Eddig példátlan módon az Európai Bíróságnál keres jogorvoslatot a magyar kormány, mivel megítélése szerint Brüsszel jogszerűtlenül változtatta meg a kukoricafelvásárlás szabályait.

Kevesebb mint egy héttel tudta csak elodázni az uniós kukoricafelvásárlás szabályainak megváltoztatását Kovács László. Az EU vám- és adóügyi biztosának kabinetje október közepén megpróbálta blokkolni a kukorica garantált áron történő intervenciós felvásárlásának minőségi követelményeit szigorító - és ezzel az elmúlt két évben az EU felvásárolt készletének több mint 80 százalékát termelő magyar gazdáknak hátrányt okozó - módosítását, múlt szerdán azonban a biztosi kollégium jóváhagyta a tervezetet. Ezzel a közösségi agrárpolitika történetében először avatkozott be az unió piacszabályozási kérdésbe úgy, hogy az az éppen folyó aratás idején a magtárakba kerülő gabonára már vonatkozik.

Brüsszeli tanácsi források szerint az Európai Bizottságot (EB) egyértelműen költségvetési megfontolások vezérelték, amikor javaslatot tett az intervenciós kukoricára vonatkozó minőségi követelmények megváltoztatására. A nyáron az EB megrendelésére elkészült ugyanis egy szakértői tanulmány, amely arra a következtetésre jutott, hogy hosszú távon nem lehet finanszírozni a kukorica korlátlan felvásárlását, mert előbb-utóbb a teljes, jelenleg évi 400 millió eurós gabonaintervenciós keret kimerül. Ez oda vezethet, hogy az intervenciós célra a régi tagállamoknak szánt közvetlen támogatásokból kellene lecsípni (az újakéból ugyanis nem lehet, amíg fel nem zárkóznak a támogatásokban a régiekhez). A kukorica harmadik piacon való értékesítése gyakorlatilag elképzelhetetlen (a világpiaci ár alacsonyabb, ráadásul a tengeri kikötőbe való szállítás költségeit is az EB viseli), ugyanakkor a készletek felhalmozódása és többéves kényszerű tárolása minőségromlással fenyeget, ami szintén a közösségi kasszát sújtja, mert a felvásárlási és az értékesítési ár különbözetét az EB-nek kell kifizetnie. Egyes vélekedések szerint Brüsszel a januárban csatlakozó Románia és Bulgária készleteitől próbálta megóvni a közösségi kasszát.

Az EB akár azt is javasolhatta volna, hogy a kukoricát teljes egészében vegyék ki az intervenciós rendszerből, ahogyan ez már megtörtént pár éve a rozzsal. Ezt azonban az agrárminiszteri tanács elé kellett volna vinni, így az eljárás egy évig is elhúzódhatott volna. Az EB a gyorsabb megoldást választotta, az intervenció minőségi követelményeinek szigorítása ugyanis az EB-hez delegált normatív döntéshozói feladat. A gabonapiaci szervezet szabályozásával foglalkozó, úgynevezett menedzsmentbizottságban a tagállamok tisztviselőikkel képviseltetik magukat, és ha ez a grémium a bizottsági javaslatot minősített többséggel megszavazza, automatikusan véglegessé válik. Ilyenkor az EB rendszerint nem is a testület rendes ülésén dönt a jogszabályról, hanem írásos eljárással, a kabinetfőnökökön keresztül.

A gabonapiaci menedzsmentbizottság szeptember elején hat tagállam (Ausztria, Csehország, Magyarország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia) ellenszavazata és egy (Lengyelország) tartózkodása mellett a szükséges minősített többséggel áldását adta az EB javaslatára. A dosszié a szokásos ügyrend szerint az EB elé került, ám Kovács László adó- és vámügyi biztos leállította az írásos jóváhagyási eljárást. Az EB magyar tagja arra hivatkozott, hogy az úgynevezett hektolitersúlyra vonatkozó követelmény teljesítése komoly felkészülést igényel, amit az intézkedés időzítése nem tett lehetővé. Kovács ezért a hektolitersúlyra vonatkozó előírások bevezetésének egy évvel történő elhalasztását indítványozta kollégáinak, ám érvelésével sem Mariann Fischer-Boel agrárbiztos, sem a többiek nem értettek egyet. Így a testület a magyar biztos jegyzőkönyvben rögzített különvéleménye mellett a múlt héten áldását adta a rendeletre, amely november 1-jén lép hatályba.

A magyar kormány már a készülő rendelet hírére bejelentette, hogy végső esetben az Európai Bírósághoz fordul a szabály visszamenőleges volta miatt. A jövő szerdán kezdődő intervenciós időszak kezdetétől érvényes szabályváltoztatás négy paramétert érint, amelyek közül a legnagyobb gondja az újonnan bevezetett úgynevezett hektolitersúllyal van a magyar termelőknek - a szakértők szerint ez zárhatja ki a legtöbb terményt az intervenciós felvásárlásból. Az új regula szerint egy hektoliter kukorica tömegének 71-73 kilogramm közöttinek kell lennie. "A kukoricánál a minőség meghatározása során a hektolitersúlynak nincs jelentősége, a felhasználók nem is kérték ennek mérését, erre nincs is szabványos módszer" - mondta a HVG-nek Pótsa Zsófia, a feldolgozók és kereskedők érdekeit képviselő Gabonaszövetség főtitkára. A tavalyi aratáskor az átlag-hektolitersúly 70 alatt volt Magyarországon, az idén viszont a kukorica számára szerencsés időjárási körülmények miatt a termés jelentős része - a Gabonaszövetség adatai szerint akár 80 százaléka - is teljesítheti ezt a követelményt.

Az érvágást ettől függetlenül sem ússzák meg a kukoricatermelők. A kukorica nedvességtartalmának 14,5 százalékról 13,5-re történő leszállítása miatt fizetniük kell: a szárítók üzemeltetési adatai alapján 1 százalékpontnyi víz elvonása ugyanis tonnánként 700-900 forint többletköltséget okoz, ráadásul a 101,31 eurós tonnánkénti alapárat csak a terményüket 13 százalékos nedvességtartalommal beszállító gazdák kaphatják meg, a 13,5-esre egy euróval kevesebb jár. Hiába premizálja a rendszer a 13 százalékosnál alacsonyabb víztartalmú kukoricát, egyszerűen nem éri meg a terményt ennyire kiszárítani.

A szárítóüzemek között vághat rendet az a szabály, hogy a hősérült - azaz túlszárított, megpörkölődött - szemek megengedett aránya a korábbi 3 százalékról 0,5-re csökken. Itt az adhat okot némi aggodalomra, hogy a vizsgálat abszolút szubjektív, a laborban egy színskála segítségével állapítják meg, hogy a még megengedett tejeskávészínűnél sötétebb-e a csíra. Ilyen alacsony határértéknél - állítja Pótsa - néhány szemes tévedés a mintában az egész tételt is kizárhatja az intervencióból. Nem kavart nagy vihart a megengedett törtszem-arány 10-ről 5 százalékra módosítása sem: az átlagos érték eddig 3 százalék volt, bár az 5 százalék tartása a kitároláskor esetleg problémát okozhat.

KELEMEN ZOLTÁN, VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Drónvideón a Tiszából kiemelt legendás gőzhajó

Drónvideón a Tiszából kiemelt legendás gőzhajó

Komoly zöldségdrágulás jöhet

Komoly zöldségdrágulás jöhet

A nap fotója: szabálytalanul parkoló Audi A8 miatt állt az 51-es villamos

A nap fotója: szabálytalanul parkoló Audi A8 miatt állt az 51-es villamos

Kovács Zoltán legalább egymillió látogatót vár a jövő évi vadászati világkiállításra

Kovács Zoltán legalább egymillió látogatót vár a jövő évi vadászati világkiállításra

Visszahívja a Jobbik a Duna-parti cipőkbe beleköpő politikusát

Visszahívja a Jobbik a Duna-parti cipőkbe beleköpő politikusát

Amanda: végtelenül emberi film arról, hogy vészeljük át egy terrortámadás tragédiáját

Amanda: végtelenül emberi film arról, hogy vészeljük át egy terrortámadás tragédiáját