A fővárosi önkormányzat az idén minden mozgósítható erőforrását az infrastrukturális fejlesztésekre összpontosítja. Az útfelújításoknak és közműberuházásoknak persze ára van: növekvő adósság, valamint az, hogy a tavalyinál kevesebb jut oktatásra, gyermekvédelemre és egészségügyre.

Kórusban zengik a főváros szabaddemokrata és szocialista vezetői, hogy a 2006-os a fejlesztés költségvetése lesz Budapesten. A lapzártánk után a közgyűlés elé kerülő dokumentumban ugyanis a tervezett kiadások csaknem ötöde a közlekedés fejlesztését szolgálja, amit további 8 százalékkal fejelnek meg a csatornaépítés és a szennyvíztisztítás beruházásai. Fejlesztésre összesen 165 milliárd forintot szán a közgyűlés, ami azt is jelenti, hogy működésre - zömében a bérekre és dologi kiadásokra - viszont kiadásainak alig több mint felét fordítja, miközben a kötelező feladatellátás országos átlagban az önkormányzatok forrásainak 70 százalékát el szokta vinni.

HVG

Ráadásul az adóbevételek a tavalyihoz képest alig több mint 4 százalékkal nőnek, az állami támogatások pedig 10 százalékkal csökkennek. A fejlesztési elígérkezésekből fakadó kényszerű megoldás a források átcsoportosítása, a bevételek növelése és a hitelfelvétel. A megerőltető infrastrukturális programok ellentételeként az egészségügyben 15 százalékkal, a szociális ágazatban 60, az oktatásban 40, a gyermek- és ifjúságvédelemben pedig 25 százalékkal csökken az önkormányzati fejlesztési keret. A tervezet szerint mérséklődik a drogellenes program támogatása, egyáltalán nem jut önkormányzati pénz azoknak a nonprofit szervezeteknek, amelyek súlyos tanulási és magatartási problémákkal küzdő gyerekeket oktatnak, és még olyan apróságra is ügyeltek a tervezet készítői, hogy kevesebb mint felére csökken a kutyapiszok ellen tavaly nagy lendülettel indított kampány kerete.

"Meg kell nézni, meddig ér a takaró, és ahhoz képest hányan és kik bújhatnak alá, mert ha valaki voluntarista, netán populista ígéretekkel áll elő, a takaró előbb-utóbb elszakad" - utalt alig félreérthető módon a HVG-nek a szocialisták kívánságlistájára Ikvai-Szabó Imre szabaddemokrata főpolgármester-helyettes. Az MSZP fővárosi frakciója ugyanis a múlt héten bejelentette, csak akkor szavazza meg a városvezetők költségvetési javaslatát, ha 5 milliárd forinttal emelik a sarokszámokat, és így több pénz jut egyebek között városrehabilitációra, diákösztöndíjakra, az idegennyelv-oktatás támogatására, a Budapest Sport Egyesületre, valamint a rendőrség és a tűzoltóság működésére.

Pedig a bevételi tervek már az eredeti javaslatban is meglehetősen feszesek voltak: a Városházán úgy gondolják, hogy 2,5 százalékos infláció mellett a tavalyinál 10 százalékkal több bevételt lehet elvárni a fővárosi intézményektől, közülük is 12,9 százalékos pluszt a szociális intézményektől és 82,4 százalékost a Közterület-felügyelettől. Ez utóbbi még érthető is: a tavaly 250 fővel megerősített "szürkeruhások" az idén minden korábbinál több szabálytalankodót tudnak tetten érni és megbírságolni. A szociális vagy oktatási ágazatnál viszont már komolyabb képzelőerő szükségeltetik a bevételek növeléséhez. A városvezetők abban bíznak, hogy a pályázati pénzeknek köszönhetően ezen intézmények bevétele jóval több lesz, mint amennyit terveznek, csakúgy, mint az elmúlt három évben.

A kritikusok szerint a költségvetés neuralgikus pontja a növekvő adósságteher is: a tavalyi 10 milliárdról idén várhatóan 17,7 milliárd forintra nő a tőketörlesztés és a kamatkiadás együttes összege. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Petykó Zoltán egyenesen úgy értékelte, hogy a főváros eladósodásából fakadó terheket a vállalkozókkal fizettetik meg. Való igaz, a főváros költségvetésében évről évre a legnagyobb tétel - 2006-ban csaknem 75 milliárd forint - az unió által gyakorlatilag már felszámolásra ítélt iparűzési adó.

Az adósság mértékét Ikvai-Szabó Imre azért nem tartja aggasztónak, mert a főváros évről évre növekvő, idén például 10,5 százalékos működési eredményt ér el, vagyis minden 100 forint bevétel után 10,5 forintot "termel meg". Bár a Városházán fennen hangoztatják, övék szinte az egyetlen olyan költségvetés az országban, amely nem növeli az államháztartás hiányát, az ellenzék ezt is vitatja. A Fidesz-MPSZ például úgy látja, hogy a fővárosi büdzsében a 4-es metró költségeinél olyan támogatással is számol, amely a központi költségvetésben nem szerepel. A városvezetés ugyanis több mint 29 milliárd forintra számít az államtól, a központi költségvetés azonban csak 15,8 milliárd forintot tervez - bár ez felülről nyitott keret, vagyis bővíthető. A fővárosi MIÉP-frakció a részvények eladásából tervezett bevételt is bizonytalannak tartja, mert a portfólió egyetlen jelentősebb elemének, a Fővárosi Gázművek papírjainak az értékesítése másfél évet is igénybe vehet.

A forráshiány sem szab határt a képzeletnek sem a Fidesz, sem az MSZP esetében. A szocialisták e napokban ismertetett Új Budapest Programja és a polgári szövetség Új Budapest Terve egyaránt több száz milliárd forintos fejlesztéseket ígér a következő kormányzati ciklusra, ráadásul alapelemeik sem különböznek a szabaddemokrata városvezetés jelenleg érvényben lévő Podmaniczky-programjától: ugyanazok az utak, hidak és metróvonalak szerepelnek mindegyik párt elképzelései között.

De vajon élhetőbb és versenyképesebb lesz-e a város a 2006-os költségvetés alapján? Vegyük csak a Király utca példáját, amely egyaránt szolgálhat bizonyítékul az igen és a nem válaszra is. A főváros által is támogatott faltól falig útfelújításnak köszönhetően az egykori zsidó negyed utcaképe kétségtelenül vonzóbb, a spanyol ingatlanfejlesztő Fadesa az egyik foghíjtelken például luxuslakásokat épít. Csakhogy néhány épülettömbbel odébb éppen egy Hild József által tervezett, 1844-ben épült házat kezdtek lebontani azért, mert önkormányzati forrásból nem volt pénz a felújítására, így maradt a magántőke, amely viszont jövedelmezőbbnek látta a dózerolást - amire a kerületi önkormányzat engedélyt is adott. Éppen ezért a Levegő Munkacsoport szerint a tervezett 8,3 milliárd forintnál jóval többet kellene költeni városrehabilitációra, és az idén legalább 1,2 milliárd forinttal kellene bővíteni a zöldfelületek gondozására, valamint a kerékpáros és a tömegközlekedés fejlesztésére fordítható keretet.

Hosszabb távon egyébként is több gazdasági hasznot lehet elérni az utak bontásával, mint az utak építésével - állítják a zöldek. Példaként az agglomerációval együtt 1,8 milliós dán fővárost, Koppenhágát említik, ahol a városvezetők megelégelték az állandó dugókat, és a kilencvenes évek közepére megnégyszerezték a gyalogostereket, évente 2-3 százalékkal csökkentették a parkolóhelyek számát, amivel párhuzamosan nemhogy visszaesett volna, hanem éppen fellendült az üzletek forgalma. A környezetvédők Budapesten is hasonló várospolitikát szeretnének látni, bár azt ők is elismerik, hogy a magyar főváros nemzetközi összehasonlításban az elsők között van azzal, hogy a forgalom 58 százalékát a tömegközlekedés adja. A BKV ezt az arányt növelni is szeretné: az idén újabb nyomvonalakon alakítanak ki buszsávokat.

A legnagyobb környezeti szennyezést azonban így is az autók okozzák. Európai összehasonlításban Budapesten az egyik legmagasabb a részecskeszennyezettség: míg a régiós versenytársak, Bécs vagy Prága lakói emiatt átlagosan kilenc hónapot veszítenek az életükből, addig a budapestiek éppen három évet.

SZABÓ YVETTE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ököllel ütötte és leszakította a rászorulóknak szánt ételdobozt egy nő Dunaföldváron

Ököllel ütötte és leszakította a rászorulóknak szánt ételdobozt egy nő Dunaföldváron

 Szinte mindenki meglepődött, hogy 10 milliárdos sportcsarnokot kap Rákosmente

Szinte mindenki meglepődött, hogy 10 milliárdos sportcsarnokot kap Rákosmente

Gergely Márton: A színháztörvény két förtelmes igazsága

Gergely Márton: A színháztörvény két förtelmes igazsága

Megvan, ki lesz a főszereplője az új Reszkessetek, betörőknek

Megvan, ki lesz a főszereplője az új Reszkessetek, betörőknek

Több száz tüntető zavarta meg Peter Handke Nobel-díjának az átadását

Több száz tüntető zavarta meg Peter Handke Nobel-díjának az átadását

Radar360: megvan, mivel vádolják Trumpot, drasztikus tengerszint-emelkedés jöhet

Radar360: megvan, mivel vádolják Trumpot, drasztikus tengerszint-emelkedés jöhet