A hiányzó költségvetési forrásokat mind több állami szerv - mostantól a zöld tárca is - hatósági ügyintézési díjakkal pótolja. Ezt a rendszert neves jogászok is elvtelennek tartják, miközben Baráth Etele tárca nélküli miniszter hivatala ötszörös tarifával gyorsítaná az állami papírmunkát.

Egy hulladékgyűjtési engedély 67 500, egy bányanyitási 1,35 millió, a veszélyes hulladék égetésére szóló pedig 2,25 millió forintba kerül a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) január közepétől hatályos rendelete szerint. Ilyen, közvetlenül a zöld hatóságok számlájára befolyó, úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjakat korábban nem vetettek ki ebben az ágazatban. A Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége nem érti, mitől olcsóbb a bányanyitás a veszélyes hulladék ügyintézésénél. A szövetség attól tart, hogy a szerinte méltánytalan díjak az engedély nélküli tevékenységek felé terelik majd a vállalkozókat, különösen a kis és közepes méretűeket.

"A jogállamisággal ellentétesnek tartjuk a magas, a díjak felét elérő jogorvoslati tarifákat is. Kifogásoljuk továbbá, hogy a díjszabás köszönő viszonyban sincs az ügyintézés költségeivel. Csak egyetlen példa: a környezetikár-mentesítéskor ki kell tűzni az elérendő tisztítási határértékeket. A hatóság minden egyes szennyező anyagra azonos nagyságú eljárási díjat vet ki, holott a határértékek megállapításához szükséges munka nem nő arányosan a szennyező anyagok számával" - hoz példát az ellentmondásokra Székely Anna, a szövetség ügyvezetője.

Az állami büdzséből az idén mintegy 2 milliárd forinttal kevesebb jut a zöld tárca intézményeinek fenntartására, mint tavaly, ennek pótlását szolgálnák az új tarifák. "A költségvetési egyensúlyt nem leépítéssel akartuk megteremteni, hiszen az ellenőrzésre, a hatósági munkára szükség van. A megszorításoktól függetlenül is indokoltnak látom, hogy egyes államigazgatási szolgáltatásokat azok igénybe vevője fizessen meg, hasonlóan a »szennyező fizet« elvhez, különösen akkor, ha adócsökkentés van napirenden" - indokolta az intézkedést a HVG-nek Persányi Miklós miniszter. Bár a rendeletet kidolgozó szakemberek azt hangoztatják, hogy a díjak a hatósági munka ráfordításait tükrözik, ez nyilvánvalóan nincs minden esetben így. Maga a miniszter is elismerte, hogy a díjszabásnál igyekeztek figyelembe venni a cégek teherbírását is; a milliós tételt jelentő egységes környezethasználati engedélyekre például jellemzően a nagyvállalatoknak van szükségük. Több eljárás díja a tevékenységhez kötődő mennyiséggel arányos - vagyis a kicsiknek kevesebbet kell fizetniük, mint nagyvállalkozó társaiknak -, de a tarifa aligha igazodik a hatósági munkaráfordítás arányaihoz. A hatósági ellenőrző mérések költségét egyébként továbbra sem terhelik az ügyfélre, de a jövőben ez is megtörténhet; erre utal, hogy a jogszabály tervezeteiben ez a megoldás is felmerült.

A zöld tárca eljárása egyáltalán nem kirívó. Például a földhivatalok is azért emelték tarifáikat, mert költségvetési támogatásuk a tavalyi 9 milliárd forintról drasztikusan, 7,8 milliárd forinttal csökkent. Így például egy-egy változás bejegyzéséért a tavalyi 3 ezer forint helyett 5 ezer forintot kell fizetni. A legtöbb minisztérium pedig már korábban bevezette az eljárási díjakat, amelyek mértékét időről időre, rendszertelenül növeli (lásd táblázatunkat a 99. oldalon). Erre az 1990-ben elfogadott illetéktörvény hatalmazta fel az egyes tárcákat, amelyek saját tarifáikat rendeletben állapították meg.

"Az államigazgatási eljárásról szóló törvény meghozatala idején, 1957-ben a vállalatok számára jelképes, 10 forintos illetékeket szabtak meg, mondván, az állami cégek ügyeit közpénzből intézik" - magyarázta a HVG-nek Kilényi Géza egykori alkotmánybíró, aki az említett jogszabályt tavaly felváltó, a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt előkészítő kodifikációs bizottságot vezette. Később ezek a jelképes illetéktarifák elindultak felfelé, majd a tárcák igazgatási szolgáltatási díjakat vezettek be, egyes hatóságok pedig felügyeleti díjakat is. Gyakorlatilag az utóbbiakból tartják fenn a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. "Az efféle felügyeleti díjakat azok a cégek is kötelesek megfizetni, amelyeket netán nem is ellenőriztek. Egyes országos hatáskörű szervek szednek ilyet, mások ezt nem tudták kibulizni. Az egész díjrendszer ötletszerű" - utalt az ellenmondásokra a jogászprofesszor.

A rendteremtéshez azonban egyértelmű politikai szándékra volna szükség. "A kodifikációs munka kezdetén a parlament illetékes albizottságában kértem a politikusokat, foglaljanak állást: alapvetően a költségvetésből kívánják-e eltartani az államigazgatást, mert ebben az esetben szerény illetékszint mellett csak az extra szolgáltatásért járna külön díj, avagy el kívánnak-e mozdulni az önfinanszírozás irányába, de akkor a felügyeleti díjakat általánossá kell tenni. Nem kaptam választ, így végül megmaradt az ügyfelet is terhelő, differenciált díjrendszer, de ezt a szisztémát változatlanul elvtelennek tartom" - ad betekintést Kilényi a jogalkotás visszásságaiba.

A helyzet rendezéséhez azonban magára az alapdilemmára kell választ találni. "Beírtam az új államháztartási törvény tervezetébe, hogy a hatósági ügyintézés díjai egységesen az államkincstárat illetik meg, ebből legfeljebb 20 százaléknyit lehetne az érintett állami szerveknek visszaosztani, de ebben az elgondolásban még nincs egyetértés a jogszabály előkészítői között" - mondta a HVG-nek Sárközy Tamás, a Corvinus Egyetem jogászprofesszora, akit még Medgyessy Péter miniszterelnök bízott meg a közigazgatás ésszerűsítésével, és aki e munkáját nemrég befejezte. Csakhogy ez ügyben a következő hónapokban nem várható érdemi döntés, hiszen - mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt év végén a Napi Gazdaságnak nyilatkozta - az államszervezet átalakításának a választások után, "mindjárt a kormányalakítást követően" kell nekifogni. Bár szerinte az "igazgatás visszafogása" már megkezdődött.

Ez utóbbit, jelesül az ügyintézés lassúságát egyes kormányszervek is érzékelik. Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter például máris módosítaná a friss közigazgatási eljárási törvényt. Ő azt javasolja - ami a HVG értesülései szerint már túl van egy közigazgatási államtitkári egyeztetésen -, hogy a részben uniós vagy teljes egészében költségvetési forrásból finanszírozott, illetve 5 milliárd forintot elérő, egyúttal legalább ezer munkahelyet teremtő "kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű" beruházások esetében a hatóságok a "normál" ügyintézési határidő fele, de legfeljebb harminc nap alatt végezzék el munkájukat. A javaslatnak ez a része lényegében nem különbözik a civil szervezetek jogait megkurtító, a sztrádaépítés zökkenőmentességét szolgáló 2003. évi törvénytől. Csakhogy abban a gyorsabb ügyintézésért nem jár többletpénz, ezúttal viszont - a törvénytervezet mellé javasolt kormányrendelet tervezete szerint - ötszörös eljárási díj dukálna. Ami amúgy rá is fér az államigazgatásra, amelynek "visszafogása" a jelek szerint olyan jól sikerült, hogy maga a tárca nélküli miniszter vetette fel: célszerű volna, ha az eljárást rögtön másodfokon indítanák, ott ugyanis "a hozzáértés jobban koncentrálódik".

SZABÓ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Áder: Magyarországnak nincs akkora felelőssége a bolygóért

Áder: Magyarországnak nincs akkora felelőssége a bolygóért

Jó poénnak tűnik a fotónkat ellenőrző algoritmus, csak ne lenne rasszista

Jó poénnak tűnik a fotónkat ellenőrző algoritmus, csak ne lenne rasszista

Leszakadt felsővezeték miatt rövid időre teljes szélességében lezárták az M1-est

Leszakadt felsővezeték miatt rövid időre teljes szélességében lezárták az M1-est

Marabu FékNyúz: Tarlós mondja

Marabu FékNyúz: Tarlós mondja

Konrád György a Berlini Művészeti Akadémiának adományozta a hagyatékát

Konrád György a Berlini Művészeti Akadémiának adományozta a hagyatékát

Amnesty International: tüntetőket kínoztak meg a hongkongi rendőrök

Amnesty International: tüntetőket kínoztak meg a hongkongi rendőrök