azt bemutatta, hogy a "mintegy 464 milliárd forintos" összeget mire költötte el. Az utóbbi lista szerint 60 milliárd forint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) privatizációs tartalékát növelte, 404,8 milliárd forint pedig az államadósság törlesztésére ment el. Így a Nemzeti Autópálya Rt. hiteleiből 177,8 milliárd forintot, a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht.-nak (korábbi nevén Budai Várgondnokság Kht.) az Erzsébet téri "gödör" rendbetételére fordított kölcsöneiből 2,5 milliárdot törlesztett az állam. Ezenkívül 32,4 milliárd forint értékű államkötvényt vásárolt vissza, és 192,1 milliárd forinttal mérsékelte a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) szemben fennálló devizatartozását is. Az államadósság csökkentésével pedig - legalábbis a rövid összefoglaló szerint - 24,2 milliárd forint kamatot sikerült megspórolnia.

Csakhogy az autópálya- és a várgondnoksági hitelek állami átvállalására már a 2004-es költségvetés végrehajtásáról szóló, tavaly novemberben elfogadott törvényben kötelezettséget vállalt a kormány. A BA-pénzek csaknem 40 százalékának erre történt átcímkézése tehát lehetővé tette, hogy ezeket a kölcsönöket ne a szokásos folyó bevételekből egyenlítse ki. De nemcsak ez növelte a költségvetés mozgásterét a tavalyi év utolsó napjaiban, hanem az is, hogy - legalábbis egy tavaly december 15-ei kormányhatározat alapján - a reptér-magánosításból csupán a részvényértékesítés címén az ÁPV-nek fizetett 60 milliárd forint tekinthető klasszikus privatizációs bevételnek, amit az éves költségvetésben nem lehet elszámolni. A többi, tehát az üzemeltetésért és az ingóságokért járó 390, illetve 15 milliárd forint a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz futott be.

A fenti apró részletektől a bizottság tagjait megkímélő minisztériumi elszámolás és a képviselők egy részének tájékozatlansága miatt a költségvetési bizottságban közel háromórás, ingerült vita bontakozott ki a BA privatizációjáról és a bevételekről. A tranzakciót és az adósságcsökkentés során az MNB-vel való sikeres együttműködést méltató Veres János pénzügyminiszterrel először Auth Henrik, a jegybank alelnöke szállt vitába, aki szerint a tárca nem vonta be az MNB-t a felhasználásról szóló döntésbe, csak a technikai részletekről állapodott meg vele. A jegybank ugyanis nem a jen-, hanem a hosszú lejáratú forinthitelek előtörlesztését szorgalmazta volna, továbbá a jenhiteleket az MNB kénytelen piaci értéken visszavásárolni, így azok értéke nem 192,1 milliárd forint, hanem annál 15 milliárddal több, így a Veres által közölt kamatmegtakarítás sem volt 24 milliárd forint. A felvetés megütközést váltott ki a szocialista képviselőkből, akik egy újabb, ráadásul indokolatlan jegybanki-kormányzati konfliktust véltek felfedezni benne, Veres pedig azt válaszolta, igenis figyelembe vették az MNB javaslatát, miszerint a devizatartalékokat célszerű volna növelni. Épp ezért váltották át a teljes bevételt a jegybanknál forintra, így nőhetett a tavalyi év végére a devizatartalékok értéke 15,7 milliárd euróra.

Az ellenzéki képviselők főleg arra koncentrálták erőiket, hogy bebizonyítsák, a kormány a bevételt akkor is rosszul használta fel, ha abból a költségvetési bevételeket növelte, hogy meglegyen az év végi nyugdíj-kiegészítés, a gyógyszerkassza hiányának vagy az uniós fejlesztésekhez szükséges önrésznek a fedezete, és akkor is, ha abból az államadósságot csökkentette. Szerintük az egyszeri bevételnek akár az egészségügyben, akár a tudományos kutatásban helye lett volna, és a bizottsági ülésre meghívták az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ), valamint a Magyar Tudományos Akadémia képviselőit, fejtsék ki érveiket. Ám a bizottság előtti lobbizásra sem az Orbán Viktor Fidesz-MPSZ-elnökkel újabban véd- és dacszövetségre lépett Cser Ágnes EDDSZ-elnöknek, sem másnak nem volt módja, mert a meghívottak szerepeltetését a kormánypárti többség leszavazta. Válaszul a fideszes Hargitai János ismertette az EDDSZ igényét mint a kormány döntésével "versengő alternatívát", mely szerint a BA-bevételből egy nemzeti egészségügyi fejlesztési alapot kellene létrehozni. Az ülés "nem alkalmas arra, hogy újraírjuk a költségvetést" - reagált Veres János, hozzátéve, hogy az államadósság csökkentésével a kormány a legjobb megoldást választotta, ráadásul ezt immár évtizedes konszenzus övezi. A pénzügyminiszter Áder Jánostól Varga Mihályig tartó névsorolvasással bizonyította, hogy 1995 decemberében a privatizációs többletbevételek ily módon történő felhasználását - a Horn Gyula miniszterelnök adakozási szándékaival szembeszegülő, Bokros Lajos pénzügyminiszter álláspontját megfogalmazó, Gaál Gyula (SZDSZ) és Keller László (MSZP) által jegyzett törvénymódosító javaslatot - annak idején a Fidesz képviselői is megszavazták (HVG, 1996. január 6.).

A bevételt a kormány a költségvetés kozmetikázására fordította, felhasználásáról nem egyeztetett a jegybankkal, és nem a teljes összeget fordította adósságtörlesztésre - summázta az ülés tanulságait Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, a költségvetési bizottság elnöke. Köszönet Veres Jánosnak, hogy megértette a képviselőkkel a jól előkészített, az egész ország érdekében megfelelően végrehajtott tranzakció lényegét; és köszönet Varga Mihálynak, hogy ezt lehetővé tette - kontrázott Szabó Lajos, a bizottság szocialista alelnöke. Az egész bizottsági ülés csupán egy fideszes píárakció volt - vonta le a következtetést a maga részéről a szabaddemokrata Bőhm András.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Mosoly, szünet

Megkímélte a magyar kormányt az Európai Bizottság attól, hogy még a választások előtt megfogalmazza, milyen eszközökkel kívánja az euró bevezetéséhez szükséges mértékre lefaragni az államháztartási hiányt. Erre jövő szeptemberig adott haladékot, ami nem példátlan eset az unió történetében.

48 szál gyertya helyett valami mással díszítették Snoop Dogg szülinapi ajándékát

48 szál gyertya helyett valami mással díszítették Snoop Dogg szülinapi ajándékát

Megérkezett a HTC olcsó androidos mobilja, egy igazi kriptotelefon

Megérkezett a HTC olcsó androidos mobilja, egy igazi kriptotelefon

Drasztikus vitaminhiány miatt tűntek el az ízlelőbimbók egy férfi nyelvéről

Drasztikus vitaminhiány miatt tűntek el az ízlelőbimbók egy férfi nyelvéről

Szijjártó: 2021 januárjától érkezhet katari földgáz Magyarországra

Szijjártó: 2021 januárjától érkezhet katari földgáz Magyarországra

Három helyettest már kinézett Karácsony

Három helyettest már kinézett Karácsony

Orbán Ukrajna ellen hangolhatta Trumpot a Times szerint

Orbán Ukrajna ellen hangolhatta Trumpot a Times szerint