A legmodernebb magyarországi cukorgyár esett áldozatul az unió cukorreformjának. A beszállítók kártérítést követelnek, és a bioetanol-gyártásban látják a túlélés esélyét.

Nem jól mérte föl a helyzetet az agrártárca, amikor tavaly november végén, az EU cukorpiaci reformjáról szóló döntés (HVG, 2005. december 3.) után úgy kalkulált, hogy az öt hazai cukorgyár közül vélhetően egyet sem kell bezárni. A múlt héten ugyanis kiderült, hogy a 250 főt foglalkoztató kabai cukorgyárat birtokló holland Eastern Sugar BV ezt másként gondolja: Matthew Trilling, az Eastern Sugar-csoport vezérigazgatója éppen az uniós cukorreformra hivatkozva jelentette be, hogy nem látnak perspektívát közép-európai - a kabain kívül egy szlovák és három cseh - gyáraik számára, így azokat az idei termés feldolgozása után, 2007-ben leállítják.

Az uniós cukorreform lényege, hogy az EU a támogatott cukortermelés korábbi 17,4 millió tonnás mennyiségét 4,5 millió tonnával lefaragja, 2009-re pedig 36 százalékkal csökkenti a cukor korábbi intervenciós ára helyébe lépő, úgynevezett referenciaárat. A cukorrépa-termelők az árcsökkenés ellensúlyozásaként nyolc éven keresztül a répaszállítási jogosultságuknak megfelelő kompenzációt kapnak. Méghozzá nem is keveset: a 2006-2007-es szezonban ez hektáronként körülbelül 100 ezer, 2009-től pedig 150-160 ezer forint bevételt jelent, attól függetlenül, termelnek-e répát, avagy sem. Ezzel párhuzamosan a cukoripar felállít egy szerkezetátalakítási alapot, amelyet három éven keresztül a cukor eladási árából tölt fel, az első évben például kilogrammonként 30 forintnak megfelelő összeggel. Ebből az alapból igényelhetnek támogatást azok a cégek, amelyek leadják kvótájukat, és csökkentik vagy befejezik a cukorgyártást. A kabainak 108 ezer tonnás kvótája van, s mivel a reform szerint a gyárak tonnánként 730 eurót igényelhetnek az alapból, Kabán 21 milliárd forint körüli összeggel számolhatnak. Az uniós előírás szerint ennek minimum 10 százalékát a cukorgyártó köteles a beszállító termelőknek átengedni.

A kabai sietség oka vélhetően a szerkezetátalakítási alap felhasználási szabályaiban keresendő. A 730 euró ugyanis csak a 2006-2007-es szezonban visszaadott kvótára vonatkozik, később - a következő szezonban 110 euróval - csökken a tonnánkénti összeg. Ezzel a döntés időzítése érthetővé válik, a cég pedig a sajnálkozó közleményen kívül bővebb magyarázkodásba nem bocsátkozott. A kabai gyár bezárásával a magyarországi cukorpiac kétszereplőssé válik, az osztrák Agrana tulajdonában lévő, Kaposváron és Petőházán gyárat üzemeltető Magyar Cukor Zrt., illetve a német Nordzucker érdekeltségébe tartozó, Szolnokon és Szerencsen gyártó Mátra Cukor Zrt. részvételére egyszerűsödik. A szakértők szerint a megmaradó, közel 300 ezer tonnás kvóta fedezi a hazai szükségleteket, és vélhetően az EU importliberalizációja sem borítja föl a magyar piacot. Az unió ugyanis nem csupán a tengerentúlról érkező répacukor előtt nyitotta meg határait a reform keretében, hanem Szerbia és Horvátország számára is - utóbbi január 1-jétől éppúgy 180 ezer tonnát exportálhat az EU országaiba, mint a már kvótabirtokos Szerbia. A földrajzi közelség miatt logikusnak tűnne, hogy az áru jó része Magyarországon landol, de a magyar gyártóknak szerencséjük van, mivel Olaszország kvótája felét már leadta, így az lehet a délszláv export célállomása. A fogyasztók mindebből a következő egy-két évben nem érzékelnek semmit, azután viszont az árcsökkenés a boltokban is meglátszik majd.

"Megdöbbentett a gyárbezárásról szóló döntés, ugyanis a kabai az öt magyarországi gyár közül a legmodernebb, a legnagyobb kapacitású és a legjobb termőhelyi adottságú területtel körülvett" - tolmácsolta a HVG-nek a helyi termelők hangulatát Dominkó Sándor, a Kaba-térségi Cukorrépa-termesztők Szövetségének elnöke. A cukorgyárnak 14-15 ezer hektárról 400-500 termelő szállított be rendszeresen. Számításai szerint a cukorrépa-termesztőknek hektáronként - a mezőgazdaságban kiemelkedőnek számító - 120-150 ezer forintos jövedelmük volt, míg az ezen a területen szóba jöhető gabonafélék csak 30-40 ezer forintot produkálnak hektáronként, ami gyakorlatilag az uniós és a magyar költségvetésből finanszírozott területalapú támogatás összegének felel meg.

A Kaba környéki termelők - mivel cukorrépa ugyanarra a területre a vetésforgó elvét követve csak négy-öt év után vethető újra - már a gyárbezárástól függetlenül tárgyalásokat kezdtek egy kukoricát feldolgozó bioetanol-üzem építéséről, amit éppen a lebontandó cukorgyár mellé terveznek. Ez azonban Dominkó szerint csak a Kaba 30-50 kilométeres körzetében gazdálkodóknak lehet alternatíva, a cukorrépát viszont 110-120 kilométeres körzetben termelték.

Persze nem mindegy, hogy a beszállítók a szerkezetátalakítási alapból mennyit tudnak kihasítani. A kabai cég az EU által kötelezően előírt 10 százalékot ajánlotta fel, a termelők azonban 30 százalékot szeretnének kialkudni. Az EU-s szabályok szerint a gyár csak akkor jogosult a támogatásra, ha a termelőkkel a gyárbezárásról szóló bejelentéstől számított harminc napon belül legalább két alkalommal egyeztetett. Ennek megtörténtét a termelők képviselői által aláírt jegyzőkönyvnek kell bizonyítania, nem véletlen tehát, hogy Kelemen István, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetsége főtitkára csupán tapogatózó jellegűnek minősítette az eddigi tárgyalásokat, hozzátéve, hogy semmit sem írtak alá.

A termelők időhúzása arra késztetheti az Eastern Sugart, hogy módosítson ajánlatán. Ha ugyanis nem sikerül megegyezniük, a szerkezetátalakítási alapból a termelőknek juttatandó hányadot az agrártárca állapítja meg. Ez történt Írországban, ahol 32 százalék átadására kötelezték a cukorgyárat, amelyik viszont perre ment. Csehországban ugyanakkor 25 százalékban egyezett meg a gyártó és a termelők.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
47 millió eurós hitelt kap a Volán az Európai Beruházási Banktól

47 millió eurós hitelt kap a Volán az Európai Beruházási Banktól

Csehy Zoltánnak sem kell a Térey-ösztöndíj, mert nem akar "irodalmi élősködőkkel" közösködni

Csehy Zoltánnak sem kell a Térey-ösztöndíj, mert nem akar "irodalmi élősködőkkel" közösködni

Szürreális videón kampányol Kövér a Fidesz győri jelöltje mellett

Szürreális videón kampányol Kövér a Fidesz győri jelöltje mellett

Már most óriási üzlet az oroszoknak a tengeri jégpáncél olvadása

Már most óriási üzlet az oroszoknak a tengeri jégpáncél olvadása

Hulk és Luke Skywalker is megmutatta, hogy néz ki az Instán és a Tinderen

Hulk és Luke Skywalker is megmutatta, hogy néz ki az Instán és a Tinderen

Még nem találták ki, hogyan fognak össze, de Gyurcsányt nehezen tudná kihagyni az ellenzék

Még nem találták ki, hogyan fognak össze, de Gyurcsányt nehezen tudná kihagyni az ellenzék