szerző:
Nagy Gergő
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tizennyolc éves folyamat végére tett pontot a múlt hét végén Vlagyimir Putyin, amikor aláírta a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) csatlakozás jegyzőkönyvét. A történelmi esemény konkrét haszna az orosz cégek számára még csak később válik el. Az Európába érkező kőolaj és földgáz ettől még nem lesz olcsóbb, viszont a csatlakozást a magyar high-tech iparági szereplők kihasználhatják.

Majdnem két évtizedes történet végére tett pontot Vlagyimir Putyin orosz államfő, amikor hétvégén aláírta az orosz WTO-csatlakozás jegyzőkönyvét. Az aláírást megelőzően az orosz parlament alsó- és felsőháza már ratifikálta az annak elfogadásáról szóló törvényt. Így Oroszország a világ nemzeti összterméke (GDP) 96-97 százalékát megtermelő országait magába foglaló szervezet 156. tagállama lett.

Aki tagja a WTO-nak, annak alacsonyabb vámokat kell fizetnie, könnyebben kap beviteli engedélyeket annak érdekében, hogy a kereskedelmet minél kevesebb akadály hátráltassa. Oroszország csatlakozása a szervezethez különös jelentőséggel bír, mivel vásárlóerő-paritás alapján a világ hatodik legnagyobb gazdaságáról van szó. Az orosz tárgyalások elhúzódása az akadozó egyeztetések mellett összefüggött azzal is, hogy a nem versenyképes orosz vállalatok nem szívesen láttak volna maguk körül külföldi versenytársat – egyszerűen féltek a piacliberalizációtól. És közben az sem volt egyértelmű, hogy az egyes szektorok számára közvetlenül milyen hasznot hajthat a tagság.

Ami viszont biztosnak látszik, hogy az Európa – és egyben Magyarország – számára rendkívül fontos kőolaj- és földgáz-importárakat a megállapodás szinte alig érinti. Így olcsóbb orosz gázárakra egyáltalán nem számíthatunk. A harmadik legnagyobb európai exportpiac további megnyílását ugyanakkor a magyar cégek is kihasználhatják.

Jön az orosz csiki-csuki?

"Oroszország WTO-csatlakozásának igazi kérdése az lesz, hogy Moszkva a nemzetközi szervezet szabályait mennyire lesz hajlandó betartani, az állam milyen mértékben bizonyul normakövetőnek" – mondta a hvg.hu-nak Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő, történész, aki szerint a csatlakozás Oroszország világgazdasági és világpolitikai visszaintegrálódásának fontos állomása.

"Eddig egyrészt a különböző belső ágazati érdekek, másrészt pedig Oroszország időnként meglepő világpolitikai mozgása és annak nyugati megítélése lassította a csatlakozási folyamatot" – fejtette ki Sz. Bíró. A most kialakuló egységes normakörnyezet ugyanakkor megkönnyítheti az exportőrök bejutását az orosz piacra. Itt azonban az lesz a fő kérdés, hogy ezekből a normákból mennyire és milyen gyorsan alakul ki állandó gyakorlat, vagyis az oroszok mennyiben alkalmazzák majd automatikusan a nemzetközi szabályokat. Mindenesetre Oroszország mint új játékos megjelenése a WTO-ban feltehetően pezsdítően hat majd a világkereskedelemre.

Putyin vezetésével lép be Oroszország a WTO-ba
©

"Már eddig is komoly mértékben integrálódott Oroszország a világgazdaságba, de ez a nyitottság most intézményesül" – mondta Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa, Oroszország-szakértő. Rácz szerint Oroszország modernizációjának szempontjából létfontosságú a technológiai import, és ez a WTO-tagsággal könnyebben megtörténhet. Az erősen államilag támogatott szektorok – például a textilipar, autóipar, mezőgazdaság – azonban megszenvedhetik a csatlakozást, mivel a kormányzati pénzek innen elszivárognak majd, és a versenyképtelen ágazatok egy része így elhalhat. A befektetők szempontjából kétségkívül stabilabbá válhat az orosz piac, kiszámíthatóbbak lehetnek a körülmények, feltételek. Ennek következtében a külföldi működőtőke-beáramlás is nőhet, véli a szakértő.

Az orosz gazdaság számára az előnyök elsősorban hosszabb távon fognak jelentkezni, mivel a nyitás hatásaként a piaci verseny éleződésével a gazdasági szerkezet javulása várható – mondta a hvg.hu-nak Ludvig Zsuzsa, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, aki szerint rövid távon előny Oroszország számára, hogy részt vesz a nemzetközi a szabályozási környezet formálásában, illetve konkrét előnyt várhatnak a dömpingeljárásokban, amelyek ezentúl a WTO által szabályozott döntőbírósági úton fognak lefolyni. Eközben az EU és a többi fejlett gazdaság számára az orosz csatlakozás ténye igen nagy jelentőségű. Az egyik legegyértelműbb nyertese az orosz tagságnak a nyugati szolgáltatási ágazat lesz, amely a komoly nyitás előnyeit élvezheti majd, de a liberalizáció szinte valamennyi feldogozóipari ágazatot is érinti.

Az orosz politikai vezetés számára a csatlakozás elsősorban presztízsértékű. Oroszország – a világ jelentős gazdaságai közül egyedüliként – többé nem lóg ki a sorból, és a csatlakozási folyamat lezárása a partnerekkel való együttműködési készségének is jele. A folyamat illeszkedik az orosz vezetés modernizációs retorikájába is, ám mindez nem jelenti azt, hogy Oroszország ezentúl problémamentes gazdasági partner marad – tette hozzá Ludvig.

A szabolcsi alma helyett a nanotechnológia

A magyar export számára a múltban sem az elmaradt orosz nyitás jelentette a legfőbb nehézséget az orosz piacra történő exportban – mondta Ludvig. A finanszírozási nehézségek és egyéb versenyképességi tényezők mellett például az élelmiszerexport területén a megfelelő nagyságú árualap hiánya is megemlítendő. Az orosz piacra nagy mennyiségben kell homogén, vagyis egyfajta terméket szállítani, aminek a feltételei itthon még sok esetben hiányoznak. Nyertes lehet viszont az orosz piacon már hosszú ideje sikeresnek tekinthető gyógyszerágazat, amelynek komoly károkat okoz a hatalmas orosz hamisgyógyszer-piac, így az átlagosnál szigorúbb feltételeket kellett Oroszországnak vállalnia a szellemi tulajdon védelme területén – emelte ki az MTA tudományos főmunkatársa. A magyar export túlnyomó részét az orosz piacon azonban már most, azaz a WTO-tagság életbe lépése előtt is ugyanazon a termékek adják, amelyek az itthon letelepült transznacionális társaságok tevékenységének eredményeként a teljes magyar exportban is meghatározóak – hangsúlyozta Ludvig.

Az élelmiszeripar már rég nem kitörési pont az oroszországi magyar exportban
©

Az oroszok WTO-tagsága javíthatja a magyar export lehetőségeit Sz. Bíró szerint is. "A legfontosabb export területeken ugyanakkor Magyarország egyáltalán nem szerepel Moszkva legjelentősebb partnerei között" – fejtette ki Sz. Bíró. Ez annak ellenére is igaz, hogy 2002 és 2008 között rendkívül dinamikusan nőtt a kétoldalú kereskedelem. Ráadásul ebben az időszakban a magyar kivitel gyorsabban nőtt, mint az Oroszországból származó import. A globális válság azonban mintegy 40 százalékkal vetette vissza a gazdasági kapcsolatok volumenét, amely 2009 második felétől kezdett el újfent növekedni.

"Önmagában nem gondolom azt, hogy külön lehetne választani az uniós és a magyar szempontokat, a WTO-tárgyalásoknál például az EU ült egy asztalnál az oroszokkal, nem Magyarország" – fejtette ki Deák András Oroszország-szakértő. Itthon még mindenki a szocialista nagyipari struktúrában gondolkodik, azonban azt látnunk kell, hogy a multicégek termékei képviselik a nagyobb szeletet a Oroszországba irányuló magyar exportban, "nem a szabolcsi alma".

Szberbank és orosz WTO-tagság: támogatás a növekvő magyar exporthoz?

Arra a kérdésre, hogy Oroszország legnagyobb bankjának, a Szberbanknak a magyarországi megjelenése a WTO-tagsággal karöltve mennyiben segítheti a magyar export növekedését, Ludvig úgy válaszolt, hogy amennyiben a bank kedvező hitelkonstrukciókkal támogatná az orosz piacra exportáló magyar cégeket, ez a WTO-tagságból fakadó liberalizációs hatásokkal együtt elméletileg segítheti a magyar export növekedését. "Az Oroszországba irányuló magyar export egyéb problémáit azonban ez nem oldja meg" – tette hozzá az MTA tudományos főmunkatársa.

A magyar kormány meghirdette ugyan a keleti nyitás politikáját, de a nagy kérdés az, hogy van-e ehhez elegendő kapacitásunk – mondta Rácz. A magyar vállalatok mindenképpen profitálhatnak az orosz tagságból, az oroszokat elsősorban az elektronikai, high-tech és nanotechnológiai termékek érdeklik. "A cél az, hogy ne azért vegyék meg ezeket a termékeket, mert van valamifajta politikai megállapodás Magyarországgal, hanem egyszerűen azért, mert jó minőségűek és versenyképesek" – emelte ki az MKI tudományos főmunkatársa.

A mindenki által sokat emlegetett élelmiszeriparral kapcsolatban Rácz némileg szkeptikusabb.A szocializmus alatt nem számított a minőség, a zárt szovjet piacra vittük a magyar konzerveket. A "bármi jó az orosz piacon"-elv viszont ma már nem működik, az orosz gazdaság nyitottsága következtében a magyar paprikának ugyanúgy az olasszal kell versenyeznie, mint itthon, és az orosz vevők kifejezetten igényesek. "Örülnék, ha sikerülne a tervezett áttörés az orosz piacon, de nagy csodákat ne várjunk ezen a területen a magyar export növekedése tekintetében. Főleg gyorsan ne" – húzta alá Rácz. Eközben viszont van egyfajta nosztalgia, főleg az idősebbek körében, akik még emlékeznek a magyar élelmiszer-ipari termékekre, ennek PR-értékére akár építeni is lehetne. Előny az is, hogy a magyar és az orosz kormány között tavaly született egy olyan megállapodás, melynek értelmében orosz élelmiszer-biztonsági szakértők már itthon tudják ellenőrizni az orosz piacra szánt mezőgazdasági termékek minőségét.

A magyar nanotechnológia-ipar
Magyarország mondhatni nanonagyhatalom, a technológiát világszerte a következő ipari forradalom fontos elemének tartják (a nanotechnológia olyan gyűjtőnév, mely az alkalmazott tudomány és technika széles területeit fedi le, ezek legfőbb közös vonása pedig az anyag tulajdonságainak meghatározása, illetve eszközök készítése 100 nanométernél kisebb léptékben a szerk.). Hazánkban több egyetemi városban – Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Miskolcon – is működik nanotechnológiai kutatólabor, a magyarok több esetben úttörő szerepet vállalnak ezen a területen. Miskolcon 2007 óta orosz-magyar vegyes nanotechnológiai vállalat is működik, melynek létrehozásához Putyin elnök 2006-os magyarországi látogatása is jelentős mértékben hozzájárult. Eközben az iparinál is gyorsabbnak tűnik a nanotechnológia orvostudományi, gyógyszeripari térnyerése, például Debrecenben folynak olyan kutatások, melyek a sejtek kommunikációjáról megszerzett minél több ismeretet a gyógyszeriparban hasznosítják, és a gyógyítás érdekében tudnak ma már olyan eszközöket készíteni, amelyek jóvoltából molekulák lenyomatait lehet rögzíteni. Oroszországban a Richter és az Egis gyógyszergyártók is komoly pozíciókkal rendelkeznek.

Nem lesz itt gázárcsökkenés

Az energiahordozók kereskedelmének feltételein viszont érdemben nem változtat a WTO-tagság, ezt a területet nem érinti a kialkudott vám- és tarifapolitika, így ettől itthon nem lesz olcsóbb a gáz. “Hiú reményeket ne tápláljunk ennek kapcsán, a gázárakat ugyanis kétoldalú megállapodásokban rögzítik” – tette hozzá Sz. Bíró.

Az orosz WTO-tagság miatt nem lesz olcsóbb a gáz - legalábbis egyelőre
©

Deák is azt emelte ki, hogy az energiahordozók exportjának területén semmilyen változás nem várható, az orosz kiviteli exportvám a kőolajon és földgázon is változatlan maradt. "Az orosz költségvetésnek legalább a negyede származik az exportvámból, ez elég komoly tétel, így az oroszok ennek megváltoztatásáról hallani sem akartak, ezt orosz belügynek tekintik és ezek a termékek amúgy is világpiaci árasak" – hangsúlyozta a szakértő.

A gázárakat érintve Rácz is azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szerződést nem írja felül az oroszok WTO-tagsága. A magyar kormány ugyanakkor már kifejezte szándékát, hogy megnyitná a tárgyalásokat az orosz féllel a 2015-ben lejáró hosszú távú gázszerződés megújításáról. Oroszország erre egyelőre nem hajlandó, ők 2014-ig várnának ezzel. Feltételezhetően azért, hogy nagyobb legyen a nyomás a magyar kormányon a megegyezés érdekében: "Ha a mostani gázszerződésre nem is, a 2015-től életbe lépő újra ugyanakkor már hatással lehet Oroszország WTO-tagsága" – emelte ki Rácz.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Orbán az új-zélandi terrortámadásról: Az erőszak és a terrorizmus nem ismer határokat

Orbán az új-zélandi terrortámadásról: Az erőszak és a terrorizmus nem ismer határokat

Igazán nemes gesztust tett a magyar evezős, kitüntette a Fair Play Bizottság

Igazán nemes gesztust tett a magyar evezős, kitüntette a Fair Play Bizottság

Rendőrnek adta ki magát, majd vascsővel verte, és rálépett az idős asszony mellkasára

Rendőrnek adta ki magát, majd vascsővel verte, és rálépett az idős asszony mellkasára

Kullancsszakértő: ne dobjuk ki a kiszedett kullancsot!

Kullancsszakértő: ne dobjuk ki a kiszedett kullancsot!

Nem szavazták meg a költségvetés, áprilistól nem kap állami pénzt a XV. kerület

Nem szavazták meg a költségvetés, áprilistól nem kap állami pénzt a XV. kerület

Rájöttek a tudósok, mi a legnagyobb akadálya annak, hogy meggyógyuljon a Nagy-korallzátony

Rájöttek a tudósok, mi a legnagyobb akadálya annak, hogy meggyógyuljon a Nagy-korallzátony