A cégcsoport megmentése fejében a hitelező állami és kereskedelmi bankok veszik át a fizetésképtelenségével legalább ötezer ember munkahelyét veszélybe sodró Transelektro irányítását. A kormányzati válságmenedzseléssel formálódó manőverhez azonban szükség van az Európai Unió versenyhatóságának jóváhagyására is.

Példátlan mentőakcióra szánta magát a saját pénze után is futó kormány a mintegy 5 milliárd forint lejárt tartozással és csaknem 50 milliárd forint hitelállománnyal csőd felé sodródó, nehézipari beruházásokra szakosodott Transelektro-csoport érdekében. A Kóka János gazdasági miniszter által múlt pénteken bejelentett segélycsomag egyik elemeként az állami Export-Import Bank Rt. (Eximbank) 1 milliárd forintos gyorshitelt nyújt az akut finanszírozási problémák áthidalására, mégpedig a lejárt szállítói követelések megvásárlásával. Emellett átütemezik az állami bankok - az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) - által folyósított, összesen közel 20 milliárd forintnyi hitelt, továbbá a Transelektro állami garanciát kap az újabb kereskedelmi banki kölcsönök felvételéhez is. Becslések szerint ez további összesen mintegy 10-11 milliárd forint friss pénzt jelent.

A kormány gáláns ajándéka már csak azért is figyelemre méltó, mivel a kabinet az uniós csatlakozás óta mind ez idáig - legalábbis nyíltan - tartózkodott attól, hogy az EU jóváhagyását is igénylő milliárdos mentőövet dobjon bajba jutott cégeknek - derül ki a Pénzügyminisztérium állami támogatásokat vizsgáló irodájának adataiból. A Malév Rt. tőkejuttatását tavaly például a Budapest Airport Rt. közbeiktatásával oldotta meg: a reptér-üzemeltető cég - hónapokkal privatizációja előtt - megvásárolta a Malév jövedelmező kerozinüzletágát. Hasonló megoldást agyaltak ki kormányzati körökben a Dunaferr Rt. megmentésére is, amelynek egyes ingatlanait 2004-ben megvette az állami vagyonkezelő szervezet.

Versenytorzító hatása miatt az állami kivételezés nemigen fér össze az EU egységes piacának szabályaival, így a kormány nem kevés kockázatot vállal a Transelektro kedvéért. Az uniós meccs ugyanis még nincs lefutva. Ha az Európai Bizottság (EB) a vizsgálatot követően netán úgy döntene, hogy a cégcsoport nem volt jogosult az egyedi állami támogatásra, a Transelektro versenytársai a jogosulatlan előnyre hivatkozva kártérítési pert indíthatnak az állam ellen, a cégnek pedig vissza kell fizetnie a pénzt. A Kóka János által is idézett uniós szabály két megoldást kínál a kabinetnek. Egyrészt úgynevezett megmentési támogatás formájában hitelgaranciát és bankjai révén a piaci feltételeknél kedvezőbb kölcsönt nyújthat, azonban döntését alá kell támasztania például súlyos szociális vagy foglalkoztatáspolitikai indokkal. Ennek fejében a kormánynak köteleznie kell magát, hogy fél éven belül Brüsszel elé terjeszti "bizonyítékait", miszerint a cég visszafizette a kölcsönt, illetve az állami kezességvállalás megszűnt. Amennyiben pedig a másik megoldást választja az állam, azaz szerkezetátalakítási támogatást akar nyújtani, fél éven belül elő kell állnia azzal a koncepcióval, amelynek eredményeképpen az átszabott Transelektro versenyképes lesz a piacon.

A magyar kormánynak a korábbinál is szigorúbb elbírálásra kell számítania első nyílt protekcionista döntésének megítélése során: Neelie Kroes, az EB versenyügyi biztosa már többször kifejtette, hogy az eddigieknél határozottabban szorítaná vissza az állami támogatásokat. Márpedig a tagországok korábban sem lehettek biztosak benne, hogy Brüsszel szó nélkül rábólint az állami mankóra; a cégeit előszeretettel dédelgető francia kormány például 2003-ban hosszas vitába bonyolódott az EB-vel, amikor is a súlyosan eladósodott nehézipari nagyágyút, az Alstomot több milliárd eurós kölcsönnel és hitelgaranciával tervezte kihúzni a csávából. Az uniós verdikt szerint azonban az Alstom állami megsegítése torzította a versenyt, ezért a cégcsoport egyes részesedéseinek eladására kényszerült.

Érzékelhetően csak kényszeredetten vállalkozott a magyar kormány is a macerás Transelektro-ügyletre. Alighanem sokat lendítettek a szekéren a cégcsoport tulajdonos-elnökének, Székely Péternek a sajtónyilatkozatai, miszerint közvetlenül az országgyűlési választások előtt 5-6 ezer munkahely szűnne meg a vállalat felszámolásával. A csőddel ráadásul az állam is nagyot bukna, az állami bankok ugyanis az elmúlt két-három évben hozzávetőleg 22 milliárd forinttal szálltak be a cégcsoport finanszírozásába. Mi több, ma már tulajdonosok is: az MFB 2004-ben mintegy 5 milliárd forinttal tőkét emelt és 42 százalékos részesedéshez jutott az akkor több mint 1 milliárd forintos veszteséget produkáló Ganz Transelektro Villamossági Rt.-ben, míg a fennmaradó milliárdokat - az Eximbankkal együtt - hitel formájában folyósította a cégcsoportnak. Noha Székely Péter a kudarc vélt okait sorolva egyebek között az "iparvállalatokkal szembeni állami érzéketlenségről", "iparpolitikai koncepció hiányáról" panaszkodik, a Transelektrónak a jelek szerint aligha van oka a méltatlankodásra.

A kitüntetett figyelemben az első pillanatoktól részük volt, hiszen az egykori állami külkereskedelmi vállalatot 1991-ben annak vezetői - és részben a dolgozók - kedvezményes hitelből privatizálták. A magántulajdonba került Transelektro első gyárvásárlásához, a Ganz Kazán- és Darugyár megszerzéséhez négyéves részletfizetést engedett az akkori tulajdonos, az Állami Fejlesztési Intézet. Ez csak fokozta az új tulajdonosok étvágyát, s miután egykori partnerei már nem tartottak igényt a külkereskedelmi vállalat tevékenységére, turbótempóban hozzáláttak a hiányzó ipari háttér megteremtéséhez. A Ganz után 1992-ben az Április 4. Művek következett, amelynek budapesti Röck Gépgyárát és kiskunfélegyházi üzemét is megvásárolták, 2000-ben pedig bekebelezték a Ganz Ansaldót is.

A kisgömböc cégcsoport a kilencvenes évek közepén az ingatlanfejlesztésre is rávetette magát. Mivel az egykori Danubius kazángyár Duna-parti gyártelepének egyharmada kihasználatlanul állt, helyére egy izraeli befektetővel közösen felépítették a Duna Plazát. A kazángyár Kiskunfélegyházára költöztetésével a teljes, 40 ezer négyzetméteres terület felszabadult, amelyen - a Duna Plaza környezetében - hozzávetőleg 100 milliárd forintos beruházással lakóparkot, irodaházakat, kikötőt terveznek Székelyék. A céget ismerő szakemberek szerint a csoportnak éppen a túlzott étvágya lett a veszte. A második Kontrax-ügyként is emlegetett dicstelen Transelektro-sztori valóban kísértetiesen hasonlít a szintén tőkeszegény, zömében hitelekből rakétasebességgel felívelt, majd ugyanolyan gyorsan összeomlott egykori Dicső-birodalom történetére.

Székely Péter a bajokat arra vezeti viszsza, hogy a Transelektro - számos magyar tulajdonú társasághoz hasonlóan - "alultőkésített". Magyarán hitelből finanszírozták az óriási, azonban az energetikai, illetve közlekedési ágazatra jellemzően lassú megtérülésű projekteket. Úgy viszont nehéz az alultőkésítettségen változtatni, ha a tulajdonosok nem tudnak elég pénzt pumpálni a holdingba, és külső tőkét sem sikerül bevonniuk. Székely szerint két éve fontolóra vették ugyan a cég részvényeinek tőzsdei bevezetését, de azt a rossz gazdálkodási eredmények meghiúsították. A szóba jöhető külső befektetők pedig Székely állítása szerint nem tudtak kellően vonzó ajánlatot tenni. Ami nem csoda, hiszen a Transelektro-vezér Székely körömszakadtáig ragaszkodott a mintegy 70 százalékos részesedéssel járó kontrolljához.

A legutóbbi hónapok jobbára már csak tűzoltással teltek. Tavaly márciusban a cégnél finanszírozási tanácsot hoztak létre, amely hétről hétre áttekintette, a cégcsoport mely tagjához folyik be pénz, és abból hol szükséges a lyukakat betömni. Banki körökben azt is gyanították, hogy az újabb hitelek már nem projektfinanszírozásra mentek, hanem a legsürgetőbb fizetnivalókra. A gondokat tetézte, hogy a kifizetetlen számlák miatt csúsztak az átadási határidőkkel is. Több hónapos késéssel adták át a pécsi PannonPower új, biomassza eltüzelésére alkalmas erőművi blokkját 2004-ben, amely után a vevő a vételárból mintegy 800 millió forint kötbért visszatartott. Más kérdés, hogy ezt a Transelektro vitatja, és ezt az összeget is a be nem hajtott követelések között tartja számon.

A hőn áhított, ám mind ez idáig elmulasztott "feltőkésítésért" és a gazdálkodási vakmerőségért nagy árat fizet a Transelektro-vezér Székely is. Az állami forintok fejében voltaképpen le kell mondania az elmúlt évben fiai bevonásával családi birodalommá fejlesztett cégcsoport ellenőrzéséről. Kóka bejelentette, hogy a kormány a kereskedelmi bankokkal együttműködve az operatív irányításra is feljogosított válságmenedzsmentet állít a cég élére. A pénzintézetek hétfőn hitelezői konzorciumot hoztak létre, amelynek vezetője Erdei Tamás, az MKB Bank Rt. elnök-vezérigazgatója lett. A HVG információi szerint a bankok nemcsak az irányítást veszik kézbe, hanem átrajzolják a tulajdonosi szerkezetet is: hiteleik fejében tulajdonrészhez akarnak jutni, mindenekelőtt az értékes ingatlanokat birtokló Ingatlanfejlesztő és -kezelő Holdingban.

MINK MÁRIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Hová vezet a mellékvonal?

Hatalmas szeletet, 6,5 milliárd forintot hasított ki magának a 30 villamos vonatszerelvény szállítási jogát tavaly...

Tóta W.: Merre tovább, Fidesz?

Tóta W.: Merre tovább, Fidesz?

Jöhetnek az okosfegyverek az amerikai hadseregben

Jöhetnek az okosfegyverek az amerikai hadseregben

Elhalmozzák jókívánságokkal a ma 94 éves Fahidi Évát

Elhalmozzák jókívánságokkal a ma 94 éves Fahidi Évát

Varju László mentelmi eljárásával indul a Parlament őszi ülésszaka

Varju László mentelmi eljárásával indul a Parlament őszi ülésszaka

Botránnyal kezdődött az ülésszak a Parlamentben: Orbán, Hadházy és Gyurcsány a főszerepekben

Botránnyal kezdődött az ülésszak a Parlamentben: Orbán, Hadházy és Gyurcsány a főszerepekben

Októberben megváltozik a Facebook, új fül alatt kell majd keresni a híreket

Októberben megváltozik a Facebook, új fül alatt kell majd keresni a híreket