A csomag a lakásfenntartással, az energiával, az élelmiszerekkel és az illetékekkel kapcsolatos kiadásokra terjed ki. Egyebek között javasolja, hogy az alacsony jövedelműek – köztük nyugdíjasok, segélyből élők, egyedül állók és többgyermekes családok – kapjanak egyszeri 100 eurós (25600 forintot kitevő) kiegészítő támogatást. Az intézkedés 1,2 millió háztartást érintene.

Az előterjesztés a lakásbérletek területén kezdeményezi az ügynöki jutalék lecsökkentését a mostani három havi bérleti díjról kettőre, a bérleti szerződés után fizetendő illeték kiszámításánál egy 1500 eurós adómentes összeg beiktatását, a bérleti díjak emelésének korlátozását és a lakásfenntartási költségek megosztásának újbóli kidolgozását.

Az energiaárak kordában tartására Alfred Gusenbauer egyebek között szorgalmazta, hogy az árbizottság vonja górcső alá az áramár-szabályozás egész rendszerét. Az élelmiszerek és agrártermékek esetében szigorúbb ellenőrzést sürgetett az esetleges spekulatív haszonszerzés kiszűrésére, a kartellellenes rendelkezések és a versenyjogi előírások betartatására.

A minisztertanács elé vitt terv magában foglalja azt is, hogy a kiadások mérséklése érdekében 2008-ra és 2009-re felfüggesztenék a szövetségi illetékek indexálását, azaz az infláció ütemének megfelelő emelésüket. Enyhítenének a magáncélú hitelek illetékfeltételein is.

A január közepén közzétett statisztikai adatok szerint tavaly decemberben 3,6 százalékkal emelkedtek az árak Ausztriában a megelőző év azonos időszakához viszonyítva: legutoljára 1993 júniusában tapasztaltak hasonló mértékű árdrágulást az alpesi országban.

Az élelmiszerek 8,2 százalékkal kerültek többe, mint 2006 decemberében. Az üzemanyagárak átlag 23 százalékkal ugrottak meg, a víz- és energiaszolgáltatásért 4,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásbérleti díjak 5,3 százalékkal nőttek, az áram 6,3 százalékkal lett drágább a háztartások számára. Az építőipari alapanyagok egyes fajtái 10,4-11,3 százalékkal drágultak, az élelmiszerek közül néhány terméknek –például a hagymának, a gouda sajtnak, a narancsitalnak és a tejnek – 9,5-30 százalékkal ment fel az ára. Az előzetes számítások alapján éves átlagban 2,2 százalékos volt az árdrágulás az országban.

Kimutatások szerint havi 1784 eurós nettó összjövedelem alatt a háztartások bevételeik 31 százalékát lakásfenntartásra, 18,7 százalékát élelmiszerre, 13,7 százalékát közlekedésre, 13,1 százalékát pihenésre és szabadidős tevékenységre, 6,7 százalékát éttermekre és szállodákra, 6,6 százalékát ruházkodásra, 9,5 százalékát egyébre – például megtakarításra – fordítják. Az 1785 és 3047 euró közötti jövedelmi sávban a megoszlás a következőképpen alakul: lakásfenntartás 23,2; élelmiszer 13,7; közlekedés 16,3; pihenés és szabadidő 12,7; ruházkodás 5,4; éttermek és szállodák 5,5; megtakarítás 23,2 százalék. A 3047 eurós havi összjövedelmen felül a családok lakásfenntartásra 17 százalékot, élelmiszerre 9,6 százalékot, közlekedésre 14,9 százalékot, pihenésre és szabadidős tevékenységre 11,2 százalékot, ruházkodásra 4,7 százalékot, éttermekre és szállodákra 4,7 százalékot, megtakarításra pedig 37,9 százalékot költenek.

Az EU új fogyasztói piacmegfigyelő (Consumer Market Watch) rendszerének keretében készült árösszehasonlító tanulmány szerint a skandináv országok mellett Ausztriában kell a legtöbbet fizetni az európai uniós átlaghoz képest az élelmiszerekért.

Dániában, Finnországban, Svédországban és Ausztriában 25-30 százalékkal kerülnek többe a húsféleségek, a szeszesitalok és a gabonából készült termékek az uniós átlaghoz viszonyítva. Az utóbbit száz százaléknak véve például a kenyér ausztriai ára 126 százalékot tesz ki, míg Magyarországon és Lengyelországban csupán 60 százalékot.