Több mint egy évtizedes huzavona után még mindig bizonytalan, tulajdonosává válhat-e Siófok és a vele szomszédos Ságvár a területükön lévő repülőtérnek, amelyet a privatizáció előtt végül is kivettek a Budapest Airport ZRt. portfóliójából.

"A turizmus krémjét csak nem volna szabad veszni hagyni!" - fakadt ki Siófok polgármestere két héttel azt követően, hogy kormányzati körökből még mindig nem kapott megnyugtató választ arra, kinek a tulajdonában van a Siófok-Kiliti-Ságvár repülőtér, amely különösebb fejlesztések nélkül is szállította a legtehetősebb vendégeket a Balaton partjára. Balázs Árpád - a város eddig háromszor megválasztott fideszes vezetője - személyesen volt a tanúja annak, amikor néhány ügyvéd a reptéren találkozott, hogy aláírjanak egy szerződést, és az is előfordult, hogy a repülés Európa legkülönbözőbb részein élő hívei egyszer csak kitalálták, hogy néhány óra múlva Kilitin randevúznak; rögvest a gépükre pattantak, kigyönyörködték magukat a tihanyi és a töreki halastavak látványában, majd landoltak a légikikötő gyepén.

Nem véletlen, hogy Siófok önkormányzata már 1993-ban igyekezett megszerezni a tulajdonjogot a honvédelmi tárcától, amely az egykori Magyar Honvédelmi Szövetségtől örökölte meg a repülőteret. Amikor azonban a város egy 70 millió forintos átutalással már úgyszólván birtokon belül érezhette magát, kiderült, hogy a felépítmény és a közművek már nem a tárca, hanem a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság tulajdonában vannak, így az üzlet meghiúsult, az önkormányzat pedig a 70 milliót visszakapta. A helyhatóság legutóbb 2004-ben kezdett intenzív lobbizásba, és elérte, hogy a Balatonfejlesztési Tanács 30 millió forintot folyósítson a légikikötő fejlesztésére. Két hangárt építettek volna meg, ám nem lett belőle semmi, mert - legalábbis a polgármester beszámolója szerint - az akkor már a kiliti repülőtér tulajdonosának számító Budapest Airport Rt.-nél nem találtak olyan vezetőt, aki áldását adta volna a kivitelezésre.

Siófok és a vele szomszédos másik település, Ságvár 2005-ben tett újabb kísérletet rá, hogy meggyőzze az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t (ÁPV), engedjék át önkormányzati tulajdonba a vagyont. Akkor azonban a helyiek kérését az ÁPV és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egymásra mutogatva kerülte meg. A huzavona következtében nemcsak a fejlesztések maradtak el, hanem a külföldi repülők fogadásának jogát is elveszítette Kiliti. Ezen előzmények után Balázs Árpád az utolsó pillanatokat igyekezett megragadni azzal, hogy 2005. december 20-án sürgős vizsgálatot kért Veres János pénzügyminisztertől annak tisztázására, hogy a Budapest Airport Zrt. (BA) privatizációja érinti-e a Balaton-parti repülőteret. A szóbeli válasz nem is késlekedett: Salgó István helyettes államtitkár személyesen hívta fel telefonon a polgármestert, és biztosította őt arról, hogy a brit BAA International Holdings Ltd.-del kötött szerződés keretében több más ingatlannal együtt a kiliti légikikötőt is kivették a BA által kezelt vagyontárgyak köréből. Igaz, ezt eddig csak a szerződés aláírói látták, hiszen - mint azt Salgó István a HVG-nek elmondta - a vagyonkezelési szerződést és annak mellékletét még szerkesztik, de amint elkészül, az ÁPV dokumentumai között meg lehet keresni. Mindenesetre a cégiratokban - mint arról a HVG hétfőn meggyőződött - ezt a változást egyelőre nem vették figyelembe, hiszen a BA telephelyeként a 2005. december 22-ei iratokban még Siófok-Kilitit jelölték meg, és a telephely megszűnését az alaptőke-emelésről és a részvényesek adatairól 2006. január 4-én meghozott cégbírósági végzés sem tartalmazza.

A siófokiak aggodalmát Salgó szóbeli tájékoztatása csak részben oszlatta el, annál is inkább, mert tapasztalataik szerint az állami vagyonkezelés nyilvántartása meglehetősen hanyag. A repülőtér felépítményei a tulajdoni lap tanúsága szerint papíron egészen 2005. július 20-áig a 2001. december 31-én megszüntetett Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság tulajdonában voltak, és az ügyintézés csak a magánosítás beindításával jutott el odáig, hogy kérték a BA vagyonkezelői jogának bejegyzését. Bár ez a dokumentumon mindmáig csak széljegyzetben szerepel, a Pénzügyminisztérium most ígéretet tett a tulajdoni papírok rendbetételére.

Hasonló tisztázásra vár a repülőtér személyzetének jogállása is, ők ugyanis eddig a BA alkalmazásában álltak - és állnak tudomásuk szerint a mai napig is. Kocsis Péter repülőtér-vezető a HVG forgalmi adatokra vonatkozó kérdéseit is azzal hárította el, hogy ez ügyben a BA repülőtér-forgalmi főosztályvezetője az illetékes. Mindezt a jövőbeni tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgató-helyettese is megerősítette a HVG-nek, mondván, egyelőre folyik a repülőtér nyilvántartásba vétele. Sugár László egyúttal azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság még a forgalom tavaszi beindulása előtt meg akar szabadulni az új jószágtól, mert nem szeretne repülőtér-üzemeltetéssel foglalkozni. Ha a helyi önkormányzatok igényt tartanak a kiliti repülőtérre, akár ingyenes vagyonjuttatás keretében is hozzájuthatnak, ehhez azonban a kormánynak meg kell hoznia a politikai döntést - vázolta Sugár a választásokig hátralevő két-három hónap lehetséges forgatókönyvét.

A kormány legutóbb 2003-ban foglalkozott a kiliti reptér sorsával, amikor az országos területrendezési tervben ez is bekerült a nemzetközi kereskedelmi repülőtérré fejleszthető leszállóhelyek közé. A 2005 decemberében elfogadott országos területfejlesztési koncepció azonban már egyáltalán nem említi Kilitit, mint ahogy általában is szűkszavú a légi közlekedéssel kapcsolatban. A koncepció elsősorban a Budapest ellensúlyozására újonnan kijelölt, a hivatalos szóhasználat szerinti "fejlesztési pólusokban" - vagyis Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden, Miskolcon, valamint társközpontként Veszprémben és Székesfehérvárott - szorgalmazza a repterek fejlesztését. Utóbbi két városban rögvest rá is kapcsoltak: Veszprém és Szentkirályszabadja tízéves kitartó munka után éppen a jövő héten kerül birtokon belülre az egykori katonai repülőtéren, amelyet 1 milliárd forintos kikiáltási áron azonnal el is adnának. Mint a veszprémi polgármester, Dióssy László a HVG-nek elmondta: a két-három év alatt 15-20 milliárd forint befektetést igénylő légikikötő iránt főként külföldi konzorciumok érdeklődnek. Az idő azért is sürget, mert a regionális fejlesztésben Veszprémmel egymásra utalt Székesfehérvár ugyancsak 2008-2009-re várja a börgöndi repülőtér beindítását az üzemeltetésbe tavaly beszállt, magyar tulajdonú Biggeorge's-NV Ingatlanfejlesztő Rt.-től.

SZABÓ YVETTE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ősszel jön az 5G, de mit kell tudni róla?

Ősszel jön az 5G, de mit kell tudni róla?

Doku360: "Nem volt más választás, benyomtam a fák közé" - légicsata Budapest felett

Doku360: "Nem volt más választás, benyomtam a fák közé" - légicsata Budapest felett

Trump személyi ügyvédje már évek óta kavar Ukrajnában

Trump személyi ügyvédje már évek óta kavar Ukrajnában

A Felcsút és a Debrecen is nyerni tudott az NB I-ben

A Felcsút és a Debrecen is nyerni tudott az NB I-ben

Különös ígéretet tett a Türk Tanácsban Orbán

Különös ígéretet tett a Türk Tanácsban Orbán

Hogyan kezelhetők a magánéleti krízisek a munkahelyen?

Hogyan kezelhetők a magánéleti krízisek a munkahelyen?