szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem tüzet kell oltani, amikor már nyugdíjas lesz valaki, hanem munkát kell adni neki, amíg fiatal. Ehhez bölcsőde kell, részmunkaidő, és az is, hogy mindenki tisztában legyen jó korán azzal: mennyi pénzt tett félre, amiből ki tudja kalkulálni, mennyi nyugdíjra számíthat. A hollandok, svédek tudják a titkot, csak le kellene másolnunk. Néhány lépést mi is megtettünk.

A magyarországi munkavállalók harmada - több mint egymillió ember - a minimálbér vagy az alatti kereset után fizet adót és járulékokat, nem is csoda, hogy kevés nyugdíjra számíthatnak. Vannak azonban náluk is nagyobb bajban levők: azok, akik a rendszerváltás után elveszítették munkahelyüket, és azóta hol van bejelentett állásuk, hol nincs. Ezeket jártuk körül egy nemrégi cikkünkben. Az is csak arra világított rá: ha nyugdíjakról és nyugdíjasokról beszélünk, akkor a munkaerőpiachoz, foglalkoztatási helyzethez kell visszanyúlnunk, az jól körülhatárolja, mi vár a jövő nyugdíjasaira. És mi, magyarok ebben nem állunk jól. De vannak, akik igen. Ők hogy csinálják?

A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2013-ra vonatkozó statisztikái szerint vannak olyan országok, ahol a 60-70 százalékot is meghaladja a 60-64 év közöttiek munkaerőpiaci aktivitása. Ilyen Európából például Svédország vagy Norvégia, de Észtországban vagy Hollandiában is e korosztálynak a fele dolgozik még. Nálunk volt a legrosszabb az arány az OECD tagállamai közül: a 60-64 évesek kevesebb mint 20 százaléka dolgozott 2013-ban. Mitől ilyen jók az arányok az északi államokban, illetve a hollandoknál?

A 60-64 évesek mekkora hányadának van munkája. Mi, magyarok, a lista végén kullogunk.
©

Nem alkottak újat, csak komplexen kezelték a helyzetet

A fejlett országokban, de tulajdonképpen az egész világon növekedni fog az idősek aránya a társadalmakon belül. Hollandiában például a 65 éven felüliek aránya a 20-64 éves népességhez viszonyítva a jelenlegi 27 százalékról 2050-re 52 százalékra ugorhat majd az OECD adatai szerint. A hollandok már egy évtizeddel ezelőtt látták ezt a trendet, így igyekeztek különböző megoldásokat kitalálni arra, miként is lehetne kezelni azt a helyzetet, hogy ennyire elöregszik a társadalom, és hogyan lehetne az idősebbeket is tovább benntartani a munkaerőpiacon. A spanyolviaszt nem találták fel, ám komplexen alkalmazták a különböző opciókat. A holland – illetve kisebb részben a norvég – példából érdemes tanulni (az OECD elemzéseiből, statisztikáiból szemezgettünk).

Nyugdíjsorozat
A hvg.hu cikksorozatban foglalkozik a ma és a jövőbeli nyugdíjasokról és nyugdíjakról. A cikkeket itt gyűjtöttük össze.

Először is lezárták a korkedvezményes nyugdíjba, rokkantnyugdíjba vonulás lehetőségeit, emelték a nyugdíjkorhatárt, illetve növelték a munkaerőpiaci ösztönzőket is. Eddig mintha az elmúlt pár év Magyarországáról beszélnénk, mert például a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége megszűnt, a rokkantnyugdíjasok nagy része felülvizsgálaton esett át 2011 óta. A hollandok a rokkantnyugdíj esetében emellett felülvizsgálták az 50 év alatt ebbe a formába távozókat, és azok, akik rokkantnyugdíjuk mellett dolgoznak, jelentős pluszjuttatásokat kapnak (bérükön felül), így érdemes lehet akár egy alacsonyabb fizetéssel járó munkát is elvállalniuk, hiszen az állam hozzá tesz a béren felül egy komolyabb összeget. Összességében nem járnak tehát rosszabbul a munkavégzéssel.

A munkaerőpiaci ösztönzőknél azonban már nemcsak hasonlóságok (például a nyugdíjas korhoz közel állók foglalkoztatásának ösztönzése járulékkedvezménnyel) vannak, hanem lényegi eltérések is a hazai gyakorlathoz képest:


  • csökkentették a munkanélküliségi segély időtartamát (38 hónapról 24 hónapra - Magyarországon nagyon rövid ideig, csak 3 hónapig jár az ellátás, 2011 előtt 9 hónap volt): ezzel ösztönözni lehet a munkaerőpiacra való hamarabb visszatérést,

  • kedvezményt kapnak azok a munkaadók, akik 49 év feletti munkavállalókat vesznek fel,

  • kedvezményt kapnak azok a munkaadók, akik 61 év feletti munkavállalókat tartanak meg,

  • ha hosszabb távon lebetegedik az 54 év feletti munkavállaló, akkor az állam beszáll a bére finanszírozásába,

  • nemsemleges foglalkoztatás erősítése, kampányok futtatása,

  • a jövő nyugdíjainak átláthatóbbá tétele és több információ biztosítása: 2011 óta minden holland állampolgár megnézheti online, hogy mennyi nyugdíjat halmozott fel nyugdíjalapjaiban (nálunk a magánnyugdíjpénztárak maradékának lényegében megszűnésre ítélésével, ami most történik, épp a másik irányba megyünk, úgy, hogy az egyéni nyugdíjszámla sehol sincs),

  • szerves részét képezi mind a norvég, mind a holland rendszernek az élethosszon át tartó tanulás támogatása, illetve a különböző munkahelyi képzések is (az idősebbek inkább ilyenen vesznek részt),

  • különböző szabályok lebontása azért, hogy 65 éves kor után is dolgozhassanak az emberek,

  • a kormány emellett kiemelten foglalkozott azzal, hogy megváltoztassa az idősebb munkavállalókról kialakult sztereotípiákat.


Lényeges még, hogy az idősebb hollandok körében az utóbbi évtizedekben megugrott a vállalkozni kívánók aránya, ma már az újonnan alapított cégek (ahol önfoglalkoztatók a vállalkozók) 20 százalékát 45 éven felüliek jegyzik be. Vagyis vállalkozóbarát a holland környezet, olyan feltételeket biztosítanak az embereknek, hogy megérje nekik céget alapítani.

Egész egyszerűen jó a munkahelyen dolgozni

Az 55 év felettieknek 75 százaléka elégedett munkakörülményeivel. Ebből két dolog következik: ha jól érzik magukat, akkor szívesen dolgoznak tovább, emellett a cégek olyan körülményeket biztosítanak munkavállalóiknak, ahonnan nem akarnak kilépni.

Hollandiát sokan a részmunkaidősök országaként ismerik, nem véletlenül. A 80-as években a nők munkaerőpiaci részvétele különösen alacsony volt, ezek után viszont több okból is megugrott a részvételi arányuk:


  • olyan munkahelyekből lett több, ahol tradicionálisan nők dolgoztak,

  • változtak a munkavállalási preferenciák, társadalmi normák,

  • a kormányzat lehetővé tette a részmunkaidős foglalkoztatást: a munkavállalóknak 2000 óta joguk van megváltoztatni munkaidejüket, ezt a munkadók csak nagyon szűk keretek között utasíthatják vissza.


A részmunkaidő lehetőségének kiterjesztése rendkívüli hatással volt a munkaerőpiacra: ma már a hollandok fele dolgozik részmunkaidőben: a dolgozó kétgyermekes anyukáknál az arány 80 százalék feletti (ez viszont 2000-es adat, azóta tovább növekedhetett az arány), az apák harmada részmunkaidőben vállal munkát. Az idősebbeknél is magas az arány: például az 50-64 év közötti holland nők 64 százaléka ilyen feltételek mellett dolgozik. A részmunkaidős foglalkoztatás sok szenior munkavállaló számára ráadásul könnyebbséget is jelent a nyugdíjba vonuláshoz a részmunkaidős foglalkoztatás: nem éri sokként őket a munkaerőpiacról történő kivonulás.

©
Egy, magyar szemnek szokatlan ötlet

A nyugdíjazásnál a mai magyar gyakorlattal szemben sokkal célravezetőbb lenne, ha a munka-életutak úgy alakítanák, hogy a fizikai munkát végzők egy idő után válthassanak könnyebb munkára – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő nyugdíjszakértő. „Hiszen az egyértelmű, hogy a társadalom öregedésével éppen az a cél, hogy minél később vonuljanak teljes nyugállományba.”

Elképzelését ma sokak talán a sci-fi kategóriába sorolják. Ehhez alapvetően a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége lenne a legjobb eszköz. Vagyis a 100 százalékos munkát folyamatosan csökkentenék, ezzel arányosan változna a fizetés és nyugdíj aránya is. „Számos olyan munka létezik, amely ilyen módon megoszthatóak, így például egy teljes pozíció munkája felosztható lenne egy a munkából kivonuló nyugdíjas és egy munkába visszatérő kisgyerekes anya között, az egyiknek néhány év alatt csökkenne, míg a másiknak emelkedne a terhelése. A kisgyermekes anyák sikeres foglalkoztatása ugyanolyan kardinális kérdés, mint az idős korosztályé. Hollandiában ez sikeresen működik és nem csak fél vagy egész állások léteznek, de negyedes vagy 0,6-os.” Ahogy egy kisgyerekes anyának nem biztos, hogy jó, ha pénteken még „csak” a gyerekével foglalkozik, hétfőn pedig már 8-10 órában dolgozik a munkahelyén, ugyanígy nem biztos, hogy „egészséges” ha valaki egyik nap még dolgozik, a másik nap pedig már nyugdíjas  – ezt sokan nagyon nehezen dolgozzák fel és úgy élik meg, hogy egyszerre csak feleslegessé váltak.

Főként a részmunkaidős foglalkoztatásnak hála, a holland gyerekek a legboldogabbak a világon a 444.hu által is idézett UNICEF-jelentés szerint. Az ENSZ pedig azt állapította meg, hogy emberek a negyedik legboldogabb nemzetet alkotják a világon.

Nyugat-, illetve észak-európai országokban jellemző, hogy a kismamák pár hónap, legfeljebb egy év után visszamennek dolgozni. Ezt nemcsak azért tehetik meg, mert a munkahely ezt tolerálja, a részmunkaidő is elterjedt, hanem azért is, mert van elég bölcsődei férőhely - szemben Magyarországgal.

A kormány, munkáltatók, munkavállalók szorosan együttműködnek, rendszeresen találkoznak, különböző ötleteket, irányvonalakat alakítanak ki, hogyan is lehetne javítani a foglalkoztatottságon, csökkenteni a munkanélküliséget. Így egy komoly konszenzus alakul ki azzal kapcsolatban, hogy milyen irányba is mozduljon a munkaerőpiaci politika. (Nálunk ezzel szemben látszategyeztetés van, ha egyáltalán van, de ami van, az is kétséges hatékonyságú.)

Hollandiában hagyománya van annak, hogy a cégek sokáig, akár hosszú évtizedekig foglalkoztatják munkavállalóikat, még annak ellenére is, hogy az idősebbeknek lényegesen többet kell fizetniük. Ennek egyik oka az, hogy mivel igen magas az idősek bérezése a 25-29 évesekhez képest, magasabb az OECD-átlagnál, így ha el is akarnák őket távolítani állásukból, akkor annak komoly költsége lenne. A holland munkavállalókat emellett szigorú munkajogi előírások is védik, melyek komoly gátat szabnak az egyéni, tömeges elbocsátásoknak.

Nem utolsósorban pedig az is segíti a holland, illetve az idősebb norvég munkavállalókat, hogy jobb egészségügyi állapotban vannak, mint a magyarok. 50 éves korban például a holland férfiak 20 plusz egészséges évvel számolhatnak, a nők pedig 25-tel, Magyarország ugyanakkor az OECD tagállamai közül az utolsó helyen szerepel e tekintetben: a nők ekkor 15, a férfiak 13 egészséges évre számíthatnak.

50 éves korban mekkora várható élettartamra számíthatnak az emberek a különböző országokban. (Az egészséges évek számának és az aktivitásban limitált évek számának összege adja ki.)
©

Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy népesség kisebb aránya dohányzik, illetve egy főre lebontva kevesebb alkoholt is fogyasztanak a norvégok, illetve hollandok, mint a magyarok:


  • a magyar felnőttek 26,5 százaléka naponta dohányzik és évente egy főre lebontva 11,4 liter alkoholt iszunk meg,

  • a hollandok felnőtteknek 18 százaléka dohányzik naponta, és évente egy főre lebontva 9,3 liter alkoholt isznak meg,

  • a norvég felnőttek 16 százaléka dohányzik naponta, és évente egy főre lebontva 6,2 liter alkoholt isznak.


A magyar felnőtteknek emellett saját bevallása szerint 20 százaléka küzd elhízással, ez az arány Hollandiában 12, Norvégiában 10 százalék.

Nálunk minden negyedik munkavállaló után ad kedvezményt az állam

Magyarországon a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatával és a korkedvezményes nyugdíjazás betiltásával kezdte arra szorítani az embereket a nyugdíjkorhatár emelése mellett, hogy minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon. De tavaly a foglalkoztatási szempontból nehéz helyzetben levő csoportok esetében a munkahelynek ad kedvezményt az állam, ezzel ösztönzi arra, hogy vegyen fel ilyen munkavállalót, illetve ne küldje el. A munkaadót terhelő járulékokat vagy azok nagy részét engedi el a kormány pár éven keresztül.

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) megkérdeztük, hogy pontosan mennyien részesültek a munkahelyvédelmi akcióterv biztosította kedvezményekben a programok elindulása óta. Az 55 év felettiek foglalkoztatásánál idén szeptemberben 367 ezer fő után volt érvényben ilyen kedvezmény. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak csoportjánál 291 ezer, a 25 év alatti foglalkoztatottaknál összesen 157 ezer, a tartósan álláskeresők csoportjából 31 ezer, a gyest, gyedet, gyetet kapó, illetve az ezután foglalkoztatott munkavállalók csoportjából pedig 40 ezer ember részesült a programból most szeptemberben.

Így 2014 szeptemberében összesen 889 ezer ember foglalkoztatását támogata az állam a programok keretében. Vagyis a munkavállalók közül minden negyediknél vett igénybe a munkahelye kedvezményt, ami hozzájárul ahhoz, hogy ne bocsássák el az alkalmazottat a cégek.

A magyarok többsége dolgozna, de a nyugdíj mellett

A KSH tavalyi felmérése szerint a nyugdíjazottak nagyobb része nyilatkozott úgy, hogy szeretett volna tovább dolgozni, mint ahányan tényleg dolgoztak. Többségük azonban valószínűleg nem későbbi nyugdíjba vonulásra, hanem a nyugdíj melletti munkavállalásra gondolt. (A nyugdíj melletti munkavállalás szabályait ebben a cikkünkben szedtük össze.)

2012-ben a foglalkoztatott nyugdíjasok száma mintegy 150 ezer volt, ebből 95 ezren kaptak öregségi nyugdíjat. Általánosságban az is elmondható, hogy a magasabb iskolai végzettségűek aránya magasabb a nyugdíj mellett dolgozók között.

Számítógépkezelést tanuló idősödő hölgy.
©

2009-ben eldőlt, hogy a nyugdíjkorhatár 2010-től elkezd emelkedni, 62 évről egységesen 65 évre (évente fél évvel nő a korhatár). 2011-ben pedig a kormány megfogalmazta azt a célt is, hogy mindenki az öregséginyugdíj-korhatárig dolgozzon ezzel együtt jelentősen leszűkítették a korbetöltés előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ezzel együtt azonban a nőknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy 40 év szolgálati idő után kérjék nyugdíjazásukat.

Az idősebb korosztályok aktivitásának növelését, a nyugdíjba vonulásának minél későbbi időpontra történő kitolását a demográfiai trend indokolja. A nyugdíjalap legfőbb befizetőjének számító 25–54 évesek létszáma folyamatosan csökken, míg az 55 éven felülieké nő. Mivel 65 évesnél idősebbekre koruk, egészségi állapotuk miatt a munkaerőpiac nemigen számíthat, ezért a cél az 55–64 éves korosztály foglalkoztatottságának további növelése, és az, hogy az ennél fiatalabbak közül a lehető legkevesebben vegyenek igénybe nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Az utóbbi két évtized intézkedései alapvetően ezt a célt úgy szolgálta, hogy egyre később mehetnek az emberek nyugdíjba.

Az állam nincs mindig a nyugdíjasok munkavállalása mellett

Az elmúlt éveket nézve alig javult a nyugdíjasok foglalkoztatottsági helyzete. Ráadásul az elmúlt két évben számos olyan szigorítás lépett életbe, amely bizonyos foglalkozásokba alapvetően lehetetlenné teszi a nyugdíj mellett vagy a 65 év feletti munkavállalást.

Tavaly fogadta el a parlament azt a jogszabály, amely szerint fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára. A foglalkoztatottságot az sem segíti, hogy a jogszabályok szerint, 2013. január 1-től közalkalmazotti státuszban nem folyósítható egyszerre a nyugellátás és a fizetés, vagyis a nyugdíjasoknak választaniuk kell a munkaviszony és a nyugellátás között, függetlenül attól, hogy betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt és nem befolyásolja a közalkalmazotti jogviszonyból származó bér mértéke sem. Ez főleg azért problémás, mert a közszféra számos területén magas arányban dolgoznak 60, sőt 65 év felettiek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vörös csík jelent meg az égen Tokaj környékén – videó

Vörös csík jelent meg az égen Tokaj környékén – videó

Már egy sima kisbuszt is a Nürburgringen tesztelnek – videó

Már egy sima kisbuszt is a Nürburgringen tesztelnek – videó

Orbán téved, nem azért oltanak előbb a britek, mert kiléptek az EU-ból

Orbán téved, nem azért oltanak előbb a britek, mert kiléptek az EU-ból