Ennek a szerteágazó rendszernek a fejlesztéséhez ad segítséget Bajnai László Városfejlesztés című kézikönyve. A nemcsak szakemberek számára íródott hiánypótló kiadvány ugyanis az alapfogalmaktól a legapróbb részletekig mutatja be, mit kell városfejlesztésen, illetve város rehabilitáción érteni; melyek a városfejlesztés európai eszközei; milyen elemekből épül fel egy komplex városfejlesztési akcióterv. Emellett beszél a finanszírozás lehetséges eszközeiről is, kitérve arra, hogyan működhet hatékonyan, egymást támogatva a köz- és a magánszféra. Ebben a kérdésben a szerző konkrét példákat sorakoztat annak alátámasztására, miért hasznos, ha a városfejlesztést a közszféra tartja kézben, és elviszi a folyamatot addig a fázisig, amikor már bekapcsolódhatnak a vállalkozások, amelyek a beépíthetővé tett területeken, építési telkeken megvalósíthatják építési projektjeiket.

A kötet igazi aktualitását az adja, hogy a regionális operatív programok komoly hányadát alkotják azok a város-rehabilitációs pályázatok, amelyek a közeljövőben jelennek meg, jelentős forrásokat megnyitva a tervek megvalósításához. A kötet segít eligazodni az uniós pályázatok miatt megújult, bizonyos kérdésekben bonyolultabbá vált szervezeti, és jogi eszközök között is.

A szerző, aki a terület egyik legavatottabb szakértője, többet is felvázol a lehetséges buktatók közül, és ezek megoldásai közül. Ezek között kitér arra, milyen elavult szemlélet uralkodott a rendszerváltás után Magyarországon ebben a kérdésben is. Jellemző példaként egy olyan mondatot idéz, amelyet az aktív szerepvállalást firtató kérdésre adott az önkormányzat, és amely így szól: „Köszönjük a javaslatot, de városfejlesztés ügye már megoldódott, elkészült az általános városrendezési terv."

Bajnai László ezek nyomán olyan sikertörténeteket is bemutat, amelyek a problémák ellenére születettek meg. Ezek közül az egyik legjelentősebb a budapesti Ferencváros rehabilitációja. Itt lényegében a városfejlesztés, város-rehabilitáció minden lényeges eleme megfigyelhető: hogyan alakul ki egy elavult, helyenként már romos városrészben olyan lakókörnyezet, amely harmóniát teremt a természeti és a épített környezet között. A Ferencvárosban az élhetővé és szerethetővé vált, megújult városrész nem csak lakókat, de az ingatlan fejlesztőket, befektetőket is vonzott. Ennek a fejlesztésnek a sikeréről nem csak a szöveg, de szép kivitelű képek is árulkodnak.

A sokszínűség és az alaposság használható kézikönyvvé, hasznos olvasmánnyá teszi Bajnai László munkáját a városfejlesztésben részt vevő összes szereplő számára.

Kovács M. Veronika