Három és fél évvel a súlyos üzemzavar után a paksi atomerőműben megkezdték a sérült fűtőelemek eltávolítását a reaktorcsarnokból, és egy újabb blokk építésébe is belevágnának.

HVG
A 2003 áprilisában bekövetkezett súlyos üzemzavar óta összesen közel 7 milliárd kilowattórányi árammal kevesebbet tudott megtermelni a Paksi Atomerőmű Zrt. (PA) annál, mint ha a szokásos teljesítménnyel működött volna (lásd grafikonunkat a 105. oldalon). Ezt a mintegy 60 milliárd forintnyi árbevétel-kiesést nem térítik meg számára sem a biztosítók, sem az esemény bekövetkeztéért elsősorban felelős francia Framatome-ANP. A tőlük kapott, de nyilvánosságra nem hozható összegek - mint Kovács József vezérigazgató a HVG-nek elmondta - csupán a közvetlen károkat, így a helyreállítás mostani, 1 milliárd forint körüli költségeit fedezik maradéktalanul. A kieső termelés pénzügyi következményeit részben a fogyasztók kényszerültek elszenvedni, mivel az áramszolgáltatóknak a paksi áram helyett annál drágábbat kellett beszerezniük; bár ennek kompenzálására 2003-ban a PA 3,3 milliárd forintot adott át a villamosenergia-rendszert összehangoló Magyar Villamos Művek Zrt.-nek (MVM). A fogyasztói többletterheket valamelyest az is mérsékelte, hogy esetenként lehetőség adódott a paksinál is olcsóbb importra. Az üzemzavar szaldóját mind ez idáig nem hozta nyilvánosságra az MVM.

Az üzemzavar okai azonban már körvonalazódtak. A bajt egy óvintézkedés váltotta ki: az erőmű - arra törekedve, hogy a primerköri hőből gőzt fejlesztő berendezés hőcserélő csöveinek felújításával foglalkozókat minél kisebb sugárterhelés érje - az 1990-es évek végén a gőzfejlesztőt megtisztította a belsejére lerakódott radioaktív szennyeződésektől. Csakhogy eközben vas-oxid vált le a csövekről - amire senki nem számított -, ez a fűtőelemeken megtapadt, rontotta az erőmű hatásfokát, sőt üzemzavart is okozott. A fűtőelemeket a szokásos éves karbantartási műveletsort kibővítve 2000-ben kezdték megtisztítani, akkor még hetesével, majd a Baji Csaba vezérigazgatót váltó Kocsis István irányítása idején, 2003 elejétől, egy újabb tisztítótartályban, harmincasával. A Framatome-nak ez a nagyobb tartálya azonban - döntően egy súlyos tervezési hiba miatt - az év áprilisában túlmelegedett, amikor a tisztítás után késlekedtek a kirakással.

Mivel a tartályban nem lehetett mérni a hűtővíz hőmérsékletét, sem a szintjét, nem tűnt fel, hogy a felforrt vízgőz egyre lejjebb nyomta a hűtővizet, így a fűtőelemkötegek (kazetták) mind nagyobb része a víz fölé kerülve hűtés nélkül maradt. Becslések szerint 1200 Celsius-fok körüli hőmérsékletre hevülhettek már a kötegek, mire a tartály fedelét felnyitották a kirakodáshoz. Ekkor - az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatója szerint - a kazetták eltörtek, amit "a tartályba áramló hideg víz hőütése és a robbanásszerű gőzfejlődés okozott". A kockázat kisebb lett volna, ha (mint a "hétkazettás" időkben) pihentetett, kevésbé aktív kazettákat tisztítottak volna, nem pedig közvetlenül a reaktorból kivett, jelentős bomláshővel rendelkező kötegeket - állapította meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése. Mindez a művelet gyorsítása érdekében történt, mint ahogy az egész tisztítási rendszer telepítését az ügynökség szerint "sürgősségérzet" lengte körül.

A biztonsági megfontolások a súlyos - a hétfokozatú skálán hármas besorolású - üzemzavart követően ismét előtérbe kerültek. Emiatt is tartott egészen a múlt hétig, mire a szétroncsolódott kazetták hermetikus tokokba helyezéséhez és a tisztítótartály eltávolításához hozzá lehetett kezdeni (lásd Sugárút című írásunkat). A változásokat jellemzi az is, hogy míg Kocsis az üzemzavar után néhány héttel a parlament környezetvédelmi bizottságának az ülésén 550 megtisztítandó kazettáról értekezett (egy reaktorban 349 üzemanyag-kazetta található), utóda, a gépészmérnök végzettségű és diplomája megszerzése óta az atomerőműnél dolgozó, nemzetközi szaktekintélynek számító Kovács József - ahogyan nyilatkozta - már "nem számol ezekkel a kazettákkal", azaz nem vállalja a kockázatosnak tartott tisztogatás folytatását. Ez persze némileg drágítja az áramtermelést, bár a tavalyi 8,32 forinthoz képest a 2006-ra várt közel 9 forintos kilowattóránkénti önköltség még mindig szerénynek mondható a többi hazai erőmű többségében 12-20 forint közötti áraihoz képest. Igaz, az üzemzavar előttihez viszonyítva jelentősen megugrott, 2002-ben ugyanis még csak 7,25 forint volt a paksi önköltség.

Épp a relatív olcsóság - és az üzemzavart követően csak-csak helyreállt közbizalom - magyarázhatja, hogy egy éve, november 7-én az Országgyűlés elsöprő többsége egy határozattal arra voksolt, hogy a harminc évre tervezett atomerőmű élettartamát a cég saját forrásaiból húsz évvel meghosszabbítja. A ritka egyetértés mintha napjainkig is fennmaradt volna: a parlament gazdasági bizottságának ellenzéki tagja, Deák András (KDNP) éppoly megnyugtató képet festett az energetikai albizottság múlt heti helyszíni látogatása után a helyreállítási munkálatokról, mint a kormánypárti képviselők. A hangulatot jellemzi, hogy a Pakson tartott tájékoztatón Deák szintúgy az energiaellátás biztonságát - mármint az orosz földgázimporttól való túlzott függés mérséklését - emelte ki, mint a szocialista Podolák György bizottsági alelnök. Mindketten úgy vélték, az élettartam-hosszabbítás után ideje arról is politikai döntést hozni, hogy szükség van-e új atomerőműre, amit - mint Kovács József vezérigazgató közölte - a PA az MVM-mel közösen képes finanszírozni, persze hiteleket is igénybe véve, s a paksi telephely adottságai lehetővé teszik a bővítést.

Ennek esélyeit korai volna még latolgatni, mivel egyelőre nem készültek el a magyar energiastratégia alapelvei sem. Az újabb atomerőmű létesítése ügyében népszavazást kilátásba helyező Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérésére a vezetékes energiahordozókkal kapcsolatos stratégiára javaslatot tevő, Vajda György akadémikus vezetésével működő szakértői bizottság például a HVG értesülése szerint csak az év végére készíti el téziseit. S bár a gazdasági tárca a múlt év vége óta közzéteszi az energiastratégiával kapcsolatos résztanulmányokat, a sok száz oldalnyi dokumentum szerzői olykor egymásnak is ellentmondanak. Több iratban is felbukkan, hogy új atomerőmű építésére volna szükség, elsősorban azért, mert a megújuló forrásokkal megtermelhető áram mennyiségét a várható keresletnél jóval kisebbnek tartják, s a nukleáris energia tűnik a legkevésbé környezetszennyezőnek. A mennyiségi kérdés önmagában is perdöntő lehet: például a hazai erdők éves teljes növedéke is legfeljebb 250 megawattnyi (egy fél paksi blokkal egyenértékű) erőművi kapacitás ellátására volna elég - állapítja meg a tárca egyik tanulmánya. Mindennek fényében meglehetősen optimistának tűnik Podolák jóslata, miszerint 2007 első negyedévében már a parlament elé kerülhet az 1993-ban elfogadott országos energiastratégia módosítását szolgáló javaslat.

Az atomerőmű ellenzőit azonban egyelőre nem is annyira a hosszú távú kilátások foglalkoztatják, sokkal inkább a helyreállítás kockázatait igyekeznek felnagyítani. Az antinukleáris csoportok mostanáig amiatt aggódtak, hogy az összetöredezett fűtőelemek a mellettük levő reaktor biztonságát veszélyeztetik. Szeptember végén az európai zöldek parlamenti frakciójának egyik képviselője öt kérdést nyújtott be az Európai Bizottsághoz (EB), azt tudakolva, mit tesz Magyarország, és mit az EB, ha "komoly baleset" történik. Közleménye szerint ugyanis biztonságosabbnak tűnik "ott hagyni a radioaktív hulladékot, ahol van". Ehhez képest a többlépcsős eljárásban engedélyezett helyreállítás - amire a közvélekedéssel ellentétben van nemzetközi példa - lényegesen csökkenti a radioaktív szennyezés kockázatát, legalábbis ezt állítja Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nukleáris intézetének igazgatója. Azt pedig egyenesen a fizika törvényeivel ellentétesnek tartja az ország egyetlen tanreaktorát is vezető szakember, amivel például Illés Zoltán fideszes környezetpolitikus riogatta a Kossuth rádió hallgatóit, hogy bekövetkezhet akár a hollywoodi filmből ismert Kína-szindróma is; vagyis az, hogy a tisztítótartályban levő fűtőelemek "összeégnek", és környezetüket átolvasztva elindulnak a Föld középpontja felé.

"Kiszámoltuk, hogy bármilyen kedvezőtlen módon helyezkedne el a tartályban levő mintegy 3,6 tonnányi urán-dioxid fűtőelem, ha a neutronokat elnyelő bórsavból literenként 16 grammnál több van a hűtővízben, nem indulhat be láncreakció a sérült üzemanyagban. Ezt az eredményt független orosz elemzések is megerősítették" - cáfolta a Kína-szindróma lehetőségét a HVG-nek Aszódi, a helyreállítás egykori miniszteri biztosa. Márpedig ez a legkedvezőtlenebb elrendeződés szinte kizárt - véli a szakember -, a bórkoncentráció pedig az orosz TVEL cég által végzett helyreállítás alatt mindvégig a biztonsági limitnél is magasabban, 20 gramm fölött marad.

SZABÓ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Sugárút

Az Országos Atomenergia Hivatal 2005 júliusában kiadott elvi, majd az ezt követő gyártási engedélye után az orosz TVEL...

Tőkéczki László síremléket kapott

Tőkéczki László síremléket kapott

A problémás körzeteket hagyta Orbán a választókerületi értékelések végére

A problémás körzeteket hagyta Orbán a választókerületi értékelések végére

Egy szomáliai férfi erőszakolhatott meg egy egyetemistát Budapesten

Egy szomáliai férfi erőszakolhatott meg egy egyetemistát Budapesten

Hat évet kapott egy rendőr, aki az M3-ason pénzt zsarolt ki autósoktól

Hat évet kapott egy rendőr, aki az M3-ason pénzt zsarolt ki autósoktól

A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség 90 napra felfüggesztette Aján Tamás elnököt

A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség 90 napra felfüggesztette Aján Tamás elnököt

„Kettőnek annyi, hátra van négy” – Terry Jonesra emlékeznek a Monty Python tagjai

„Kettőnek annyi, hátra van négy” – Terry Jonesra emlékeznek a Monty Python tagjai