szerző:
hvg.hu

Kedélyesek, türelmesek, nyugodtak, ücsörögnek a kávézókban, beszélgetnek, társaságba járnak, adnak magukra, és figyelnek az egészségükre – ilyennek képzeljük a fejlett országokban élő nyugdíjasokat. De tényleg ennyire idilli a kép? És ha igen, akkor a magasabb nyugdíj az oka, vagy más? Ők meséltek nekünk.

A német/osztrák nyugdíjasokról rögtön az jut eszünkbe, hogy Hévízre járnak ücsörögni a termálvízben, vagy autóbuszos társas úton kirándulgatnak Európában, esetleg nyáron lehúzzák a lakókocsit egy mediterrán tengerpartra, és ott napoznak. Ugyanez Amerikában behelyettesíthető Floridával. Ez a kép jut eszünkbe elsőnek a külföldi nyugdíjasokról.

Nemrég arra kértük olvasóinkat, írják meg, személyes tapasztalataik alapján, hogyan élnek külföldön a helyi nyugdíjasok, szerintük miben különbözik, vagy miben hasonlít az életük a magyar társaikéhoz.

©

Az észak-európai öregeket mindenképpen elég gazdagnak képzeljük, akik a hideg és sötét télben rendszeresen elrepülnek egy távoli, meleg éghajlatú, egzotikus helyre. Ez különösen a 2004-es indiai-óceáni nagy cunami óta égett az agyunkba, amikor kiderült, hogy a szemtanúk és áldozatok között milyen sok volt az ott nyaraló skandináv. A dél-európai nyugdíjasokról pedig az élhet bennünk, hogy sakkoznak, kugliznak a parkban, ülnek a padon, és elégedetten nézik, amint a szemük előtt pereg tovább a világ. Temperamentumosak, de nyugodtak, kedélyesek, alapvetően ők is élvezik az életet.

A beérkezett beszámolók nem sok meglepetést okoztak, nagyjából megerősítették ezeket a beidegződéseket, és ezek alapján úgy tűnik, nem képzeljük indokolatlanul azt, hogy Európa nyugati felében alapvetően boldogabbak, nyugodtabbak a nyugdíjasok, vagy legalábbis feltétlenül annak látszanak.

Ám az is egyértelműen kiderült, hogy mindez nem feltétlenül azért van így, mert a havi járandóságuk nagyobb. Sokkal inkább azért, mert jobban kialakult bejáratott módja van annak, hogyan érdemes megélni a nyugdíjas éveket.

Milyen életre számítanak?

Nagyrészt ezt támasztja alá egyébként a Gfk piackutató nemrég publikált nemzetközi felmérése is. Ebben azt kérdezték a 15 évnél idősebb felnőtt lakosságtól, hogy mennyire biztos abban, hogy elég pénze lesz az általa kívánt életszínvonal fenntartásához, amikor nyugdíjba vonul. Bár Magyarország sajnos nem szerepelt az adatfelvételben, Kelet-Európát Csehország, Lengyelország és Oroszország képviselte, és a lényeges talán az, hogy Kelet és Nyugat között egetverő különbségek nem voltak megfigyelhetőek a várakozásokban.

Németországban például a lakosok összesen 37 százaléka mondta azt, hogy (legalább valószínűleg) elég lesz a nyugdíja az általa elképzelt életre, és összesen 33 százalékuk volt csak pesszimista.

Ugyanez Csehországban: 35 százalék viszonylag optimista, és 32 százalék pesszimista.

Lengyelországban már kissé rosszabbak a várakozások (27 százalék optimista, 43 százalék pesszimista), de például Oroszországban meglehetősen jók (41 százalék optimista, 34 százalék pesszimista), ami még a svéd várakozásokat is megelőzi (37-37 százalék optimista, illetve pesszimista). Természetesen egy aktív svéd dolgozó anyagi értelemben vélhetően más várakozással tekint a nyugdíjas éveire, mint egy cseh, de amint az alábbi szubjektív beszámolókból is kiderült, korántsem múlik mindig minden a nyugdíj összegén.

1. A ciprusi nyugdíjas – narancs a kertből, fürdés a tengerben

A földközi-tengeri sziget nyugdíjasainak a jelek szerint elég nagy mázlijuk van, hiszen az életüket sok olyan tényező is megkönnyíti, amiért semmi sem kellett tenniük. „A klíma tökéletes egy idős ember számára, hiszen állandóan meleg van, napközben még télen is általában 20-25 fok van, süt a nap, kék az ég, közel van a tengerpart” – írta egy helyben élő olvasónk, aki szerint ilyen körülmények között nehéz depressziósnak lenni. Ráadásul a kertben megterem a citrom, a narancs, a mandarin és a grapefruit, így a vitaminért nem a gyógyszertárba járnak, és nem pirulaként veszik be kelletlenül a vacsorához.

©

„Még télen is sok nyugdíjast látok a tengerben úszni, a parton sétálni” – teszi hozzá olvasónk, a férfiak kedvenc időtöltése pedig a kávézókban való ücsörgés. Ez olyannyira jellemző, hogy a legkisebb faluban és a legnagyobb városban is ugyanúgy megfigyelhető, a kávézókat minden nap ellepik a nyugdíjas férfiak. Ehhez persze kell némi pénz is, de Cipruson nem olyan rosszak a nyugdíjak, hogy ez gondot okozzon. „A nyugdíj a magyarnak a többszöröse lehet, mert sokszor látni időseket éttermekben. Főleg, ha valaki tanárként dolgozott, hiszen köztudottan ők keresnek a legjobban az állami szektorban, és a nyugdíjuk is nagyon jó” – utalt egy elég nagy különbségre helyben élő olvasónk. Szerinte egyébként úgy 700 euró (220 ezer forint) körül lehet az a havi jövedelem, amelyből az ottani nyugdíjasok többsége él – viszonylag kényelmesen.

2. Az amerikai nyugdíjas – egy másik kávéház

Az Egyesült Államokból érkezett beszámolók drasztikus különbségeket mutatnak a magyar helyzettel – nem nagy meglepetésre. Itt már a kertben megtermő citrom nem döntő, az anyagiak nagyban eltérítik a képet. Egy levelet küldő olvasónk például 1740 dolláros (bő félmillió forintos) nyugdíjról számolt be, amelyből összesen 100 dollárt vonnak le kötelezően a tb-ellátásért. Ráadásul neki magán-nyugdíjpénztári megtakarítása is van, amelyből további 300 dollárt kap havonta, így csaknem 2 ezer dollárból (576 ezer forintból) gazdálkodhat – ami még az eltérő költségszinteket figyelembe véve is összehasonlíthatatlanul jobb, mint a magyar átlag. Igaz, csak 72 évesen ment nyugdíjba, és a házát már közel 40 éve sikerült megvennie. Szerencsés, mert a helyi szabályok szerint a ház ingatlanadóját még az eredeti (abszolút értékben ma már csekélynek számító), 1978-as értékhez állapítják meg, és évente nem emelnek rajta 1,5 százaléknál többet, így ő még ma is csak évi 1200 dollárt fizet ezen a jogcímen.

„Nyugdíjasként 10 százalék kedvezményt kapok a gázra és a villanyra, a környezetszennyező cégekre kirótt büntetéseket pedig itt a lakosok között szétosztják, onnan is kaptam 80 dollárt” – számolt be olvasónk a rezsicsökkentés kaliforniai módjáról. „A mi megyénkben 8 százalék az áfa, az élelmiszerek pedig adómentesek, az üzletek minden nap nyitva vannak, némelyik a nap 24 órájában” – tette hozzá, nyilvánvalóan a magyar boltzáras hírekre utalva. Ő azt mondja, a helyi szolgáltatók között olyan óriási a verseny, hogy rengeteg akciós megkeresést kap, amelyeket jól ki tud használni, és így olcsón hozzájut mindenhez.

3. A német nyugdíjas – összetartó bulik 70 felett

Németországban élő olvasónk is elsősorban azt emelte ki, hogy tapasztalatai szerint az ottani nyugdíjasok sokat tesznek azért, hogy kellemesebb legyen az életük. „Amennyire én tudom, nem igazán járnak külföldre nyaralni, ez inkább csak a "fiatalabb" nyugdíjasokra vonatkozik. A 70+ korosztály viszont minden héten összejár, hol egy kávézóban, hol egy étteremben találkoznak. Szinte minden este látok kisebb-nagyobb nyugdíjas csapatot egy-egy vendéglőben, ez amolyan összetartás buli” – írja olvasónk.

Feltűnt neki, hogy a koruknak megfelelően, de csinosan öltöznek, a férfiak gyakran öltönyt vesznek (nem ritkán sportcipővel, mert az kényelmesebb), sokat kirándulnak, mozognak. „Ma már szinte észre sem veszem a nemritkán 80 éves bácsikat és néniket, ahogy kocognak! Na jó, inkább gyorsan sétálnak, de akkor is mozognak, nem hagyják el magukat” – fogalmaz olvasónk. Ő egyébként havi 1000 euróra (310 ezer forintra) becsüli azt az összeget, amelyből a környezetében élő nyugdíjasok havonta élnek, amiből luxusra nem telik, de nyomorogni sem kell belőle.

A lényeg azonban az lehet, hogy a német nyugdíjasok másképp állnak hozzá az öregkorukhoz. Próbálnak valamelyest lépést tartani a fiatalokkal, a férfiak gyakran festik a hajukat, a nők igényesen öltöznek, és figyelnek az egészségükre.

©

Az orvosi rendelőkben nem jellemző a „nyugdíjasok inváziója”, az öregek sehol sem viselkednek kiváltságosként. Sokkal türelmesebbek, mint a magyar társaik, kivárják a sorukat. Az érem másik oldala, hogy a buszon tényleg nem ül senki a számukra fenntartott helyekre, akkor sem, ha éppen nincs a járművön olyan idős, akinek szüksége lenne rá. „Más kultúra, más életfelfogás, pozitív gondolkodás” – foglalja össze olvasónk, hogy szerinte mi a lényeg.

4. A portugál nyugdíjas – a család stabil pontja

„Jó reggelt, köszönöm, minden rendben, istennek hála, vagyogatunk. Hát, nem egyszerű, de majd csak minden jó lesz. Drága Filip úr, legyen kedves egy tejszínes sütit és egy szimpla kávét adni” – így írta le Portugáliában élő olvasónk a tipikus reggeli beszélgetést a sarki kávézóban. Portugáliában a lakosság negyede 65 év fölötti, és ahogyan mindenki más, a napot a nyugdíjasok is a cukrászdának hívott kávézóval indítják – és azzal is zárják.

A fenti menü közel 2 euróba (bő 600 forintba) fáj, de ki is hozzák az asztalhoz, ahol egyedül vagy többedmagukkal fogyasztják a napi édesség-betevőt. „A portugálok alapvetően végtelenül udvariasak, ami még inkább vonatkozik az idősebb korosztályra. Nem rohannak, számukra a család a legfontosabb társadalmi csoport, ami ritkán kicsi” – írja olvasónk. A társadalom egészére vonatkozó elég alacsony átlagos iskolai végzettség magas születésszámmal párosul, így mindenhonnan vannak unokák egy tisztes luzitán családban – és a nagyszülőket mindig nagy tisztelet övezi, ami nyilván sokat segít az időskor boldogabb megélésében. Ráadásul egy hajdan kiterjedt gyarmatbirodalomként normális a bőrszínek és fajok keveredése, még családon belül is – tehát ezzel sincs probléma. A lakosság egészségi állapota egyébként nem túl fényes, a portugálok elég nagy gyógyszerfüggők, sokat dohányoznak, és nem táplálkoznak túl egészségesen.

A 2011-től életbe léptetett megszorító politika a nyugdíjasok életét is megtépázta, ennek ellenére még most is ők azok, akik megőrizték a fix bevételi forrásukat, és életszínvonaluk bizonyos tekintetben kiegyensúlyozottabb és kellemesebb, mint az aktív korúaké. Bár a nyugdíjak átlagos értéke alig több, mint az 500 euró körül lévő minimálbér, abból általában több generációt támogatnak így vagy úgy. A portugál nyugdíjasok nagyon fontos szociális szolgálatot is ellátnak, mivel az aktív korú dolgozó nők sokszor késő estig, és szektortól függően akár hat napot is dolgoznak egy héten, így hagyományosan ők vigyáznak a gyerekekre.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Marabu FékNyúz: Sajtószabadság a Parlamentben

Marabu FékNyúz: Sajtószabadság a Parlamentben

Nem volt teltház Orbán beszéde alatt a Zeneakadémián

Nem volt teltház Orbán beszéde alatt a Zeneakadémián

„Néha azt mondom, hogy bejövök az iskolába szeretetet kapni”

„Néha azt mondom, hogy bejövök az iskolába szeretetet kapni”

Kunhalmi Ágnes: Jobb később, mint soha

Kunhalmi Ágnes: Jobb később, mint soha

Rétvári megszavaztatta Hadházy lóf*szos tábláját, nem várt eredmény lett a vége

Rétvári megszavaztatta Hadházy lóf*szos tábláját, nem várt eredmény lett a vége

40 ember felmondott az újpesti városházán

40 ember felmondott az újpesti városházán