Ismét politikai vita tört ki a termőföld körül, mivel a kormány 25-30 ezer hektárnyi állami terület eladását tervezi, hogy a Földért életjáradék programnak legyen megfelelő pénzügyi fedezete.

Sajátos koalíció alakult ki az eddig a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által használt, de a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonában lévő mintegy 800 hektárnyi állami termőföld tervezett értékesítése során: az MSZP-s országgyűlési képviselő Karsai József segédkezett abban, hogy a Hanó Miklós egykori kisgazda honatya által szervezett helyi gazdák számára kedvező feltételeket teremtsenek a földeladáskor. "Olyan lesz a pályázati kiírás, hogy ha valaki a helyi gazdák elől, kívülről akarja megvenni a földet, minimum kétszeres árat kell fizetnie" - jelezte a HVG-nek Benedek Fülöp, az agrártárca szakállamtitkára, hogy hajlandók a környékbeli gazdálkodók kedvében járni.

A mezőhegyesi 800 hektár annak a körülbelül 25-30 ezer hektárnak a része, amelyet félmillió hektáros földterületéből az agrártárca felügyelete alatt álló földalap az idén várhatóan értékesít (ezen kívül körülbelül 1 millió hektárnyi erdővagyon van a birtokában). Földeladási programot legutóbb a választások előtt hirdetett a földalap: ennek keretében október 6-áig pályázatos úton 10 110, árverésen pedig - ahol a 10 hektárnál kisebb táblákat értékesítették - 1682 hektárt vásárolt meg 618 új tulajdonos összesen 4,65 milliárd forintért, azaz 400 ezer forinthoz közelítő hektáronkénti átlagáron. Az értékesítés a földalap számára kényszer, a bevételre ugyanis szüksége van a többször is kibővített Földért életjáradék program teljesítéséhez. Utóbbi keretében az állam megvásárolta a számára felkínált termőföldeket, cserébe pedig havi járadékot fizet az eladóknak, márpedig most ehhez több mint 3 milliárd forint hiányzik. "Az életjáradékok finanszírozását az állami földek értékesítéséből kell megoldanunk. Mivel az életjáradék-programok keretében vásárolt földek értékesítése a parcellák széttagoltsága miatt lassan megy, hozzá kell nyúlnunk a könnyebben eladható állami földekhez is" - magyarázta a HVG-nek Gráf József agrárminiszter, hogy a privatizált egykori állami cégek által bérelt területeket most miért verik dobra. Pontosabban egyelőre csak a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-vel született meg a megállapodás arról, hogy a cég - nem részletezett ellenszolgáltatásért cserébe - lemond tíz- plusz tízéves bérleti jogáról.

A Földért életjáradék program keretében 60 ezer hektárt vásárolt meg az állam, most pedig 25-30 ezer hektárt ad el, azaz összességében nő az állami terület - hangsúlyozza Gráf. A miniszter szerint minden céget megkerestek, van-e a használatukban olyan állami föld, amelyről le tudnak mondani. "A szóban forgó 800 hektár az egykori Békéscsabai Állami Gazdaság felszámolásakor került a cég használatába, Mezőhegyestől 50-70 kilométerre fekszik, művelése ezért nehézséget okozott. A fennmaradó mintegy 10 ezer hektárunk egy tömbben, a központunk körüli 10-15 kilométeres sugarú körben van" - érzékeltette a HVG-nek Kun Mihály, a 2004-ben privatizált Mezőhegyesi Ménesbirtok vezérigazgatója, miért jött össze könnyen az egyezség a földalappal.

"A békéscsabai gazdakörből húsz-harminc tag lenne vevő 15-30 hektár közötti területre" - jelezte a HVG-nek a helyi igényeket Hanó. Biztosra mégsem mehetnek, mert Telekgerendás is 15 kilométeren belül van, így az ottaniak is helyben lakónak számítanak, és azonos eséllyel pályázhatnak, mint a békéscsabaiak. A földalapnál mindenesetre a kérésnek megfelelően két nagyobb tábla kivételével 15-30 hektáros részletekre osztották a pályázaton felkínálandó területet, és arra számítanak, hogy húsz-harminc helyi gazda vásárol belőle.

A magángazdák földhöz juttatását nem véletlenül hangoztatja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetése, az állami földeladások hírére ugyanis a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) október 6-ára - a Fidesz-nagygyűléssorozat kezdő napjára - országos félpályás útlezáró akciókat szervezett, egyebek közt a földtörvény tervezett módosítása ellen, valamint a "Magyar föld nem eladó!" jelszóval. A Fidesz-frakció-tag Jakab István Magosz-elnök aznap a Kossuth téren szónokolt a "magyar termőföld kiárusítása" ellen, s ugyanez a motívum a téren naponta felszólaló Fidesz-politikusok beszédeiben is rendre felbukkant. Az FVM tagadja, hogy szó lenne a földtörvény korrekciójáról, a nemzeti földalapról szóló törvényt viszont valóban módosítani fogják: a tárca szerint a "technikai jellegű" változtatásokat az értékesítések felgyorsítása indokolja, illetve az, hogy az árveréseknél a földtörvényben rögzített elővásárlási jogok ne legyenek érvényesek; utóbbiak a földek bérlőit preferálják. A módosítás a földvásárlásból kizárt jogi személyek (gazdasági társaságok, szövetkezetek) tulajdonosainak nyújt kedvezményeket. Mindazonáltal pikáns fejlemény, hogy a földalap a gazdaköri tag, az idei országgyűlési választásokon a Szeremley Huba által gründolt Magyar Gazda- és Polgárpárt jelöltjeként FKGP-színekben indult Hanó és társai kedvére alakítja a pályázati kiírást.

A Magosz úgy véli, Mezőhegyes csak afféle kirakatértékesítés lesz, a földeladások nem az egyéni gazdák érdekeit szolgálják. Pándon például - ahogy ezt a HVG-nek Lőrincz Benjámin helyi gazdálkodó megerősítette - olyan volt a pályázati kiírás, amely szerint a 135, 63 és 84 hektáros táblák mindegyikére csak egy-egy személy pályázhatott - ráadásul úgy, hogy az első kettőt egy egységnek tekintették -, noha a helyi gazdák többen összefogva szerettek volna tulajdont szerezni. Mivel őket a kiírás kizárta, az addigi bérlő gond nélkül jutott birtokon belülre, mégpedig úgy, hogy a 100 pontos pályázati rendszerben helyből 35 pontos előnye volt.

"Ezekre a földekre szükség lenne a birtokrendezés miatt" - említett egy kifogást a HVG-nek Obreczán Ferenc Magosz-főtitkár. Az érdekképviselet a teljes állami szántóterület eladásától tart, ezt azonban az FVM-ben szintén cáfolják. Nem is volna egyszerű feladat a tömeges értékesítés, mivel az Orbán-kormány idején privatizált, az államtól összesen több mint 80 ezer hektárt bérlő 12 volt állami gazdaság 2002-ben ötvenéves bérleti szerződéseket kötött, a Medgyessy-kabinet által magánosított, 50 ezer hektárt meghaladó területet bérlő tíz volt állami agrárcég pedig tíz- plusz tízéves bérleti szerződésekkel rendelkezik. A hatályos földtörvény szerint a bérlőnek - illetve ha az a földszerzésből kizárt jogi személy, akkor természetes személy tagjának - van elővásárlási joga a földre. A Magosz ezért attól tart, hogy a privatizált cégek tőkeerős tulajdonosai, illetve - mivel a földszerzés 300 hektárig limitált - strómanok vásárolják fel a felkínált földeket.

Aggodalmaskodik a társas gazdálkodók érdekképviselete, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is, de egészen más alapállásból. Azt kifogásolja, hogy az állam a földjeiért a piaci árnál 40-50 százalékkal alacsonyabb bérleti díjat kér, ráadásul ezt százezer hektáros nagyságrendben nem is tudják beszedni - állítja Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. A földalap a feltételezések szerint versenyjogot sért, mivel visszaél földpiaci erőfölényével, illetve az alacsony bérleti díjakkal egyes piaci szereplőknek burkolt állami támogatást nyújt (az olcsó haszonbérlet ügyében a Gazdasági Versenyhivatal a napokban versenyfelügyeleti eljárást indított). Épp ezért Horváth szerint az állami földek értékesítése jó megoldás, bár kétli, hogy az idén 5 ezer hektárnál több kelne el. A főtitkár az árverést a nagyobb táblák esetében is pártfogolná, mivel a nyílt liciten nagyobb bevételt lehetne elérni, mint a pályázatokkal való értékesítések esetében.

Persze ha mind a 25-30 ezer hektár gazdára találna is, még annak is elenyésző hatása volna a földpiacra. "Ez az akció nem hoz friss tőkét az ágazatba, csupán új kínálatot, utóbbi pedig az 5 millió hektáros piachoz képest elenyésző" - vélekedik Fűr Zoltán, a termőföldingatlan-közvetítéssel foglalkozó Földbróker.hu Kft. ügyvezetője. A csekély érdeklődésre jellemző, hogy bár a vételhez igénybe vehető az 50 százalékos kamattámogatású birtokfejlesztési hitel, a tavaly októberben meghirdetett 25 milliárdos keretből eddig csupán 8 milliárdot használtak el. A földpiac az árak szempontjából egyébként teljesen szétszakadt. Osztatlan közös tulajdonú táblában, jó minőségű földeknél legfeljebb hektáronként 400 ezer, a nagyobb területű, egybefüggő, jó adottságú tábláknál pedig minimum 600 ezer forintos a hektáronkénti ár, de például az M1-es autópálya mentén, Budapesthez közel, 2 millió forintnál olcsóbban nem adnak egy hektárt.

KELEMEN ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egyre népszerűbbek a „fekete kabinok”, amikben elvonulhatunk a világ elől

Egyre népszerűbbek a „fekete kabinok”, amikben elvonulhatunk a világ elől

Biobankot nyitnak Szegeden

Biobankot nyitnak Szegeden

Szülőbarát szűrők érkeznek a Chrome-bővítményekhez

Szülőbarát szűrők érkeznek a Chrome-bővítményekhez

Állami támogatással állítják helyre a károkat a Baráthegyi Majorságban

Állami támogatással állítják helyre a károkat a Baráthegyi Majorságban

Hatórás űrsétát hajtottak végre a Nemzetközi Űrállomáson

Hatórás űrsétát hajtottak végre a Nemzetközi Űrállomáson

Bulgária kiutasított két orosz diplomatát, akiket kémkedéssel vádolnak

Bulgária kiutasított két orosz diplomatát, akiket kémkedéssel vádolnak