Miközben a rákos betegek hosszadalmas várakoztatásáról, az onkológiai ellátás összeomlásáról szólnak a hírek, a színfalak mögött valójában presztízs- és kenyérharc dúl.

HVG
A múlt héten már parlamenti szócsatáig jutott az onkológiai ellátás ügye, amit a "nemzet orvosa" néhány teátrális kérdésbe sűrített. Mikola azt tudakolta a miniszterelnöktől, vajon tudja-e, hogy "egy daganatos betegnek ma már három hónapot kell várnia a kemoterápiás kezelésre", valamint hozzátette, hogy a "rákos betegek tömegei meg sem kapják a betegségük gyógyításához szükséges gyógyszert". Aligha kétséges, hogy az ország nemzetközi összehasonlításban is katasztrofálisan rossz rákbetegségi és -túlélési mutatói ügyében az exminiszter ugyanezeket a kérdéseket akár saját magának is feltehette volna, amikor 2001-2002 között az egészségügyi tárcát irányította. Ugyanakkor a kormányokon, sőt a politikai rendszereken átívelő probléma kezelésére senkinek sem volt hatékony gyógymódja.

Figyelemre méltó, hogy éppen most, azt követően alakult ki az állítólagos válsághelyzet, hogy az ügyben érintett orvosi diszciplína szaktekintélyeiből álló Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium által javasolt új szervezési és finanszírozási megoldásokat átültették a gyakorlatba. A változások sora tavaly decemberben kezdődött, azzal, hogy szűkítették azon kórházak körét, ahol kemoterápiás kezelést adhatnak a rákbetegeknek. A korábbi 84 helyett csupán 51 olyan intézmény kapott jogot a gyógyszeres terápiára, ahol biztosítani tudták a szükséges onkológus szakorvosi létszámot és a tárgyi feltételeket. "Volt olyan kórházi osztály, ahol évente két beteg kemoterápiás kezelését számolták el, miközben az Országos Onkológiai Intézetben ugyanez a szám elérte a 20 ezret" - illusztrálta Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettese, hogy bárki belekontárkodhatott a daganat-gyógyszerelésbe. Mivel az onkológiai kezelés a jól finanszírozottak közé tartozott, vagyis annak nyereségéből lehetett más orvosi szakmák és kórházi osztályok veszteségét fedezni, a további munkálkodáshoz szükséges "onkológiai centrum" minősítésről lemaradtak nem lelkesedtek a kényszerű profiltisztításért. Jött a laikusokat riasztó "mostantól a betegeknek sokkal messzebb kell utazniuk" érv, amelyre a szakmai kollégium elnöke, Szűcs Miklós próbálta magyarázni, hogy a helyesen megválasztott és jól végrehajtott kemoterápia - amelyre helyben nincs mindig lehetőség - életet menthet.

HVG
Az esetenként többletkényelmetlenségért cserébe kapható jobb minőségű ellátás ígérete elcsendesítette a kétkedőket, s úgy tűnt, a kezelés centralizálásának szükségességéről a szakmát is sikerült meggyőzni. A kórházi költségvetések általános megnyirbálását követően - a 2005-ös bázis teljesítését csak 95 százalékos kulccsal finanszírozzák (HVG, 2006. június 24.) - azonban egyre erősödnek azok a hangok, amelyek szerint veszélybe került az onkológiai ellátás, egyes centrumoknak nincs pénzük gyógyszerre. "Azokat a betegeket, akiknek drága gyógyszerre lenne szükségük, továbbküldik más intézményekbe, vagy a megengedhetőnél tovább várakoztatják, van, ahol három hónapos a várólista" - panaszolta a HVG-nek Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Jelentősen megnőtt az Országos Onkológiai Intézet (OOI) terhelése is - az első félévben 2 ezerrel több páciens jelentkezett -, és innen, a szakma csúcsintézményéből nincs hova továbbküldeni a beteget. Áthidaló megoldásként így egyelőre előjegyzésnek, nem pedig várólistának nevezik azt az időt, amellyel az intézménybe jutás kiböjtölhető, lévén a 20 százalék körüli forgalomnövekedéssel szemben 420 millió forintos, 10,5 százalékos finanszírozástöbblet áll. A szakmai szóbeszéd szerint az intézetre nehezedő nyomás annak is a jele, hogy a szakmai irányító-vezető szerepét megkérdőjelező, a régiók önállóságát szorgalmazó egyetemi központok igyekeznek destabilizálni a helyzetét. Erre alkalmas "megoldás" lehet a szakmai indok nélkül átirányított betegek létszámának növelése, hiszen a számukra szükséges gyógyszerek ára eléri a 600 ezer-1 millió forintot is.

Míg "odalenn", a terepen valóban tapasztalható a költséggazdálkodás eme nemkívánatos formája, s mind hangosabb a követelés, hogy a teljesítménykorlátokat az onkológiai kezelés esetén ne érvényesítsék, a "fent" elérhető adatok árnyaltabb képet mutatnak. A centrumok kialakításával párhuzamosan megszűnt az EU-normákba ütköző úgynevezett külön keretes gyógyszerellátás, vagyis már nem az OEP vásárolja évi 6,1 milliárd forintért és osztja szét a kórházak között a rákmedicinákat. A szerek árát a társadalombiztosító beépítette a különböző betegségcsoportok finanszírozásába, mégpedig úgy, ahogyan azt az orvosszakmai grémium a különböző kezelések rendjét előíró gyógyítási protokollok kidolgozásával javallotta. Úgy tűnik, hogy a szakmai testület példamutató aktivitásával öngólt is rúgott, lévén a korábbi gyógyszer-alkalmazási szabadosság megnyesegetésével a kórházi összbevétel is kisebb lehet.

A legfrissebb adatok szerint - a szervezett szűréseknek is köszönhetően - tavaly minden eddiginél több, 108 ezer új daganatos beteget diagnosztizáltak. Egyharmaduk kapott rákellenes szereket, és az OEP statisztikái szerint 15-20 százalékukat kezelték olyan intézményekben, amelyek nem kapták meg a centrum minősítést. Vagyis várhatóan mintegy 6 ezer olyan beteg mozgása valószínűsíthető, akik a kisebb intézmények helyett a nagyobb városi, megyei központokba kerülnek. Hogy valójában hol keresnek gyógyulást, melyik centrumnak kell adni a többletteljesítmény elszámolásának a lehetőségét, azt az OEP több lépcsőben próbálja közelíteni. A decemberi induláskor adott teljesítménykorlátokat már áprilisban visszamenőleg megnövelték, és a forgalomemelkedés további 30 százalékának elosztására is hamarosan sor kerül - tudta meg a HVG az egészségbiztosítónál.

Ki sem tudta használni az onkológiai központok 37 százaléka a teljesítménynövelés adta lehetőséget - legalábbis a parlamenti interpellációban megszólított egészségügyi miniszter adatai szerint. Molnár Lajos azokról azonban nem szólt, akik nem győzik a többletmunkát. Közéjük tartozik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kórház nyolcvanágyas onkológiai központja, amelynek vezetője, Poller Imre a HVG-nek elmondta: a legrosszabb megbetegedési és halandósági adatokkal küszködő észak-magyarországi régió egyenlőtlen küzdelmet folytat a talpon maradásért. A három megyét magában foglaló, 1,2 millió lakosú régió egyetlen lineáris gyorsítója - a besugárzásos daganatkezelés korszerű eszköze - itt működik. Így a komplex onkológiai kezelés lehetősége tavaly például 120 százalékkal növelte a betegszámot, amelyet nem követett hasonló nagyságú bevételemelkedés. (A főorvos adatai szerint az EU-ban 150 ezer lakos ellátásához tartanak kívánatosnak egy lineáris gyorsítót.)

Az idén februárban elkészült nemzeti rákellenes programból is kiderül, hogy a betegek elégedetlensége nem alaptalan, hiszen a magyar férfiak rákhalálozása az első, a nőké pedig a második a 36 európai ország rangsorában. A túlélési esély növeléséhez pedig nem elegendő az egészséges életmód propagálása, a lakosság szervezett szűrése, legalább annyira szükséges, hogy az összesen 300 ezer daganatos betegre ne csak 3 ezer PET/CT-vizsgálatot finanszírozzon az OEP, vagy hogy a nagy energiájú besugárzókészülékekből legalább ötven legyen, ne csak 23, s az évi 300 ezer tumormarker laborvizsgálat szakmailag kívánatos többszörösét lehessen elvégezni - irányozza elő az egészségügyi tárca programja. A mostani betegek közérzetét és életesélyeit azonban nem ér rá egy közelebbről meg nem jelölt távoli időpontban javítani, mint ahogy az a magyarázat sem érdekli őket, hogy milyen érdekütközések miatt csorbul a kezelésük.

GÁTI JÚLIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kósa: Jobbat tenne egy újabb választás Borkainak és Győrnek is

Kósa: Jobbat tenne egy újabb választás Borkainak és Győrnek is

„Néha azt mondom, hogy bejövök az iskolába szeretetet kapni”

„Néha azt mondom, hogy bejövök az iskolába szeretetet kapni”

Hídlezárást is belengettek a taxisok a Bolt miatt

Hídlezárást is belengettek a taxisok a Bolt miatt

A IV. kerületben is marad az ellenzéki polgármester

A IV. kerületben is marad az ellenzéki polgármester

Három autó ütközött a XIV. kerületben

Három autó ütközött a XIV. kerületben

Doku360: "Nem izgat a halál, nincs hiányérzetem, mert repülős voltam"

Doku360: "Nem izgat a halál, nincs hiányérzetem, mert repülős voltam"