Bár az áfa felső kulcsának januári csökkentése az árakban nem érvényesült maradéktalanul, ahhoz elegendőnek bizonyult, hogy az év elején történelmi mélypontra süllyedjen az infláció. Csakhogy az átlagos fogyasztó ezt aligha méltányolja, mivel a statisztikailag kimutatottnál folyamatosan 10 százalékkal nagyobb drágulást érzékel.

Meglepetést okozott az infláció januárban. Bár a fogyasztói árak csak 2,7 százalékkal nőttek az előző év januárjához viszonyítva - amire még tervgazdasági körülmények között sem volt példa Magyarországon hosszú évtizedek óta -, az elemzők még ennél is alacsonyabb ütemű drágulást vártak. Az pedig külön is meglepte őket, hogy januárban a fogyasztói árszint 0,1 százalékkal meghaladta a tavaly decemberit. A kutatók egy része ugyanis nem erre, hanem egyenesen deflációra, azaz árszintcsökkenésre számított, a londoniak például 0,4-0,9 százalékos mértékűre. Ezt mindenekelőtt arra alapozták, hogy az általános forgalmi adó 25 százalékos kulcsa januártól 20 százalékra csökkent. Csakhogy a jelek szerint a kereskedők a "kedvezmény" egy részét megtartották maguknak.

HVG

Az áfacsökkenésnek az összes árra vetítve durván a harmada "jött át" - becsülte meg a HVG kérdésére Barcza György, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte a ruházati cikkeknél a mérséklés 60 százaléka, a tartós fogyasztási cikkeknél a 45, a szolgáltatásoknál pedig csupán a 15 százaléka érvényesült az árakban. Az árindexet évek óta lefelé szorító tartós fogyasztási cikkek esetében pedig az áfamérsékléstől várt 4 százalékos olcsóbbodás helyett csupán 1,1 százalékos mínuszt mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal. Ott egyébként úgy számoltak, hogy változatlan adótartalom mellett januárban 4 százalékos lett volna az átlagos drágulás az egy évvel korábbi árszinthez viszonyítva. Ezt összességében, decemberről januárra 1,1 százalékkal mérsékelte az áfacsökkentés, a jövedéki és a regisztrációs adó változása. Várhatóan további 0,1 százalékpontot kozmetikáz rajta a lakossági áramszámlák áfájának hatása, amit azonban csak februárban vesz számba a statisztika. Nem kizárt, hogy a jegybank, amely 2006-ra 1,1 százalékos éves átlagos inflációs előrejelzést tett közzé, a januári adatok láttán módosítja tavaly novemberi, mindenkiénél merészebb prognózisát. Egyes elemzők mindenesetre már hajszállal rontottak is korábbi jóslatukon, az ING például júliusra 1 százalék körüli szintre süllyedő átlagos fogyasztói árszínvonallal kalkulált, most pedig 1,4 százalékos alsó limitet jelöl meg, és éves szinten 1,5-2 százalékos pénzromlást becsül.

Az utca embere azonban szkeptikusan figyeli a hivatalos adatokat, legalábbis a jegybank által végeztetett felmérések szerint rendre 10 százalékponttal magasabbra becsüli a saját bőrén érzékelt inflációt a tényszámoknál. Mi több, várakozásai is jóval pesszimistábbak a valóságos drágulásnál. E szempontból úgyszólván mindegy, hogy a KSH 10 vagy 2,7 százalékos fogyasztói árindexet publikál, a következő 12 hónapra vetített lakossági inflációs várakozás évek óta mintegy 10 százalékponttal a tényleges és reálisan várható adat felett van - ami legalábbis kétségessé teszi, hogy hoz-e politikai hasznot az infláció megfékezése.

A jelenséget az elemzők és a jegybank is inkább történelmi okokkal, azaz a magas infláció megszokásával magyarázzák, semmint azzal, hogy a KSH számítása torzítana. Bár ez korántsem tökéletes, a legtöbb szakértő úgy tartja, hogy a fogyasztóiár-statisztika az egyik legjobb a KSH adatai közül, már csak a nagyszámú mintavétel okán is. Az inflációszámítás alapjául szolgáló fogyasztói kosárba a lakosság által saját fogyasztásra vásárolt mintegy kilencszáz termék és szolgáltatás kerül bele - ezen belül például a gyógyszereknél szereplő egyetlen ár négyszáz medicina árváltozását takarja -, mintegy száz munkatárs, azaz felíróbiztos kilencezer helyen rögzíti a megfigyelt termékek árát, így havonta 80 ezer adat fut be a hivatalba.

Mi van a kosárban? (Oldaltörés)

A kosár a KSH módszertani leírása szerint a "viszonylag nagy volumenű" termék- és szolgáltatásfélékből áll össze. A reprezentánsok kosáron belüli arányát a nemzeti számlák fogyasztási statisztikájából és a háztartási statisztika - 2004-ben 8710 háztartásban vezetett naplók adatai - alapján állapítják meg. Ami pedig a lakosság inflációs felülbecslését illeti, az arra vezethető vissza, hogy "átlagfogyasztó" nem létezik; a tartós fogyasztási cikkek átlagos árszínvonala például évek óta csökken, e cikkcsoport idén januárban az egy évvel korábbihoz képest 4,9 százalékkal lett olcsóbb, ami viszont a konkrét fogyasztónak sokszor semmit sem jelent. Ha valaki egy éven belül vett például valamilyen audiovizuális készüléket, haszonélvezője lett annak, hogy e termékkörben mintegy 15 százalékos átlagos áresés volt (bár ennek nem feltétlenül van tudatában, hiszen amíg nem akart venni, talán az árát sem figyelte) - ha viszont nem vásárolt ilyet, nem érzékelte a változást.

Nem is azt kérdőjelezik meg az elemzők, mit keres a KSH-listán például a táskarádió, vagy miért éppen a "vaddisznó apróhús" árát figyelik a felírók, hanem azt, ami nincs rajta. Ilyen például a lakás, ami nem része a fogyasztói árindexnek. Ez a tétel a felzárkózó országok árindexeit alaposan meg is nyomná, hiszen a lakáspiacon még jó ideig az EU-árak közelítése várható, vagyis a lakásárak évekig inflációnövelő tényezőként működnének. A KSH nem ilyen alapon hanyagolja ezt a tételt, hanem azért, mert a nemzeti számlák európai rendszere a lakásvásárlást beruházásnak tekinti. Évek óta dúl a vita az EU-ban arról, hogy a saját tulajdonú lakás szerepeljen-e az indexben, s ha Brüsszelben dűlőre jutnak, a KSH is változtat módszerén; addig csak a lakásjavítást, -karbantartást veszi figyelembe. Hiányoznak a kosárból a használt cikkek is. Habár az országban hemzsegnek a használtruha-boltok, a turkálók árcéduláit a KSH nem vizsgálja. Csupán a használt gépkocsik árát figyeli, mondván, nagy a súlya a fogyasztásban (csaknem 1 százalék, míg az új autóé 3,3 százalék).

HVG

A fogyasztási szerkezet változását a KSH igyekszik követni, ezért a súlyokat évente felülvizsgálja. Így az idén, a többéves tendenciát folytatva, az élelmiszerek aránya csökkent, miközben a tartós fogyasztási cikkeké csaknem 1 százalékponttal nőtt. Az átfutási idő két év, vagyis a 2006-os inflációs adatokat a 2004-es fogyasztási szerkezet alapján méri. Ez akkor, amikor egyre újabb üzlethálózatok jelennek meg, és a gyors technológiai fejlődéssel új és javuló minőségű termékek, szolgáltatások kerülnek piacra, lassúnak tűnik. "Nehéz naprakészebb adatokat előállítani" - utalt Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője a háztartási statisztika feldolgozásának időigényére.

Másutt azonban a KSH igyekszik lépést tartani az idővel: a mobil- és a vezetékes telefontársaságoktól például bekéri az adatokat, jelesül a legnépszerűbb csomagokét - például a vezetékes telefon esetében az árfelírás gyakorlatilag a T-Com három legtöbb előfizetőjű csomagját jelenti. Ettől még a súlyozásban lehet torzítás, legalábbis Kovács Ilona, az MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa egyik tanulmányában azt feszegette, hogy a vizsgált időszakban - 1997 és 2000 között - a KSH a háztartási statisztikákban bevallottnál 4-5 százalékkal alacsonyabbra vette a háztartási energia súlyát, miközben épp az drágult a legjobban. A kiigazítást a KSH azzal indokolta, hogy a fogyasztás így mutat "valósághű struktúrát"; a kiválasztott háztartások közül ugyanis a jómódúak nagyobb arányban zárkóznak el az adatfelvételtől, a szolgáltatott adatok pedig "elfelejtés és letagadás" miatt hiányosak, így a makro-fogyasztási adatokhoz képest 15-20 százalékos eltérés mutatkozik.

Az elemzők leginkább azt hiányolják, hogy a hivatalos fogyasztói árindex nem veszi figyelembe a helyettesítő hatást. A fogyasztó ugyanis - a közgazdasági alaptétel szerint - racionálisan dönt, vagyis ha ugyanazon terméket, szolgáltatást olcsóbban megveheti egy másik üzletben, akkor valószínűleg azt teszi. A KSH viszont egy évre előre meghatározza, mely üzletekben mely termékek árát jegyzi fel havonta. Új termék tehát egy éven belül nem kerülhet képbe - annak listára vételét a felíróbiztosok javasolhatják ugyan, de a kosárba csak a következő évben kerülhet bele. Az idei módosítás mindenesetre nem utal viharos változásokra: a budapesti egyesített bérlet, kétfajta mobiltelefon-készülék, a nyugdíjasotthonok árai és az LCD-tévé kerültek újonnan a listára.

Az eurózóna 2,2 százalékos decemberi inflációjánál alig magasabb hazai árszínvonal-növekedés azonban ismét gyorsulhat kissé. Az elemzők többsége úgy véli, amikor az áfa kulcsának egyszeri csökkentése már nem érezteti hatását, a fogyasztói árak növekedési üteme visszakúszik a 3 százalék körüli szintre. Ez pedig már az idei év végén bekövetkezhet. De perspektivikus inflációs nyomást jelentenek a kvázi "hatósági" - tehát a kormány vagy az önkormányzatok által meghatározott - árak is (beleértve a háztartási energiáét), amelyek szociális megfontolásból alacsonyak, így korrekciójuk a költségek emelkedése miatt előbb-utóbb elkerülhetetlen. A béremelések pedig főleg a szolgáltatások területén lökik felfelé az árakat; e termékkör évek óta az átlagot felülmúló mértékben drágult.

VITÉZ F. IBOLYA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Új funkció bukkant fel a Google Fotókban

Új funkció bukkant fel a Google Fotókban

Ha a 90-est behúzta az ötös lottón, akkor még lehet milliárdos

Ha a 90-est behúzta az ötös lottón, akkor még lehet milliárdos

Drámai küzdelemben derült ki, ki jutott az X-Faktor döntőjébe

Drámai küzdelemben derült ki, ki jutott az X-Faktor döntőjébe

Nagy meglepetésre készülhet a Samsung, fontos újdonság jöhet a legolcsóbb Galaxy S11-be

Nagy meglepetésre készülhet a Samsung, fontos újdonság jöhet a legolcsóbb Galaxy S11-be

Véletlenül vették meg 20 millióért a Rambo késeket

Véletlenül vették meg 20 millióért a Rambo késeket

"Az internet világában az emberiség olyan lett, mint egy olyan kórus, ahol csak szólisták vannak" – erős beszédet mondott a Nobel-díjas Tokarczuk

"Az internet világában az emberiség olyan lett, mint egy olyan kórus, ahol csak szólisták vannak" – erős beszédet mondott a Nobel-díjas Tokarczuk